Vesztegelhetünk. 2021-ben összesen 3 487 509 percet, vagyis hat és fél évet késtek a vonatok Romániában
Fotó: Pinti Attila
Felmentést kér Románia az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/782-es számú rendeletének alkalmazása alól, mely a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szól, és amelyet idén június 7-étől kellene életbe léptetni. A bukaresti kormány határozattervezete szerint 2030-ig kérnek haladékot az intézkedés foganatosítására, melynek megtagadása amúgy kötelezettségszegési eljárást is maga után vonhat. A közlekedési minisztérium – a kiskaput kihasználva – azért kéri a többek között jelentősebb vonatkésések esetén az utasok számára kártérítés kifizetését előíró rendelet „jegelését”, mert a nálunk közismerten gyakori problémák jelenleg óriási anyagi terheket rónának a vasúti járatokat üzemeltető társaságokra.
2023. április 15., 19:252023. április 15., 19:25
Az uniós jogalkotók a vonatkozó, 2021-ben elfogadott rendeletben többek között leszögezik: a közös közlekedéspolitika keretében fontos megőrizni a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok felhasználói jogait, valamint javítani a vasúti személyszállítási szolgáltatások minőségét és eredményességét annak érdekében, hogy a vasúti közlekedés aránya az egyéb közlekedési módokhoz képest növekedjen.
Az Európai Bizottság és az EP szerint a rendelet az utasokat késés esetén megillető kártérítési rendszert hoz létre, ideértve azokat az eseteket is, amikor a késést járatkimaradás vagy elmulasztott csatlakozás okozza. Valamely vasúti személyszállítási szolgáltatás késése esetén a vállalkozó vasúti társaságoknak a jegyár bizonyos százalékában meghatározott kártérítést kell nyújtaniuk az érintett utasok számára. Amennyiben induláskor vagy elmulasztott csatlakozás vagy járatkimaradás esetén a személyszállítási szerződés szerinti végső célállomásra való megérkezés észszerűen legalább 60 perces késéssel várható,
Egyrészt választható lenne a menetjegy teljes árának visszatérítése ugyanazon feltételekkel, mint amelyekkel a fizetés történt, az utazás meg nem tett részére vagy részeire, vagy ha az utazás az utas eredeti útiterve szempontjából már érdektelenné vált, a már megtett részére vagy részeire, adott esetben a kiindulási helyre történő lehető legkorábbi visszajuttatás biztosításával együtt.
Szintén meg kell teremteni az utazás folytatásának a lehetőségét vagy helyettesítő utazási megoldás a végső célállomásig hasonló szállítási feltételek mellett a lehető legkorábban, illetve az utas által választott, későbbi időpontban.
Fotó: Pinti Attila
Ha az utas a késedelmes vagy kimaradó szolgáltatás vagy az elmulasztott csatlakozás menetrend szerinti indulási idejétől számított 100 percen belül nem kap tájékoztatást a rendelkezésre álló helyettesítő utazási megoldásokról, jogában áll más vasúti vagy autóbuszos közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó társasággal ilyen szerződést kötni. A vállalkozó vasúti társaságnak meg kell térítenie az utasnak az ennek nyomán felmerült szükséges, megfelelő és észszerű költségeit.
Ugyanakkor a rendelet előírásai szerint ha a fentebb említett lehetőségek révén nem térítették vissza a jegy árát, a késések esetén fizetendő legalacsonyabb összegű kártérítések a következők: a menetjegy árának 25%-a 60–119 perces késés esetén; a menetjegy árának 50%-a 120 perces vagy azt meghaladó késés esetén.
A vállalkozó vasúti társaság ugyanakkor nem kötelezhető kártérítés fizetésére olyan esetben, amikor bizonyítani tudja, hogy a késést rendkívüli körülmények, például a szolgáltatás biztonságos üzemeltetését veszélyeztető szélsőséges időjárási körülmények vagy jelentős természeti katasztrófák okozták. Az ilyen eseménynek rendkívüli természeti katasztrófának kell lennie, vagyis el kell térnie az egyes évszakokra jellemző olyan időjárási szélsőségektől, mint amilyen egy őszi vihar, vagy egy rendszeresen előforduló, dagály vagy hóolvadás okozta áradás – áll az uniós rendeletben.
A vasútvonalak 73 százalékának lejárt a tervezett élettartama Romániában, az idei és jövő évi költségvetésben vasúti pályafelújításra előirányzott forrásokból pedig 33 kilométernyi pályát lehet korszerűsíteni, ami a lejárt élettartamú vágá
Amelyben amúgy azt is kiemelik, hogy az Unióban egyre népszerűbbé válik a kerékpáros közlekedés, és ez kihat a mobilitásra és az idegenforgalomra. A vasúti és a kerékpáros közlekedés arányának növekedése csökkenti a közlekedés környezeti hatását.
Fotó: Pinti Attila
A fogyasztók magas szintű védelmének fenntartása érdekében meg kell követelni a tagállamoktól, hogy nemzeti végrehajtó szerveket jelöljenek ki a rendelet alkalmazásának nemzeti szintű nyomon követésére és nemzeti szintű érvényesítésére. Ugyanakkor „kiskaput” is biztosítanak: a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot arról, ha mentesítik a vasúti személyszállítási szolgáltatásokat e rendelet egyes előírásainak alkalmazása alól. Ezen információk nyújtásakor a tagállamoknak ismertetniük kell az ilyen mentességek megadásának okait, valamint az e rendelet szerinti kötelezettségeknek az érintett mentességek lejártát követően való megfelelés érdekében hozott vagy tervezett intézkedéseket.
A tavalyi „szűk esztendő” után 2023 lehet a vasúti fejlesztések éve: nagy valószínűséggel 100 kilométernyi új vasútvonalat adnak át idén Romániában. Ez több, mint a szakemberek szerint idén biztosan megépülő 78 kilométernyi autópálya.
Románia pedig természetesen élni akar a mentesülés lehetőségével, mégpedig 2030-ig tolnák ki az alkalmazást. A szállításügyi minisztérium által kidolgozott kormányhatározat-tervezet indoklása szerint
A kezdeményezők szerint a felmentés azért is elengedhetetlen, mert az uniós előírások olyan történések esetén is kártérítéseket írnak elő, melyek nem a vasúti személyszállítást biztosító társaságoktól függnek. Ilyen például az az eset, amikor más társaság, a vasúti infrastruktúrát vagy az állomásokat kezelők cselekedete vagy mulasztása, esetleg sztrájk a kiváltó ok.
Az Economedia.ro portál által idézett tervezetben emlékeztetnek, a tagállamok 2030. június 7-éig halaszthatják a rendelet bizonyos előírásainak alkalmazását, ha most nem adottak a feltételek ahhoz, hogy az infrastruktúra-üzemeltető valós időben közölje a történéseket a vasúttársaságokkal, jegyeladókkal, turisztikai szolgáltatókkal vagy az állomásfőnökökkel. Addig a tagállamoknak legalább kétévente újra meg kell vizsgálniuk, hogy az említett, valós idejű kommunikáció technikailag megvalósítható, működőképes-e.
Fotó: Haáz Vince
Ráadásul visszafejlődésről beszélhetünk, hiszen 2020-ban egy év és nyolc hónappal kevesebb késést regisztráltak. A rekordot amúgy a 2018-as esztendő tartja, amikor a késések időtartama elérte a 4 millió 767 238 percet, ami meghaladja a 9 évet. A 2021-es évre vonatkozó számsorok szerint egy Romániában közlekedő vonatnak átlagosan 3,48 órás késése volt minden megtett 100 kilométeren.
Japánban eközben a 2020-as adatok szerint egy vonatra 12 másodpercnyi késés jutott, és ebbe beleszámolták azt is, amikor természeti katasztrófák miatt nem vagy nehezen tudtak közlekedni a szerelvények. A pontosságáról híres keleti országban amúgy legtöbb 30 másodpercnyi késés megengedett.
A tavalyi évben összesen 3 millió 487 509 percet, azaz hat és fél évet késtek a vonatok Romániában.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!