Ismét felütötte a fejét a madárinfl uenza. Az amúgy is nehézségekkel küzdő baromfi ágazat helyzetét súlyosbítja a gyorsan fertőző kór terjedése
Fotó: Romániai Baromfitenyésztők Szövetsége
A növekvő hús- és tojásbehozatal miatt egyre súlyosabb gondokkal szembesülő hazai baromfiágazatra újabb csapást mérhet a madárinfluenza. A korábbi években nagy pusztítást végző kór megfékezésére az ország valamennyi megyéjében riadóztatták az állategészségügyi hatóságokat. Szakemberekkel vettük górcső alá az ágazat gondjait.
2020. január 19., 12:432020. január 19., 12:43
2020. január 19., 14:532020. január 19., 14:53
Európa szárnyashús- és tojástermelő farmjait és az állategészségügyi hatóságokat egyaránt riadóztatta a magas fertőzőképességgel rendelkező madárinfluenza H5N8 törzsének újbóli megjelenése több ország állattelepein. A madárinfluenza vírusát 2019-ben Németországban, Franciaországban, Dániában, Lengyelországban, Olaszországban, az Egyesült Királyság területén, Bulgáriában és Szlovákiában mutatták ki elhullt vadmadarakban. Lengyelország nyugati és keleti felében az elmúlt időszakban több baromfifarmon is megjelent a veszélyes kór, és pár napon belül két magyarországi és egy máramarosi állattelepen is laboratóriumi vizsgálatok erősítették meg jelenlétét.
Romániában először 2005-ben mutatták ki a madárinfluenzát egy Tulcea megyei településén. Az utóbbi 25 évben két alkalommal is hatalmas károkat okozott az ország déli régióiban, valamint a Brassó megyei húscsirke- és tojótyúkfarmokon. A madárinfluenza kártételei miatt a korábbi években több nagy szárnyastelep ment csődbe és számolták fel.
Madárinfluenza vírusával fertőzött magyarországi gócpont körül kialakított védőkörzetből származó pulykahús került több európai országba, többek között Romániába – jelentették be a bukaresti hatóságok.
A romániai baromfiágazatot igen nehéz gazdasági helyzetben éri az újabb csapás. Nemrég Mary Pană, a szarvasmarha-, juh- és sertéstartók és exportőrök egyesületének elnöke a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a többi hústermelő ágazattól eltérően a romániai farmok képesek fedezni az ország baromfihús- és tojásszükségletét, ennek ellenére a hazai termelőkre óriási nyomás nehezedik a megnövekedett hús- és tojásimport miatt.
a Kijev és Brüsszel között létrejött szabadkereskedelmi egyezmény értelmében az ukrán baromfivágóhidak lehetőséget kaptak évente mintegy 50 ezer tonna csirkemell vámmentes exportjára az Európai Unió országaiba. Mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek szerint ennek a húsmennyiségnek mintegy 25 százaléka érkezik Romániába. Mivel a hazai kereskedelemben nem jelenik meg felcímkézve az ukrajnai csirkehús, szakemberek szerint ezt nagybani termékként lengyel cégek terítik.
Többek között ez is közrejátszik abban, hogy a Romániai Baromfitenyésztők Szövetsége (UCPR) határozott állásfoglalásban kérte a bukaresti mezőgazdasági minisztériumot, hogy a Lengyelországban megjelent madárinfluenza miatt azonnali hatállyal szüntesse be a lengyel csirkehús és tojás romániai behozatalát.
Sikó-Barabási Sándor háromszéki főállatorvost arról kérdeztük, hogy a madárinfluenza megjelenésére hivatkozva lehet-e korlátozni az adott országból származó hús vagy tojás importját, illetve a vésznek milyen más következményei lehetnek a kereskedelemre nézve. A szakember szerint az uniós piacokon történő kereskedelmet pontosan leszögezett előírások szabályozzák. Ennek megfelelően ha a lengyel hatóságok szigorú ellenőrzés alatt tudják tartani a kór terjedését – azaz a H5N8 vírus csak bizonyos régiókat érint –,
Ugyanez az előírás érvényes Romániára, Magyarországra, illetve minden más EU-s országra, ahol megjelent vagy a közeljövőben megjelenhet a madárinfluenza. A háromszéki állategészségügyi szakember szerint a romániai disznóhúsexportot is csak akkor korlátozta Brüsszel, amikor az ország megyéinek többsége „bepirosodott”, azaz szinte mindenhol felütötte fejét az afrikai sertéspestis. Jelenleg csak Suceava megye maradt kék az uniós állategészségügyi térképen, de itt is csak idő kérdése, hogy a vaddisznóállományban, a háztáji gazdaságokban vagy állattelepen mikor mutatják ki a veszélyes fertőzést.
