2011. október 17., 09:232011. október 17., 09:23
A 206. szám alatti Tekse-porta megújult bejáratát a VIII. Székely Kapuk Napja keretében adták át hivatalosan. „Nem igaz az a felirat, amely állítólag a székelyudvarhelyi temetőben olvasható, miszerint itt es jobb, mint Csíkban” – jelentette ki köszöntőbeszédében Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. Mint kifejtette,az udvarhelyszéki egyesület csíki székely kapukat is felújíttat, ami azt bizonyítja, hogy a helyi büszkeségen felül tudunk emelkedni, és képesek vagyunk a Székelyföld egészében gondolkodni. Ugyanakkor ez az együtt gondolkodás nem az említett büszkeség rovására történik, és ezt az ilyen programokban lehet kamatoztatni – tette hozzá a tanácselnök. – Valamennyien, csíkiak, gyergyóiak, udvarhelyiek, háromszékiek örüljünk székelyföldi értékeinknek – szólított fel Borboly Csaba, méltatva Kovács Piroska, a Kőlik egyesület vezetőjének székelykapu-mentő tevékenységét.
György József polgármester a község gyöngyszemének nevezte a felújított kaput, és reményét fejezte ki, hogy sokan messziről is eljönnek majd megcsodálni. Albert-Homonnai Márton építész ismertette a csíkmenasági András Sándor és fia által felújított kapu főbb motívumait. „Ez több mint népművészet, ez már a magas művészet kategóriájába tartozik. A magyar őstörténet egyik tanújával állunk szemben, amelyre nekünk kell vigyáznunk” – jelentette ki. Kovács Piroska, a Kőlik egyesület vezetője felolvasta annak a dokumentumnak a szövegét, amelyben a tulajdonosok kötelezik magukat, hogy a kaput megóvják. A kötelezvényt három példányban aláírták a tulajdonosok, a polgármester és a megyei tanács elnöke. A VIII. Székely Kapuk Napján résztvevők ellátogattak az 1799-ben készült, felújított csíkszépvízi kapuhoz is, és autós „kaputúrájuk” során megtekintették a bánkfalvi és menasági székely kapukat is. Ezt követően a menasági művelődési otthonban rendezett tanácskozáson beszámoltak Hargita Megye Tanácsa kapumentő programjáról, a gyergyóújfalvi Elekes-malom felújításának lépéseiről, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum Madaras-kapujának állagmegőrzéséről, valamint a megye különböző térségeiben végzett felmérésekről.
Mint ismeretes, a Hargita Megyei Tanács jelentős szerepet vállal a régi, leromlott állapotú székely kapuk megmentésében: tagja a máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesületnek, és évi 30 ezer lejes tagdíjjal járul hozzá a felújításokhoz. A csíkszentgyörgyi kapu felújítási költsége körülbelül 15 ezer lej – ennek 20 százalékát a helyi tanács állta, a többit pedig a megyei tanács a Kőlik egyesületen keresztül.
Eközben Szőcs Gazda Enikő, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajz szakos munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy nem jellemzők Háromszékre azok a kapuk, amelyeket a székelykapu-program keretében állítanak. A szakember a Székelyhon hírportálnak elmondta, a felállított kapukon keverednek a stílusok, motívumok, nincs betartva a ház-kapu egysége, és az sem megengedett, hogy a kisebb kapukra galambdúcot építsenek. Úgy vélte, az új kapuk állítása helyett nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a régi kapuk felújítására, megőrzésére, megóvására.
Mint arról beszámoltunk, Sepsiszentgyörgy önkormányzata a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesülettel együttműködve idén 10 ezer lejt különített el a költségvetésből székely kapuk állítására. Az 1500–2000 lejes támogatásban azok a családok részesülhetnek, amelyek faragott kaput állíttatnak. Ez az összeg a kapuállítási költségek csupán egy részét fedezi. Az elmúlt évben három, idén egy kaput állítottak fel, jövőre már két kérést jóváhagytak.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Brassó péntekenként kedvezményes hegyi kalandra hívja a mountainbike-rajongókat – helyi lakosoknak 50 százalékos kedvezménnyel érhetők el a felvonók a Keresztényhavasra.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.