Elmondta, ő maga is számtalan olyan esettel találkozott mostanában, amikor a kilátástalanság érzése a munkahely, egzisztencia elvesztése miatt ébredt fel valakiben, ezért kísérelt meg véget vetni az életének. A szakember szerint azokon a legnehezebb segíteni, akik patkánymérget esznek vagy felakasztják magukat – utóbbit csak akkor lehet megmenteni, ha két percen belül rátalálnak. A többi esetben a városi vagy megyei kórház sürgősségi osztályára kerül a beteg, ahol kimossák a gyomrát, és szerencsés esetben nem esik semmi baja.
Az öngyilkosságot megkísérlőket két csoportra lehet osztani Kiss Emőke nagyváradi pszichológus szerint. Az eleve pszichikai betegségekkel küzdők, főleg a kezeletlen depresszióban szenvedők körében igen gyakori a kísérletek száma, ám a válság beállta óta azoknak az aránya van növekvőben, akik azelőtt semmilyen lelki problémával nem küszködtek, egy esemény, például az állásuk elvesztésének hatására mégis hirtelen úgy döntenek: nem akarnak tovább élni. Ez a második csoport úgynevezett reaktív depresszióban szenved, és igen nagy baj történhet, ha a környezete nem veszi időben észre a viselkedése megváltozását. Az öngyilkosságnak ugyanis Kiss Emőke szerint mindig vannak előjelei. Gyakran megesik, hogy valaki konkrétan kijelenti: felakasztja magát, vagy más módon vet véget az életének. A környezet, a család, házastárs nagy hibát követ el, ha ezeket a jeleket nem veszi komolyan.
A szakember szerint ilyen esetben a beszélgetés, támasznyújtás és a pozitív gondolkodás is sokat segíthet, de ha a társ nem képes megfelelően kommunikálni, föltétlenül szakemberhez kell fordulni. A pszichológus azt mondja, sajnos a hazai társadalomnak igen rossz a hozzáállása a lelkigondozáshoz: sokan azt mondják, nem mennek pszichológushoz, „mert ők nem bolondok”. „Az általános népesség pszichológiai kultúrája nulla, pedig odafigyeléssel emberéleteket lehetne megmenteni” – jelentette ki. A szakember hiányolja egy krízisintervenciós központ létezését is, ahová éjjel-nappal fordulhatnának, és azonnali segítséget kaphatnának a bajbajutottak.
A pszichológus azt mondja, a jelenlegi gazdasági helyzet miatt az emberek rosszabb lelkiállapotban vannak, mint a háborút követően. Mint figyelmeztet: öngyilkossággal leggyakrabban a tizenévesek próbálkoznak, de a kilátástalanság miatt egyre több nyugdíjas is véget vet az életének. Megtudtuk: konferenciákon gyakran elhangzik, hogy a magyarok körében az anyaországban, de itthon is, főképp a székely megyékben sokkal magasabb az öngyilkossági ráta, mint a többségieknél. Ez a jellegzetes karakterjegyek mellett annak is betudható, hogy a románság jóval erősebben kötődik a valláshoz, mint a Kádár-rendszerben felnőtt magyarok.
Kiss Emőke kijelentését statisztikai adatok támasztják alá. Biró István sepsiszentgyörgyi elmegyógyász főorvos közlése szerint is Kovászna és Hargita megyében az öngyilkossági ráta az országos átlag kétszerese, és megegyezik a Magyarországon regisztrált számadattal. Mint tájékoztatott, Háromszéken átlag 35 önkezű halál jut 100 ezer lakosra, míg az országos átlag 17. Ahol magyarok élnek – tehát például Szatmár, Bihar, Maros megyében –, magasabb az öngyilkossági ráta. A szakember szerint ennek a jelenségnek összetett a magyarázata, a civilizációs, kultúrtörténeti különbségekben is rejlik. Az öngyilkosságok kiváltó okai, motívumai az évtizedek alatt sokat változtak. A múlt század elején még igen gyakori volt a szerelmi bánat, a vagyon elherdálása, a „becsületbeli” ügy. Ez ma már a múlté, megváltozott a morális-érzelmi értékrend. Jelenleg az öngyilkosság leggyakoribb okai az interperszonális konfliktusok, a világ elleni düh, protestálás és a mentális betegségek, az alkoholizmus és a személyiségzavarok.
Tiberiu Poştoacă, a Kovászna megyei mentőszolgálat igazgatója is arról tájékoztatott, hogy csak az elmúlt két hét alatt nyolcan kíséreltek meg öngyilkosságot Kovászna megyében. Átlag kétnaponta próbál meg valaki véget vetni az életének. A szakember szerint azok között, akik az elmúlt időszakban öngyilkossággal próbálkoztak, valamennyi társadalmi kategória és korosztály előfordul. A módszerek is változatosak, akasztás, mérgezés, gyógyszer-túladagolás, és volt, aki vonat elé vetette magát. Tiberiu Poştoacă szerint az elidegenedés nagyobb mértékű városon, falun összetartóbbak, jobban figyelnek egymásra, míg a városiak a négy betonfal között, a munkahely és a jövőkép hiánya miatt gyakrabban kétségbeesnek. A mentőszolgálat vezetője az öngyilkossági kísérletek feltűnő gyakoriságát, az ország gazdasági helyzetével, a válsággal, a megszorító intézkedésekkel, a gondokkal, a növekvő kilátástalansággal magyarázza. „Az elkeseredett emberek külföldre vagy a halálba menekülnek” – fogalmazta meg Poştoacă.
