Vesztegelhetünk. 2021-ben összesen 3 487 509 percet, vagyis hat és fél évet késtek a vonatok Romániában
Fotó: Pinti Attila
Felmentést kér Románia az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/782-es számú rendeletének alkalmazása alól, mely a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szól, és amelyet idén június 7-étől kellene életbe léptetni. A bukaresti kormány határozattervezete szerint 2030-ig kérnek haladékot az intézkedés foganatosítására, melynek megtagadása amúgy kötelezettségszegési eljárást is maga után vonhat. A közlekedési minisztérium – a kiskaput kihasználva – azért kéri a többek között jelentősebb vonatkésések esetén az utasok számára kártérítés kifizetését előíró rendelet „jegelését”, mert a nálunk közismerten gyakori problémák jelenleg óriási anyagi terheket rónának a vasúti járatokat üzemeltető társaságokra.
2023. április 15., 19:252023. április 15., 19:25
Az uniós jogalkotók a vonatkozó, 2021-ben elfogadott rendeletben többek között leszögezik: a közös közlekedéspolitika keretében fontos megőrizni a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok felhasználói jogait, valamint javítani a vasúti személyszállítási szolgáltatások minőségét és eredményességét annak érdekében, hogy a vasúti közlekedés aránya az egyéb közlekedési módokhoz képest növekedjen.
Az Európai Bizottság és az EP szerint a rendelet az utasokat késés esetén megillető kártérítési rendszert hoz létre, ideértve azokat az eseteket is, amikor a késést járatkimaradás vagy elmulasztott csatlakozás okozza. Valamely vasúti személyszállítási szolgáltatás késése esetén a vállalkozó vasúti társaságoknak a jegyár bizonyos százalékában meghatározott kártérítést kell nyújtaniuk az érintett utasok számára. Amennyiben induláskor vagy elmulasztott csatlakozás vagy járatkimaradás esetén a személyszállítási szerződés szerinti végső célállomásra való megérkezés észszerűen legalább 60 perces késéssel várható,
Egyrészt választható lenne a menetjegy teljes árának visszatérítése ugyanazon feltételekkel, mint amelyekkel a fizetés történt, az utazás meg nem tett részére vagy részeire, vagy ha az utazás az utas eredeti útiterve szempontjából már érdektelenné vált, a már megtett részére vagy részeire, adott esetben a kiindulási helyre történő lehető legkorábbi visszajuttatás biztosításával együtt.
Szintén meg kell teremteni az utazás folytatásának a lehetőségét vagy helyettesítő utazási megoldás a végső célállomásig hasonló szállítási feltételek mellett a lehető legkorábban, illetve az utas által választott, későbbi időpontban.
Fotó: Pinti Attila
Ha az utas a késedelmes vagy kimaradó szolgáltatás vagy az elmulasztott csatlakozás menetrend szerinti indulási idejétől számított 100 percen belül nem kap tájékoztatást a rendelkezésre álló helyettesítő utazási megoldásokról, jogában áll más vasúti vagy autóbuszos közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó társasággal ilyen szerződést kötni. A vállalkozó vasúti társaságnak meg kell térítenie az utasnak az ennek nyomán felmerült szükséges, megfelelő és észszerű költségeit.
Ugyanakkor a rendelet előírásai szerint ha a fentebb említett lehetőségek révén nem térítették vissza a jegy árát, a késések esetén fizetendő legalacsonyabb összegű kártérítések a következők: a menetjegy árának 25%-a 60–119 perces késés esetén; a menetjegy árának 50%-a 120 perces vagy azt meghaladó késés esetén.
A vállalkozó vasúti társaság ugyanakkor nem kötelezhető kártérítés fizetésére olyan esetben, amikor bizonyítani tudja, hogy a késést rendkívüli körülmények, például a szolgáltatás biztonságos üzemeltetését veszélyeztető szélsőséges időjárási körülmények vagy jelentős természeti katasztrófák okozták. Az ilyen eseménynek rendkívüli természeti katasztrófának kell lennie, vagyis el kell térnie az egyes évszakokra jellemző olyan időjárási szélsőségektől, mint amilyen egy őszi vihar, vagy egy rendszeresen előforduló, dagály vagy hóolvadás okozta áradás – áll az uniós rendeletben.
