Ünnepelni hazajárnak

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Bákó megye – Külföldi építőtelepeken keresett pénzből emelnek nagy házakat Diószegen. Diószegen, a tehetősnek nevezhető Bákó megyei csángó faluban majdnem mindenki ismeri a magyar nyelvet, a helybéliek szerint a római katolikus pap is, aki mégsem beszél magyarul. Ezért furcsa helyzetek is adódnak, amikor a hívek magyarul gyónnak, a pap pedig románul gyóntat.

Szucher Ervin

Szucher Ervin

2007. március 28., 00:002007. március 28., 00:00

A diószegiek jó részekülföldön vállalt munkát, csak azünnepek idején tér haza hosszabb időreszülőfalujába.
„Mese nincs, aki hozzám jöndolgozni, annak be kell állnia a csángószövetségbe, majd ki kell váltania a magyarigazolványt” – szögezi le tréfásanmosolyogva, de ellentmondást nem tűrő hangon a Bákómegyei Diószeg egyik legnagyobb vállalkozója. ARemus Palãuként anyakönyvezett férfi kikérimagának: ő csángómagyar, akárcsak azegész falu, és a becsületes neve Palló PálRémusz. Az építkezési vállalkozástműködtető Bákó megyei fiatalember bevallja, hogyamíg a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének(MCSMSZ) vezetősége nem kérte fel a lábnikiközösségi ház felépítésére,ő egyáltalán nem ismerte a szervezet tevékenységét.Ma már határozottan állítja, hogy aközösség megmaradása érdekébenminden moldvai csángómagyarnak kötelességelenne bekapcsolódni a szövetség életébe.

Cifra, de üres paloták

A Tatros árterülete ésa Bornyúoldal között fekvő, okiratokban először1838-ban említett Oneºti melletti, mintegy kétezerlelket számláló Diószeget többségükbenmagyarul beszélő csángók lakják. Azt,hogy a települést módosnak tartják, nemcsakaz emeletes házak, hanem már a falurészek mókásvagy gúnyos elnevezése is jelzi. Ha néhányévtizeddel ezelőtt még a hagyományos alszegbenvagy felszegben kellett keresni a diószegi ismerőst, esetlegaz Urszulikához vagy a Bornyúoldalhoz kellettviszonyítani a háza elhelyezkedését, afaluba érkező idegent manapság aszerint igazítjákútba, hogy a Bukarest utcában vagy a Gorbacsovnegyedben lakik-e a keresett atyafi. Diószegen, illetve akörnyékbeli csángómagyar falvakban egyarántszokás, hogy a tehetősebb emberek a szomszéd házáhozmérik a magukét. „Ha az nagyot épít,nekem még nagyobb kell. Tudom, hogy ez egészségtelenfelfogás, de mifelénk ez így van” –magyarázza egy atyafi, aki elárulja a nevét, dehozzáteszi, hogy nem szívesen dicsekszik ezzel aszokással.
„Itt már a múltrendszerben jól élt az emberek zöme, de későbbkimondottan meggazdagodtak. Ez annak köszönhető, hogy afalu nagy része külföldön, többnyireMagyarországon és Olaszországban dolgozik. Olyanis van, aki Izraelben vállalt munkát. A diószegiépítészek elismert szakemberek” – állítjabüszkén Palló István, míg azegyszintesből kétszintesre nőtt családi házaudvarán gombatisztításban segédkezik.Felesége, Lucia, közben legyint, és arra biztat,hogy hétköznapokon és ne ünnepek előttjárjuk be a falut. Olyankor öregeken meg a gyerekekenkívül szinte senki nem marad Diószegen. „Mindenkirohan a pénz után, ezért nálunk csakünnepekkor népesül be a falu” – jegyzi megkeserűen. Az európai építőiparban dolgozóknakköszönhetően a településen nemcsak építészeticégek, hanem húsz kisbuszos autóparkkalrendelkező fuvarozóvállalat is működik.

Román mise, magyar gyónás

Ottjártunkkor éppenegyházi ünnepre készültek a külföldrőlhazatértekkel kiegészülő diószegiek. Eztnemcsak a szokatlan sürgés-forgásból, hanema faluban nagy számban parkoló magyar rendszámúautóból is könnyű megállapítani. Az1922-ben épített, rendkívül impozánsSzent Rózsafűzés-templom irányábólhangos gyermekzsivaj hallatszik. Az udvaron népes csoportsürgölődik: a lányok takarítanak, a fiúka tűzifát cipelik. A magyarul megszólítottgyerekek románul válaszolnak. Palló PálRémusz szerint nincs miért aggódni, Diószegenmindenki megtanul magyarul. „Mire a gyermek odanő, hogyidentitástudata kibontakozzék, nem fogja szégyellnia magyar anyanyelvét és eredetét. Meg lehetnézni, a diszkóban már mindenki magyarul beszél”– mondja Palló.
A csángó szövetségbenaz oktatási kérdésekért felelős HegyeliAttila azt tartaná természetesnek, ha a diószegiiskolában is bevezetnék a magyar anyanyelv oktatását.Az MCSMSZ még nem ismeri a környékről ingázóromán nemzetiségű pedagógusok hivatalosálláspontját ebben az ügyben, viszontkorábban a gyerekeknek megtiltották, hogy szünetekbenegymás között magyarul beszéljenek.
A néhány betelepedettmoldvai román lakost leszámítva, a faluban csaka római katolikus pap nem beszéli a magyar nyelvet. Azidősek szerint Mihai Cãtãu atya tud magyarul, csak éppen aiaºi-i püspöktől tartva nem hajlandó beszélni.„Õ románul misézik, de mi akkor is magyarul gyónunk.Ezt ő nagyon jól meg is érti” – állítjaegy neve elhallgatását kérő kendősöregasszony. Palló szerint az idősebb nemzedékképviselői jóformán nem is tudnak románul.„Az én Varvara nagymamám annyira nem ismeri az államnyelvét, hogy egyszer, amikor egy hivatalnok ezt firtatnikezdte, a mama, a jelenlévők derültségérerománul kijelentette, hogy tőle ne kérdezzenek semmit,mert ő nem tud magyarul” – meséli Palló Rémusz.