Az elmúlt időszakban több aggodalmaskodást, erősödő szorongást érzékel Pásztor Boglárka pszichológus, a sepsiszentgyörgyi mentálhigiénés központ munkatársa is. Mint a Krónikának elmondta, a tendencia az, hogy tavasszal és ősszel csúcsosodik az öngyilkos gondolatokkal, a depresszióval küszködő betegek száma. Ez az év sem tér el a megszokottól, de a visszajáró betegek tünetei súlyosbodtak, aggódnak a jövőjük miatt. Pásztor Boglárka tagja a fogyatékosokat és a betegnyugdíjasokat felülvizsgáló bizottságnak. Mint tájékoztatott, az itt vizsgált betegek állapota súlyosbodott, félnek, hogy elveszítik nyugdíjukat, a támogatásokat, ezért szoronganak, mélyül a depressziójuk. Egyre többen érdeklődnek a szociális támogatási rendszer lehetőségei iránt, panaszkodnak a megélhetési gondokra.
Biró István elmegyógyász főorvos is attól tart, ősszel emelkedik meg a depressziós betegek és az öngyilkosságot megkísérlők száma. Szerinte a jelenleg kórházban kezelt betegek száma nem tükrözi a válságot, nincs több beutalt beteg, a korábbi évekhez viszonyítva nem nőtt az öngyilkosságot megkísérlők vagy a depressziós és pánikbetegek száma, a bennfekvők egyharmada továbbra is alkoholproblémákkal küzd. „Persze a betegek panaszkodnak a nehézségekre, emlegetik a megszorításokat, de egyelőre még senki sem tapasztalta meg a bőrén ezek hatását, még senki nem kapott kisebb fizetést vagy kevesebb nyugdíjat. A megszorítások hatása csak akkor lesz felmérhető, ha bekövetkeznek” – magyarázta a pszichiáter.
Háromszéken négy éve működik az ingyenes telefonos lelkisegély-szolgálat. Tót-Gödri Erika, a szolgálat egyik alapító tagja lapunknak elmondta, az elmúlt időszakban megnövekedett a segítséget kérők, a telefonálók száma, de ez talán azzal is magyarázható, hogy ettől az évtől a mobilszolgáltatókról is elérhető a 0800 800 283-as ingyenes telefonszám. A szakember közölte, a telefonálók inkább a magánéleti válság miatt kérnek segítséget, többen vannak a munkanélküliek, de ők sem erre keresnek gyógyírt. Tóth-Gödri Erika szerint nem lehet párhuzamot vonni a válság és az öngyilkosságok között, az anyagi gondok ritkán váltanak ki ennyire heves reakciót. A megélhetési gondok elől gyakrabban menekülnek alkoholfogyasztásba, mint öngyilkosságba, mondta a mentálhigiénés szakértő. A lelkisegély-szolgálat munkatársai külön képzést kapnak a krízishelyzetekre, például arra, hogyan beszéljék le az elkeseredett embert az öngyilkosság gondolatáról. A legtöbb telefonáló azonban csak meghallgatást, figyelmet, empátiát igényel. A segélyszám naponta 19 és 24 óra között ingyen hívható bármelyik hálózatból.
Legkésőbb július elsején újra megnyit a parajdi sósfürdő, melytől a helyi turizmus fellendülését remélik.
Újabb elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést adott ki a nagy hőség miatt szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia területének nagy részére.
A vezető népbetegségnek számító szív-érrendszeri betegségek még mindig a legtöbb áldozatot szedik a romániai lakosság körében. Dr. Frigy Attila marosvásárhelyi kardiológus főorvossal készült videós riportunkban járjuk körül a témát.
Pontosan 291 273 lej folyt be egy hét alatt az RMDSZ által népszerűsített és támogatott adománygyűjtésekből és jótékonysági koncertekből – tájékoztatott szerdán a szövetség sajtóirodája.
Három norvég turista kedd este megrongálta a Szamos folyó jobb partján létesített, nemrég átadott új sétányon lévő játszóteret Szatmárnémetiben. A 19 és 20 éves fiatalok több kültéri elemet széttörtek, egyes darabokat a folyóba dobtak.
Pokolinak látta a lemondása óta eltelt másfél évet Novák Katalin, Magyarország korábbi köztársasági elnöke, de önkénteskedett, és az Istenbe vetett hite átsegítette a nehézségeken.
Újabb hullámban jutott magas sótartalmú víz a Kis-Küküllőbe a parajdi sóbányánál zajló hétfői munkálatok nyomán, így a folyó vizében a sókoncentráció kedden meghaladta a literenkénti 3000 milligrammot.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízkészültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) a Sebes-Körös vízgyűjtő területére.
Magyarországról és Moldovából érkezik a legtöbb külföldi diák a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemre, a felsőoktatási intézményben 150-200 magyarországi egyetemi hallgató tanul évente – mondta kedden Markó Bálint tanulmányi rektorhelyettes.
A deficitcsökkentő intézkedések keretében a lehetséges áfaemelésnek a nyomtatott sajtóra gyakorolt hatására hívja fel a figyelmet a MÚRE. Az újságíró-szervezet a közszolgálati rádió, illetve televízió nehéz helyzetére is figyelmeztet.