A vasútvonalak 73 százalékának lejárt a tervezett élettartama Romániában, az idei és jövő évi költségvetésben vasúti pályafelújításra előirányzott forrásokból pedig 33 kilométernyi pályát lehet korszerűsíteni, ami a lejárt élettartamú vágá
Amelyben amúgy azt is kiemelik, hogy az Unióban egyre népszerűbbé válik a kerékpáros közlekedés, és ez kihat a mobilitásra és az idegenforgalomra. A vasúti és a kerékpáros közlekedés arányának növekedése csökkenti a közlekedés környezeti hatását.
Fotó: Pinti Attila
A fogyasztók magas szintű védelmének fenntartása érdekében meg kell követelni a tagállamoktól, hogy nemzeti végrehajtó szerveket jelöljenek ki a rendelet alkalmazásának nemzeti szintű nyomon követésére és nemzeti szintű érvényesítésére. Ugyanakkor „kiskaput” is biztosítanak: a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot arról, ha mentesítik a vasúti személyszállítási szolgáltatásokat e rendelet egyes előírásainak alkalmazása alól. Ezen információk nyújtásakor a tagállamoknak ismertetniük kell az ilyen mentességek megadásának okait, valamint az e rendelet szerinti kötelezettségeknek az érintett mentességek lejártát követően való megfelelés érdekében hozott vagy tervezett intézkedéseket.
A tavalyi „szűk esztendő” után 2023 lehet a vasúti fejlesztések éve: nagy valószínűséggel 100 kilométernyi új vasútvonalat adnak át idén Romániában. Ez több, mint a szakemberek szerint idén biztosan megépülő 78 kilométernyi autópálya.
Románia pedig természetesen élni akar a mentesülés lehetőségével, mégpedig 2030-ig tolnák ki az alkalmazást. A szállításügyi minisztérium által kidolgozott kormányhatározat-tervezet indoklása szerint
A kezdeményezők szerint a felmentés azért is elengedhetetlen, mert az uniós előírások olyan történések esetén is kártérítéseket írnak elő, melyek nem a vasúti személyszállítást biztosító társaságoktól függnek. Ilyen például az az eset, amikor más társaság, a vasúti infrastruktúrát vagy az állomásokat kezelők cselekedete vagy mulasztása, esetleg sztrájk a kiváltó ok.
Az Economedia.ro portál által idézett tervezetben emlékeztetnek, a tagállamok 2030. június 7-éig halaszthatják a rendelet bizonyos előírásainak alkalmazását, ha most nem adottak a feltételek ahhoz, hogy az infrastruktúra-üzemeltető valós időben közölje a történéseket a vasúttársaságokkal, jegyeladókkal, turisztikai szolgáltatókkal vagy az állomásfőnökökkel. Addig a tagállamoknak legalább kétévente újra meg kell vizsgálniuk, hogy az említett, valós idejű kommunikáció technikailag megvalósítható, működőképes-e.
Fotó: Haáz Vince
Ráadásul visszafejlődésről beszélhetünk, hiszen 2020-ban egy év és nyolc hónappal kevesebb késést regisztráltak. A rekordot amúgy a 2018-as esztendő tartja, amikor a késések időtartama elérte a 4 millió 767 238 percet, ami meghaladja a 9 évet. A 2021-es évre vonatkozó számsorok szerint egy Romániában közlekedő vonatnak átlagosan 3,48 órás késése volt minden megtett 100 kilométeren.
Japánban eközben a 2020-as adatok szerint egy vonatra 12 másodpercnyi késés jutott, és ebbe beleszámolták azt is, amikor természeti katasztrófák miatt nem vagy nehezen tudtak közlekedni a szerelvények. A pontosságáról híres keleti országban amúgy legtöbb 30 másodpercnyi késés megengedett.
A tavalyi évben összesen 3 millió 487 509 percet, azaz hat és fél évet késtek a vonatok Romániában.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
szóljon hozzá!