A magyarellenesség nyilvánosságban való megjelenése nem kizárólag a szélsőséges pártokra jellemző Romániában
Fotó: Bálványos Intézet
Adatokkal és konkrét jogesetekkel alátámasztva tájékoztatták független szakértők és jogvédők az erdélyi magyar közösség helyzetéről, a romániai magyarellenességről az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagjait.
2022. június 29., 13:052022. június 29., 13:05
2022. június 29., 13:122022. június 29., 13:12
A strasbourgi nemzetközi szervezet képviselői ötödik alkalommal vizsgálják a helyszínen is Románia kisebbségvédelmi vállalásainak teljesülését, látogatásuk keretében pedig szerdán Nagyváradon találkoztak a Bálványos Intézet és az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) szakmai szervezetek képviselőivel, mely szervezetek árnyékjelentést nyújtottak be Románia államjelentéséhez. Románia 1995-ben ratifikálta az Európa Tanács keretegyezményét és a legutóbbi államlátogatás után, 2018-ban a tanácsadó bizottság éles kritikájában részesültek a bukaresti hatóságok a magyarok kisebbségi helyzete kapcsán.
A nagyváradi találkozón Toró Tibor a Bálványos Intézet, valamint Bethlendi András az AGFI képviseletében empirikus adatokon és konkrét jogeseteken keresztül több kiemelt problémáról tájékoztatták az Európa Tanács illetékeseit. Felhívták a figyelmet többek között arra, hogy a román nyelv nem megfelelő oktatása és annak érettségin való számonkérése okán sérül a magyarul tanuló diákok felsőoktatáshoz való hozzáférése. A vegyes tannyelvű iskolákban infrastrukturális szempontból jellemzően hátrányos helyzetbe kerülnek a magyar osztályokban tanuló diákok, a többségi lakosság oktatásából pedig hiányzik a megfelelő interkulturális oktatás. A közigazgatási nyelvi jogok felügyeletének és alkalmazásának a hiánya rendszerszintű, a 2019-ben elfogadott új közigazgatási törvény jogvesztést eredményezett az 50 ezres kolozsvári magyar közösségben, továbbá a Bálványos Intézet kutatása alapján széleskörűnek nevezhető a magyarellenesség jelensége Romániában.
Az oktatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatban a két szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar diákok lényegesen kevesebb és rosszabb minőségű tankönyvhöz férnek hozzá, mint román társaik, illetve mivel a magyar diákok ugyanazon feltételek mentén vizsgáznak a román nyelv és irodalom érettségi vizsgán, mint román társaik, kisebb jegyeket kapnak, ami kihatással van arra, hogy mennyi diáknak van lehetősége a felsőoktatásban továbbtanulni. Az oktatási infrastruktúra esetében a szakértők ismertették a tanácsadó bizottság tagjaival egy a vegyes iskolák felszereltségével foglalkozó empirikus kutatás eredményeit, amely alapján kimutatható, hogy a magyar osztályok által használt tantermek a román osztályokhoz képest kevésbé vannak felszerelve modern oktatási eszközökkel, így például okos táblával, internetkapcsolattal, számítógépekkel, projektorokkal és okostévékkel.
A közigazgatási nyelvhasználat tekintetében a két szakértő részletesen bemutatta a közigazgatási törvény módosításának következményeit, felhívva a bizottság figyelmét, hogy habár a Romániáról szóló 2018-as szakértői jelentés több ajánlást is megfogalmazott e tekintetben (többnyelvű utcanévtáblák, többnyelvű formanyomtatványok, a 20 százalékos küszöb csökkentése stb.), ezeket Románia mindezidáig figyelmen kívül hagyta.
Fotó: Gábos Albin
„Sőt, az új jogi keret bizonyos szempontból súlyos visszalépést is jelent, hiszen míg a 2019-ig hatályos 2001/215-ös helyi közigazgatási törvény az 1992-es népszámlálás adatai alapján határozta meg, hogy melyek azok a települések, amelyek esetében érvényes a 20 százalékos küszöb, addig a 2019-ben elfogadott 57/2019-es Adminisztratív Kódex már a legutolsó népszámlálási adatok eredményeihez köti ezt. Ennek eredményeként olyan települések kerültek le a nyelvi jogokat kötelezően érvényesítendő települések listájáról, mint Kolozsvár, ahol majd 50 ezer magyar él” – állapítja meg a Bálványos Intézet. Bethlendi András és Toró Tibor kitértek a kétnyelvű formanyomtatványok helyzetére is, amelyek használatát a törvény előírja, de a végrehajtás tekintetében semmi előrelépés nem történt.
A tanácsadó bizottság képviselőivel tárgyalt utolsó téma a romániai lakosság magyarellenességére vonatkozott. A szakértők a Bálványos Intézet kutatásaira hivatkozva elmondták, hogy Romániában létezik egy üvegplafon a kisebbségi jogok elfogadásának tekintetében: a magyarellenesség nyilvánosságban való megjelenése nem kizárólag a szélsőséges pártokra jellemző, hanem rendszeresek a mérsékelt pártok politikusainak repertoárjában is.
Kigyulladt hétfőn reggel egy csíkszeredai bútorgyár fűrészport raktározó silója – számolt be a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Mintegy százezer szavazattal többre számít a most vasárnapi államfőválasztáson Kelemen Hunor az öt évvel ezelőtti 357 ezer vokshoz képest.
Vasárnap reggelre a rossz időjárás által érintett összes Hargita megyei településen helyreállt az áramszolgáltatás – tájékoztatott a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Szombat délután az összes vasútvonalon továbbra is télies körülmények között közlekedtek a vonatok, különösen a iaşi-i és brassói regionális kirendeltség körzetében, a sűrű havazás és az alacsony hőmérséklet miatt – számolt be a CFR.
Tizenegy Hargita megyei település közel 4000 lakójának háztartásában még mindig szünetel az áramszolgáltatás, miután a heves havazás és az erős szél megrongálta az elektromos hálózatot.
A szél erősödésére és hóviharokra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat 23 megyére.
Tűz ütött ki szombat hajnalban egy székelyudvarhelyi tömbházban, tíz lakót evakuáltak.
Közös tudományünnepi rendezvény tartott az EME és a KAB. Az ünnepi alkalom a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet dísztermében köszöntésekkel és megemlékezéssel kezdődött.
Az egyházi média szerepét és működését járta körül a kolozsvári Vallásszabadság Házában pénteken rendezett panelbeszélgetés és előadás, amelyen a legfontosabb erdélyi egyházi, vallásos sajtóorgánumok képviselői és kutatók vettek részt.
Országhatárokon kívül és belül újra minden nap meg kell harcolni azért, hogy magyarként élhessünk, méltósággal, szabadon – mondta Magyar Levente államtitkár pénteken Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!