A magyarellenes intézkedéseiről ismert marosvásárhelyi helyi rendőrség hivatott dönteni arról, hogy a helyükön maradhatnak-e az Alexandru Ioan Cuza nevét viselő iskola folyosóira kikerült, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) által adományozott kétnyelvű feliratok.
2015. július 21., 19:322015. július 21., 19:32
2015. július 21., 19:572015. július 21., 19:57
Miután a civil aktivisták a Facebook közösségi portálon bejelentették, az Egyesülés negyedbeli tanintézet vezetőinek beleegyezésével kihelyezték a kétnyelvű táblákat, Horaţiu Lobonţ, az iskolaépületekért felelős városházi illetékes vehemens hangvételű körlevelet küldött az iskolaigazgatóknak. A csúsztatásokkal, ferdítésekkel teletűzdelt fenyegető írásban Lobonţ nem létező törvénycikkelyre hivatkozva próbálja betiltani a tantermek és folyosók kétnyelvű feliratozását. „A 2001-ben megjelent, 215-ös számú törvény határozottan megtiltja az efféle feliratozásokat” – olvasható többek között a körlevélben. A városháza képviselője egy olyan törvényt is idéz, mely nemhogy tiltja, de kötelezővé teszi a közintézmények kétnyelvűsítését azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. Erről különben az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) már több ízben is rendelkezett – és bírságot is kiszabott –, miután a Cemo feljelentette a teljes marosvásárhelyi oktatási intézményhálózatot. Mint ismeretes, Marosvásárhely polgármesteri hivatala több feljelentés és hosszas huzavona után volt hajlandó az iskolák homlokzatára kihelyezni a kétnyelvű táblákat. Azokat sem minden egyes tanintézetre, és helyenként helytelen magyarsággal.
Lobonţ: a civilek törvényt szegtek
Horaţiu Lobonţ városházi aligazgató szerint a civil aktivisták törvénytelenséget követtek el, amikor a Cuza-iskolában a magyar kabinet, az illemhely vagy a tanári iroda fölé kétnyelvű táblákat helyeztek ki. A Krónika megkeresésére egyébként Lobonţ tagadta, hogy a körlevélnek bármi köze lenne a volt 8-as számú iskola kétnyelvűsítéséhez. Hangsúlyozta, nem egy sovén érzelmektől elvakult személy, az általa irányított igazgatóság már két évvel ezelőtt kétnyelvű táblákat helyezett ki közintézmények homlokzatára. „A cemósokban egy annyi jóérzés nem volt, hogy megkérdezzenek, vagy legalább szóljanak nekünk, hogy az épületben táblákat akarnak szerelni” – mondta Horaţiu Lobonţ, aki szerint a civilek túlléptek hatáskörükön. Kérdésünkre, hogy az efféle helyzetek elkerülése érdekében miért nem az általa vezetett igazgatóság helyezte ki a kétnyelvű feliratokat az iskolákban, Lobonţ leszögezte: a törvény értelmében csak a közérdekű információkat kell két nyelven feltüntetni.
Kérdésünkre, hogy leszerelteti-e az adományokból készített táblákat, a városházi illetékes elmondta, hogy ez nem tartozik az ő feladatai közé, ugyanakkor hozzáfűzte, hogy az ügyet átadta az önkormányzati fennhatóság alatt álló helyi rendőrségnek, hogy jogászai által vizsgálja ki a Cuzában kialakult helyzetet. Ismerve Valentin Bretfelean rendőrfőnök számos magyarellenes intézkedését, és olvasva a városháza nem hivatalos internetes újságjában, a Tîrgumureşeanul.ro-n megjelent Atenţie – iredentismul maghiar intră în şcolile din Tîrgu Mureş (Figyelem – a magyar irredentizmus belép a marosvásárhelyi iskolákba) című cikket, a vizsgálat eredménye már most borítékolható.
Cemo: újabb fenyegető lépés
Szigeti Enikő Cemo-elnök szerint egyértelmű, hogy a városházi körlevélnek mi volt a célja. Rámutatott: a levélben többek közt az áll, hogy az elmúlt időszakban a városban megjelentek olyan anyagok, melyek célja „az állampolgárok közti jó egyetértés megbontása”, és utal arra, most a román és magyar diákokat is összeugrasztanák. Szigeti Enikő arra is felhívja a figyelmet, hogy levelében Lobonţ elismeri, hogy az általa irányított igazgatóság a városban működő összes iskola belső tereinek kizárólagos tulajdonosa, tehát, minden egyes feliratért lényegében ő felel. “Következésképpen 2010 óta, amióta a városháza megalakította ezt az igazgatóságot, a törvénytelen és magyar közösséggel szemben diszkriminatív egynyelvű feliratokért Lobonţékat terheli a felelősség” – jegyezte meg Szigeti.
Marosvásárhelyen egyébként idén a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményei megfélemlítő és büntetésekkel fenyegetőző akcióval válaszoltak a kétnyelvűséghez kötődő Cemo-kezdeményezésekre. Ilyen volt márciusban a polgármesteri hivatal alárendeltségébe tartozó helyi rendőrség lépése, amely több ezer eurós büntetéssel fenyegette meg azokat a marosvásárhelyi lakosokat, akik saját házuk falára kihelyezték a civilek által adományozott kétnyelvű utcanévtáblákat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben a Kolozs megyei szakaszokon akár már a jövő év első felében közlekedhetünk a Kolozsvár–Nagyvárad–magyar határ közti, jelenleg felújítás alatt álló vasútvonalon, a másik két, nagyrészt Bihar megyét érintő szakaszok komoly problémákat okozhatnak.
Az aradi önkormányzat felhívással fordul a lakókhoz, hogy fogadjanak örökbe egy-egy zöldövezetet. A városszépítési céllal közzétett felkérésre jelentkezőknek vállalniuk kell, hogy legalább két gondozzák az „adoptált” zöldövezetet.
Idén is visszatér Nagyvárad egyik legnagyobb kulturális eseménye, a Festum Varadinum, hogy a város valamennyi szegletét élettel és pezsgő kulturális programokkal töltse meg.
Brassó és Kovászna megyei településeken végeznek jelenleg földtani vizsgálatokat a Székelyföldet is érintő A13-as Brassó–Bákó-autópálya megvalósíthatósági tanulmányának készítői.
A hatósági engedély nélküli fémhulladékgyűjtők azt kockáztatják, hogy járművüket is lefoglalja a rendőrség az illegális fuvar miatt. A kézdivásárhelyi egyenruhások egy feketén fuvarozó Vrancea megyei sofőr kisteherautóját kobozták el.
A katonai tűzoltók szerdán kihúzták a zetelaki tóból a február elején eltűnt székelyudvarhelyi fiatalember holttestét – közölte a Hargita megye katasztrófavédelmi felügyelőségének sajtóirodája.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán 14 megyére másodfokú, vagyis narancssárga, az ország többi részére elsőfokú (sárga) szélriasztást adott ki.
Annak ellenére, hogy Brassó városának egyetlen idősotthona 135 férőhelyes, és mindössze 95 idős személy él ott, személyzethiány miatt nem tud újabb lakókat fogadni – irányította rá a figyelmet a román közszolgálati rádió területi stúdiójának műsora.
Sándorhomoki krumplit és számos zöldségfélét termeszt a Diószegi házaspár, amelynek tagjai bő tíz évvel ezelőtt fiatal értelmiségiekként úgy döntöttek, a városi kényelem helyett egy Szatmár megyei falusi portára költöznek, hogy gazdálkodásból éljenek meg.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság keddtől megtiltja az élő állatok, takarmány, szalma, komposzt és trágya szállítását Magyarországról Romániába.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!