A romániai magyar oktatásnak továbbra is vannak olyan szempontjai, amelyeket rendkívül fontos az új tanévben is szem előtt tartani
Fotó: Haáz Vince
Az új tanévben feltételezhetően nem csökkent Romániában a magyar diákok száma, ami 150 ezerre tehető – jelentette ki a Krónikának Kallós Zoltán. A bukaresti oktatási minisztérium nemzeti kisebbségi oktatásért felelős államtitkára fontosnak nevezte, hogy a frissen elrajtolt tanévben valamennyi, a nemzeti kisebbségekhez tartozó diák számára speciális tanterv alapján oktassák a román nyelvet, mindez szerinte közvetve hozzájárulhat a fiatalok szülőföldön maradásához.
2024. szeptember 16., 18:392024. szeptember 16., 18:39
2024. szeptember 16., 18:462024. szeptember 16., 18:46
Bár egyelőre nincsenek meg a pontos adatok, valószínűsíthetően ebben a tanévben nem csökkent a magyar nyelven tanuló diákok száma Romániában – mondta el a Krónika megkeresésére hétfőn Kallós Zoltán, a román oktatási minisztérium nemzeti kisebbségi oktatásért felelős államtitkára. Kérésünkre beszélt a magyar oktatásnak az új tanévben is érvényes fontos kérdéseiről, valamint az iskolások számának várható alakulásáról. Mint rámutatott, jelen pillanatban nem tud egészen pontos számot mondani, ugyanis nem töltötte fel még mindegyik iskola az online adatbázisba a tanulók létszámát: erre két-három hét áll az oktatási intézmények rendelkezésére, azt követően véglegesítik majd a számokat.
Fotó: Haáz Vince
Így körülbelül 150-153 ezer közé tenném a diáklétszámot, ha saccolni kellene, de biztos jóslatokba nem bocsátkoznék” – mondta az államtitkár.
Kallós Zoltántól azt is megkérdeztük, meglátása szerint melyek lennének a kisebbségi magyar oktatás azon fontos területei, kérdései, amelyekre a most kezdődött tanévben is kiemelten oda kell figyelni, és mely pontokon kellene leginkább változtatásokat eszközölni.
„A leglényegesebb lenne, hogy azokat a jogokat, amelyeket kiharcoltunk, és benne vannak az oktatási törvényben, tartsák be helyi szinten az oktatási élet szereplői. Meglátásom szerint ez a legeslegfontosabb kihívás, és ezt kell megértenie mindenkinek” – szögezte le Kallós Zoltán. Kifejtette, ugyanis hiába vannak a kisebbségek, pontosabban a magyar nyelvű oktatási rendszer számára kedvezőbb jogok, hogyha ezeket nem tartják be megyei szinten, vagy az illető oktatási intézmény szintjén.
– mivel gyakorlatilag ők azok, akik megyei szinten koordinálják az oktatási rendszert” – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Mint fogalmazott, bár mindez nagyon általánosnak tűnhet, de rendkívül fontos és éppen ezért az is életbevágó, hogy olyan emberek kerüljenek a tanfelügyelőségekre vagy az intézmények vezetőségébe, akik jól felkészültek és hajlandóak vállalni azt, hogy néha bizonyos konfliktushelyzetekbe bele kell állni, és ki kell harcolni azt, ami a magyar gyerekeknek jár.
Megkértük az államtitkárt, említsen konkrét példát hasonló előforduló nehézségekre, konfliktushelyzetekre. Kifejtette, például miniszteri rendelet vonatkozik arra, hogy kis létszámok esetén milyen osztálylétszám alatt kötelező összevonni a diákokat egy osztályba. Ha azt mondja a törvény, hogy ha több a diák tíznél vagy tizenötnél, jóvá lehet hagyni két osztályt, de 19 diákkal mégis csak egy osztályt hagynak jóvá, akkor értelemszerű, hogy ott valaki nem tartotta be a törvényt.
Kallós Zoltán oktatási államtitkár: „a leglényegesebb lenne, hogy azokat a jogokat, amelyeket kiharcoltunk, és benne vannak az oktatási törvényben, tartsák be helyi szinten”
Fotó: Kallós Zoltán/Facebook
„És ez kisebbségspecifikus kérdés. Ugyanis vannak olyan régiók – itt elsősorban a szórványra gondolok –, ahol mondjuk egy településen 18-19 magyar elemista van: és nem mindegy, hogy egy osztályba vonják össze őket vagy két osztályba járhatnak.
Persze akadnak, akik vállalják, hogy messzebb viszik a gyereküket és magyar tagozatra járatják, de lesznek olyanok, akik azt mondják, hogy akkor inkább átíratják a román osztályba” – magyarázta az államtitkár. Mint mondta, a magyar oktatás számára ez különösen fontos, és igencsak kisebbségspecifikus kérdés, hogy ezeket a rendelkezéseket betartsák iskolai szinten.
Kallós Zoltánt a román nyelv- és irodalomoktatás témájáról is kérdeztük, felvetve, hogy ezen a területen mi lenne ebben a tanévben a legfontosabb betartandó szempont. „A román oktatás esetében is az a legfontosabb, hogy be kell tartani a törvényt, és a speciális, a kisebbségek számára összeállított tanterv szerint kell tanítani. Most a középiskolai helyzetre térek ki: 2021-ben indult útjára az új gimnáziumi tanterv, amely alapján a magyar tagozatos diákoknak speciális terv szerint oktatják a román nyelvet. Az első évben érkeztek olyan jelzések, hogy vannak oktatási intézmények és megyék, ahol nem feltétlenül tartották be a rendelkezéseket a pedagógusok, akik bemennek nap mint nap az osztályba. De ha ezeket a problémákat jelezték az illetékesek, reményeim szerint már mindenhol kiigazították ezeket a problémákat” – fejtette ki az államtitkár.
Fotó: Haáz Vince
Hozzátette,
„Tehát nagyon fontos – és itt hatalmas a tanfelügyelők és az iskolaigazgatók felelőssége – ellenőrizni, hogy a pedagógusok igenis azt tanítsák a gyerekeknek, amit kell, és amit törvény szerint jóváhagynak” – mondta Kallós Zoltán. Rámutatott, reménykedik, hogy hamarosan megjelennek az érettségi mintatételek – általában körülbelül október végén, november elején teszik közzé őket. Az érettségi tanterv pedig már augusztus végén megjelent, tehát minden feltétel biztosított ahhoz, hogy a speciális román tanterv alapján összeállított tételek várják a diákokat a jövő nyáron.
„Reméljük, hogy mindenki elvégzi azt a munkát, amit el kellett végeznie, és gondolok a pedagógusokra, diákokra és szülőkre is, mert itt mindenkinek van felelőssége az oktatási rendszerben. Ha ez így van, akkor remélhetőleg az román érettségi eredményei is javulni fognak valamilyen szinten. Mindenféleképpen az lenne a fontos, hogy a diákok végre versenyképes nyelvtudással rendelkezzenek, amikor a tizenkettedik osztály végén érettségire jelentkeznek” – szögezte le Kallós Zoltán. Mint kifejtette,
„Hozzá kell segíteni a gyermekeket ahhoz, hogy versenyképes román nyelvtudással rendelkezzenek, és tudjanak érvényesülni a szülőföldjükön” – mutatott rá az államtitkár.
Az iskolákat a minőségi oktatás helyévé kell tenni – jelentette ki a tanévkezdés alkalmából Ligia Deca szaktárcavezető.
Kigyulladt hétfő délután egy személyszállító vonat mozdonya a Kolozs megyei Nagyiklód (Iclod) vasútállomásán, az utasoknak sikerült leszállniuk az egyetlen vasúti kocsiból álló szerelvényről.
Miközben egyre biztosabbnak tűnt, hogy a közeli száldobágyi erdőbe telepítik át a stadionépítés miatt költözni kényszerülő nagyváradi állatkertet, most újabb lehetséges helyszín merült fel. A helyi sajtó szerint ugyanakkor még a héten döntés születhet.
A következő két hétben kellemes időjárás várható, de főként szeptember 25. után sokfelé lehet esőre számít – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 16–29. időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet a kincses városba várja Erdély középiskolásait szeptember 19–22. között – közölték az esemény szervezői.
Három fontos villamosvonalon újítja fel a sínpályát, a megállókat és az elektromos hálózatot az aradi önkormányzat.
Színes programkavalkád várta hétvégén a Fehér megyei Bethlenszentmiklósra látogatókat, a Jövőnk a Szórványban Egyesület által harmadik alkalommal rendezett magyar napokon minden korosztályt megszólítottak.
Felakasztotta magát egy kiskorú, aki a nagyváradi börtönben volt vizsgálati fogságban.
Súlyos baleset történt hétfőre virradóra a 13B jelzésű országúton, Parajd és a Bucsin-tető között; két személy meghalt, hárman megsérültek.
Hosszú idő után ismét „foghíjmentessé” vált a nagyváradi színház épülete, illetve a teátrum előtti tér, miután a hétvége során végre sikerült pótolni a klasszikus külsejű kandeláberek lámpatesteit.
Meghaladta századik kiadását a kolozsvári Bejön a vidék kistermelői vásár. A főleg Kolozs megyei magyar gazdákat felvonultató seregszemle iránt csökkent ugyan az érdeklődés, de még mindig hűséges törzsvásárlói kör övezi a gazdák kínálatát.
szóljon hozzá!