Hasznos lehet, ha azok a szakorvosok is kiállíthatnak receptet, akik nem állnak szerződéses viszonyban a biztosítóval
Fotó: Veres Nándor
Elvileg az egészségügyi rendszer működésének egyszerűsítését szolgálják a szenátus és a képviselőház által múlt héten elfogadott törvénymódosító javaslatok, a Krónikának nyilatkozó szakértők azonban nem feltétlenül értenek egyet azzal, hogy valós javulásra lehet számítani.
Az egyik ilyen rendelkezés például gyakorlatilag kitolja a kötelező nyugdíjkorhatárt az orvosok számára, ez az indoklás szerint a szakemberhiányt hivatott valamelyest orvosolni. A módosítás alapján a 65 éves nyugdíjkorhatárt elért orvosok tovább folytathatják tevékenységüket 67 éves korig, amennyiben igényt tartanak erre. Ez nem kötelező érvényű rendelkezés, és a két év folyamán az érintett bármikor kezdeményezheti nyugdíjba vonulását.
András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi megyei sürgősségi kórház igazgatója szerint azonban
A háromszéki szakember lapunknak leszögezte: inkább fiatalítani kellene az egészségügyben, arra kellene megoldást találni, hogy egyszerűsítsék a pályakezdők alkalmazását. A menedzser elmondta, jelenleg bonyolult az alkalmazási procedúra elsősorban a bürokrácia miatt, hónapokba telik, amíg egy állást jóváhagynak, majd ténylegesen betölthetnek, illetve rengeteg engedélyt be kell szerezni. Hozzátette: arra is sürgősen megoldást kellene találni, hogy szavatolják az utánpótlást az alapellátásban, hiszen egyre több helyen marad üresen a háziorvosi praxis, egyszerűen nincs jelentkező, aki betöltse az állást.
– hangsúlyozta a kórházigazgató. A nyugdíjkorhatár kitolásával kapcsolatban még megjegyezte: az idős szakemberek ugyan nagy tapasztalattal rendelkeznek, de az idő múlásával csökken a munkakedvük.
A törvénymódosító javaslattal kapcsolatban korábban Vass Levente Maros megyei parlamenti képviselő azt nyilatkozta: az előírás arról is rendelkezik, hogy a megyei orvosi kamarák feladata lesz pontosan és gyorsan feltérképezni, hogy az egyes térségekben hány aktív szakorvos van, ők hol dolgoznak, és melyek azok a települések, ahol azonnali beavatkozásra lenne szükség a hiány pótlásának érdekében. „Csak akkor lehet megoldani ezeket a hiányosságokat, ha pontosan látjuk, hogy hol vannak gondok, és az elkövetkezendő években milyen ütemben fognak súlyosbodni.
– magyarázta Vass Levente.
Egy másik, Vass Levente és László Attila Kolozs megyei szenátor által beterjesztett módosítás – amelyet egyelőre a szenátus szavazott meg, a döntéshozó kamara pedig a képviselőház – arról rendelkezik, hogy azok a szakorvosok is írhatnak ingyenes, illetve ártámogatott receptet és küldőpapírt, akik nem állnak szerződésben az egészségbiztosítási pénztárral.
Soós Szabó Klára, a háziorvosi egyesület Hargita megyei elnöke a Krónikának elmondta:
„Eddig sem volt helyes a beteggel szemben, ha küldözgették. A ciklust be kell fejeznie az orvosnak, erről az érvényben levő jogszabály is rendelkezik. Nemcsak a diagnózist állítja fel, hanem szükség esetén az ártámogatott receptet is fel kell írnia a szakorvosnak, és ha úgy látja, egyéb kivizsgálásra van szükség, akkor küldőpapírt is ad a betegnek” – szögezte le a csíkszeredai háziorvos.
Kifejtette: előfordul, hogy a szakorvosi rendelőből, illetve a kórházból a háziorvosi rendelőbe küldik a betegeket, hogy átírassák az egyszerű recepteket ártámogatottra, vagy kérjenek küldőpapírt különböző vizsgálatokra. „Ez tiszteletlenség a beteggel szemben, akit feleslegesen járatnak, de az alapellátásban dolgozó szakorvosokkal szemben is. A háziorvos nem más titkárnője és nem másolóiroda” – hangsúlyozta Soós Szabó Klára.
A törvénymódosító javaslatot Vass Levente nemrég úgy kommentálta:
A javaslattal egyébként az állam is nyerne, hiszen jelenleg a háziorvos nem csak „átírja” a szakorvos által kibocsátott receptet, de ezt megelőzően köteles megvizsgálni az azelőtt egy órával már átvizsgált beteget. Ezt a logikátlanságot a legtöbb háziorvos ugyan mellőzi, a biztosítóház viszont elszámolja a betegenkénti 21 lejes járulékot, a módosítással ezt kiiktathatnák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!