A 2020-as választási programunk kidolgozásakor is a zöld és okosváros tematikáját vettük alapul – a kampányunk fő motívuma a biciklizés volt –, az ott megfogalmazott célokat pedig napirenden tartjuk. Úgy gondolom, hogy ezek azok a kezdeményezések, amelyek segítettek Kolozsvárnak, hogy megkapja ezt a kitüntetést, és tagja legyen azon európai települések csoportjának, amelyek 2030-ra klímasemlegesek lesznek.

– Mit jelent konkrétan a klímasemlegesség és okosvárossá válás?

– Európában és Kolozsváron is egyre gyakoribbá válnak az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint az aszály, a heves esőzések, hőhullámok, erős széllökések és jégesők. Az EU célul tűzte ki, hogy 2050-re klímasemleges lesz, ehhez pedig konkrét irányt és ehhez hozzárendelt célokat határozott meg. A cél az, hogy a kibocsátott és az elnyelt szén-dioxid egyenlő arányba kerüljön, vagy esetleg ez a felállás megforduljon utóbbi javára. Ennek jegyében Kolozsváron 2030-ig több mint százezer fát szeretnénk ültetni, illetve további célunk, hogy 2030-ig klímasemlegesek legyünk, azaz még jobban csökkentsük a város szén-dioxid-kibocsátását. Kolozsvár minden egyes negyedében tervezzük a közterületek javítását, valamint beruházásokat szeretnénk a szennyvízelvezetés és a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán is.

– Kolozsvárnak gyakorlatilag milyen célokat kell teljesítenie, és hogyan tervezi ezt megvalósítani például a tömegközlekedés és autós forgalom, esetleg az energiahatékonyság, a hulladékgazdálkodás vagy a zöldövezetek kialakítása terén?

– Kolozsvár számára meghatározott cél, hogy 2030-ig klímasemleges legyen. Ehhez 190 hektár régi és új zöldövezetet kell a városnak felújítania, kialakítania. 2026-ig a teljes tömegközlekedési gépparkot elektromosra kell cserélnie, és minden területen el kell indítania, működtetnie kell a digitális ügyintézést. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a közintézményekre napelemeket szerelnek, így azok részben vagy teljesen önellátóak tudnak lenni energetikailag. Az autós forgalom egyre jobban háttérbe szorul, hogy az embereknek inkább a tömegközlekedésre vagy a biciklire essen a választásuk. A felsoroltak miatt láthatunk egyre több bicikliutat és buszsávot, illetve ezért indult el az RMDSZ kezdeményezésére a Zöld péntek nevű akció: minden pénteken ingyenes a tömegközlekedés, az elektromos és hibrid autók számára a parkolás is. A park ride típusú parkolókra egyre nagyobb az igény, emiatt indult el és bővül folyamatosan a magyarul is tudó, Antónia nevű online asszisztenst működtető program.

– Milyen és mekkora anyagi ráfordítást igényel az EU programjában való részvétel? Körülbelül mennyi pénz várható az Uniótól, és mennyit ad hozzá az önkormányzat?

– A programot az Európai Unió 360 millió euróval támogatja, emellett pedig szakemberek és kutatók nyújtanak segítséget a városok specialistáinak. Kolozsvár esetében nehéz most megmondani az erre fordított összeget, azaz hogy mennyibe is kerül az említett programba való belépés. Nem nulláról indulunk, és ez jó. Nyilvánvalóan kisebb anyagi vonzata lesz számunkra, mint egy olyan városnak, amelynek, példának okáért, most kell beszereznie az első elektromos autóbuszát, vagy még nem épített ki biciklisávokat.

– A programba a kutatási szervezeteket és a magánszektort is be kell vonni. Kikre számít e tekintetben a város és milyen formában?

– Kolozsvár e téren is előnnyel rendelkezik, hiszen egyetemi városról van szó. Ez azt jelenti, hogy a kutatókért nem kell messze mennünk, mivel kiváló szakembereink és kiváló diákjaink vannak, akiknek megvan a kellő tudásuk ahhoz, hogy érdemben segítsék ezt a projektet. Emellett az IT-szektor és az itt működő vállalkozások segítségére is számítunk, hiszen a digitalizációban és az okosmegoldások kidolgozásában mindenképp szükség lesz rájuk.

– Ön és az RMDSZ szerint érdemes volt ebbe belevágni? Kivitelezhetőnek tartja a programot, valóban elérhetők a célok?

– Határozottan jó dolognak tartom, hogy városunk bekerült a programba. Már az úgynevezett Városprogramunkat is a zöld, élhető város irányába vittük, abban pedig konkrét célokat fogalmaztunk meg a zöldövezetek, tömegközlekedés és az autósforgalom átalakítására. Mindezt annak érdekében tettük, hogy Kolozsvár mindenki számára élhető város legyen. Ugyanekkor találtuk ki a Kisváros a nagyvárosban programot, amelynek a célja az volt, hogy minden lakónegyednek saját parkja, saját iskolája és óvodája, valamint saját bevásárlóközpontja legyen. Mindezt azért tartjuk fontosnak, hogy mindent a közelben lehessen megoldani, ne kelljen autóba ülni és elhajtani a városból, ha példának okáért a természetben, zöldövezetben szeretnénk tölteni a szabadidőnket.

– Rengeteg a panasz Kolozsváron az egyre több ember és autó, az egyre hihetetlenebb árak miatt. Ön szerint ez a program valóban segíthet élhetőbbé tenni a kincses várost?

– A program enyhíteni fog ezeken a problémákon, de semmiképp nem oldja meg azokat. Ahhoz, hogy ezek megoldódjanak, a polgármesteri hivatalnak nagyobb vállalásokat kell tennie. Ezalatt gondolok arra, hogy az újonnan épülő negyedek rendelkezzenek saját infrastruktúrával, bölcsődékkel, óvodákkal és iskolákkal, egészségügyi szolgáltatásokkal, valamint bevásárlóközpontokkal, annak érdekében, hogy a kolozsváriaknak minél kisebb távolságot kelljen megtenniük mindezek elérése érdekében. Továbbá parkolókat nem a városközpontban, hanem a város összes negyedében kell létesíteni. Ugyanakkor szervezni közlekedésről szóló, oktató programokat a gyerekeknek, hogy a felnövő generáció nagyobb arányban válasszon alternatív tömegközlekedési módokat. Városprogramunkban a legtöbb problémára megadtuk a lehetséges választ.