Honvágyuk van a vendégmunkásoknak

„Jól működik aMagyarországon bejegyzett cégem, az autópálya-építésbendolgozunk, de alvállalkozói szerződéstkötöttünk az E.On gázvállalattal, miépítjük újra a Győri ETO-stadiont.Megkaptam a letelepedési engedélyt is, mégsemtudom elképzelni ott az életem. Itt nőttem fel, ittérzem jobban magam, mert itt van az életem” –állítja Palló Pál Rémusz, aki afaluból és a környékről gyűjtöttszakembereit is hathetente hazaengedi. Mint mondja, bárelismert, jó szakemberek a csángók – akikszinte teljes egészében hazahozzák a keresetüket–, nem nekik való a magyarországi életmód.„Ott mindenki csak a pénzt hajhássza. A tapasztalatazt mutatja, hogy a mi csángóink egy évet bírnakki ott, utána lelkileg teljesen belefáradnak. Nemakarom őket kínozni, de munka nélkül sem hagynám.Ezért itthon is létrehoztam egy céget” –fűzi hozzá a vállalkozó.
Bákó megyében mégelőfordul, hogy a megrendelők idegenkednek a magyar vállalkozótólés munkáscsoportjától, Pallószerint azonban egyre több helyi magánbefektető ismerifel, hogy a csángó munkások megfelelőenszakképzettek és megbízhatók is. „Mostmár itthon is van munkánk bőven, ráadásulaz építkezésben a keresetek is kezdikmegközelíteni a magyarországiakat. Nálamegy szakember már megkapja a napi 75 lejt, és asegédmunkás sem visz haza 35–40-nélkevesebbet. Merem állítani, hogy nemsokára eljönaz idő, amikor az itteni életszínvonal eléri ahatáron túlit. És akkor meg miért menjünkoda?” – vázolja jövőbeli elképzeléseita fiatal vállalkozó.

Sz. E.


Keresztszülők támogatjáka gyermekeket

A moldvai magyar nyelvoktatásfeltételeinek javítását, s a csángómagyarkultúra megismertetését tűzte ki céljáula Keresztszülők a Moldvai CsángómagyarokértEgyesület, amely olyan személyeket fog össze, akikcsángó gyermekek magyar nyelvű taníttatásátsegítik – közölte Hegedűs Dóra, azegyesület elnöke. Jelenleg több mint 900 keresztszülőközel 1600 csángómagyar gyermek általánosés középiskolai oktatását támogatja.A Moldvai Csángómagyarok Szövetségénekoktatási programja hét éve működik Bákómegyében, s ehhez kapcsolódik a keresztszülőprogram.Az egyesület célja a keresztszülők összefogása,közös programok szervezése s az információáramlássegítése. Ennek jegyében minden hónapbanklubdélutánt is tartanak Budapesten.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 21., szombat

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát

Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.

Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát
2025. június 20., péntek

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben

Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.

A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben
2025. június 20., péntek

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása

A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.

Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása
2025. június 20., péntek

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon

Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.

Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon
2025. június 20., péntek

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján

Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján
2025. június 20., péntek

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán

Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.

Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán
2025. június 20., péntek

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány

A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.

Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány
2025. június 20., péntek

Hamarosan igényelhetik a parajdi idegenforgalmi cégek a de minimis támogatást

A parajdi bányakatasztrófa miatt ellehetetlenült helyi idegenforgalmi vállalkozások június végétől igényelhetik a fennmaradásukat segítő de minimis – azaz csekély összegű – támogatást – jelentette be pénteken a gazdasági minisztérium.

Hamarosan igényelhetik a parajdi idegenforgalmi cégek a de minimis támogatást
2025. június 20., péntek

Medve támadt egy emberre a Székelyföldön, az áldozat megsebesült

A belügyminisztérium alárendeltségében működő légi főfelügyelőség Facebook-oldalán csütörtök este közzétett tájékoztatás szerint a medvetámadás Papolc térségében történt, a sérültet a rohammentő-szolgálat (SMURD) helikopterével szállítottak kórházba.

Medve támadt egy emberre a Székelyföldön, az áldozat megsebesült
2025. június 19., csütörtök

Csángó származású író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat

Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Csángó származású író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat