A román nacionalista vezetők leszögezték: megakadályozzák a betonkeresztek lebontását, és azon dolgoznak, hogy az úzvölgyi katonatemetőt „eredeti állapotba” állítsák helyre.

Ezen nem a 2019 előtti állapotot értik, hanem a sírkert 1926-27-es kinézetét, amikor a Mária román királyné védnöksége alatt működő Hősök Kultusza Társaság ide temette az első világháborús úzvölgyi harcokban elhunyt, különböző nemzetiségű katonák földi maradványait. Tîrnoveanu szerint a román védelmi minisztérium 1985-ben egy obeliszket is állított a román katonák emlékére, de szerinte 1994-ben az RMDSZ és néhány csíkszentmártoni lakos „eltörölte” a más nemzetiségű katonák emlékjeleit, és „magyarosította” a temetőt.

A nacionalista vezető azt állította, hogy a Hargita megyei község engedély nélkül állította fel a magyar katonák emlékjeleit, így 2019-ben Dormánfalva „nem tett mást, mint visszaállította a korábbi állapotot”. Ehhez csak a hősök kultuszát ápoló hivatal engedélye hiányzott, melyet az RMDSZ blokkolt politikai úton – mondta Tîrnoveanu, aki a jövőben a védelmi minisztériumhoz fordul az engedélyért. Hangsúlyozta: ha sor kerülne a betonkeresztek lebontására, ők is jelen lesznek valamennyi romániai nacionalista szervezettel, és a „sírok elé térdelve” próbálják majd megakadályozni. Továbbá a Vatikánhoz, nagykövetségekhez és nemzetközi szervezetekhez fordulnak, hogy „megmutassák a romániai magyar szélsőségesség arcát” – tette hozzá. A Székelyhon beszámolója szerint a nacionalista vezetők román népviseletben érkeztek a sajtótájékoztatóra, mely a Miatyánkkal és a román himnusz eléneklésével kezdődött.

A romániai bíróságok februárban két jogerős ítéletet is hoztak az úzvölgyi katonatemető ügyében. A bákói táblabíróság jogerősen kimondta, hogy el kell távolítani a sírkertben felállított betonkereszteket és emlékművet, a Bákó megyei törvényszék pedig jogerősen törölte Dormánfalva sírkert fölötti tulajdonjogát.

Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában nyilvánította saját közvagyonává a katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.

korábban írtuk

Passzolja a Bákó megyei prefektúra az úzvölgyi katonatemető helyreállításának kérdését

Nem érzi illetékesnek magát a Bákó megyei prefektúra az úzvölgyi katonai temetőben törvényes alap nélkül elhelyezett ortodox betonkeresztek eltávolításáról született bírósági ítéletek végrehajtása terén – derül ki a kormányhivatal válaszából.