A madárinfl uenza-hullámok, illetve a farmok csökkenése is nehezíti a baromfiágazat jövőjét
Fotó: Veres Nándor
„A szinérváraljai madárinfluenza-gócpont megjelenése miatt az országos központ minden megye állategészségügyi hatóságát riadóztatta. Az állatorvosok tudják a teendőiket: megkülönböztetett figyelemmel kell követnünk a baromfitelepeket, illetve a háztáji gazdaságok tulajdonosait arra figyelmeztettük, hogy minden baromfielhullást azonnal jelentsenek a körzeti állatorvosnak” – magyarázza a madárinfluenzával kapcsolatos legfontosabb állategészségügyi teendőket.
Az állattartó kisgazdák és a kereskedelmi céllal működő állattelepek szempontjából ma annyival jobb a helyzet, mint a korábbi években, hogy a szakminisztérium külön alapból kárpótol minden termelőt. „Minden érintett megyében a prefektus felügyelete alatt bizottság jön létre a helyi önkormányzatok, illetve az állategészségügyi hatóság részvételével. A bizottság nyilvántartásba veszi az elhullott, illetve az elpusztított állatokat, és piaci áron határozza meg azok ellenértékét. Az új rendelkezések alapján a termelő viszonylag rövid idő alatt hozzájut a pénzbeli kártérítéshez” – foglalja össze a kártalanítás procedúráját Sikó-Barabási Sándor.
Újabb madárinfluenzagócot igazoltak a Máramaros megyei Szinérváralján (Seini), ahol január 14-én először jelent meg a kór Romániában – jelentette vasárnapi közleményében az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA).
Ha sikerül is megállítani a madárinfluenza romániai terjedését, az utóbbi években bekövetkezett újabb és újabb fertőzőhullámok negatívan befolyásolják az ágazat jövőjét. A szakember szerint ezzel hozható összefüggésbe a baromfifarmok számának folyamatos csökkenése. Az agrárvállalkozók eleve nem akarnak „kényes” állatokkal foglalkozni, nem szívesen fektetnek ebbe pénzt.
hiszen a régi Avicola-farmokon az állattenyésztés fortélyait kitanuló szakmunkások vagy mással foglalkoznak vagy időközben kiöregedtek, a fiatalok pedig nem vállalják ezt a fajta munkát.
Dán Péter nyugalmazott állattenyésztő kutatómérnök, Maros megyei falugazdász az állattelepeken végigseprő vírusos betegségek megelőzési lehetőségét abban látja, ha az állatnemesítés új fordulatot venne.
– véli a szakember. A marosvásárhelyi kutatómérnök elégedetlen a mai romániai és európai uniós agrárpolitikával. Brüsszel Kelet-Európába átültetett és túlbürokratizálódott intézkedései ellehetetlenítik a családi gazdaságokat. „Ha sem háztáji disznóhús, sem csirkehús, sem tojás nem lesz, mindannyian a nagyüzemek egyre rosszabb minőségű felhozatalát fogyasztjuk. Az állattenyésztő üzemek mindenhol nagy hozamra és nem a minőségre törekszenek. A minőségi élelmiszert kisgazdaságokban lehetne előállítani, de ma semmi nem kedvez a kistermelők tartós fennmaradásának” – összegzi véleményét a szakember.
Hogyan előzhető meg a veszélyes kór terjedése?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapja szerint a madárinfluenza házi- és vadon élő madarak betegsége. A kórokozó influenzavírus változékonysága miatt kialakulhat a vírusnak olyan változata, amely embereket is képes megbetegíteni. Európában azonban ennek csekély az esélye az állatokkal való szoros kontaktust kerülő állattartási gyakorlat és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt.
Az Európai Unió tagországaiban érvényes egységes szabályozás szerint a madárinfluenza megjelenésével a fertőzött gazdaság körüli három kilométer sugarú területen védőkörzetet, a fertőzött gazdaság körüli legalább tíz kilométer sugarú területen pedig megfigyelési körzetet jelöl ki a hatóság. A védőkörzeten és a megfigyelési körzeten belül tilos gazdaságokból kifelé és a gazdaságokba befelé irányuló baromfi- és tojásszállítás. Erre csak a szakhatóság külön engedélyével kerülhet sor.
A vírus a fertőzött állatok ürülékében, a tollukon, a légcsövükben található meg. A fertőzést legtöbbször az ürülékkel szennyezett szalmával, takarmánnyal, cipőtalpon lehet bevinni az ólba. Az állományon belül a további terjedésben nagy szerepet kap a kitüsszögött váladék, illetve a szálló por és tollpihék belégzése is. Rövidebb távolságra a vírus a szálló por, a tollpihék és az állatokkal való érintkezés útján terjed, amit elősegít a szeles időjárás. Nagyobb távolságra, települések között a terjedésben legnagyobb szerepe a területen jelen lévő, gazdaságból gazdaságba járó emberek, járművek és eszközök mozgásának van.
A Nébih szakemberei szerint a veszélyes kór terjedését az állatok zárt tartásával tudjuk megakadályozni. Ebbe beletartozik a takarmány és a szalma zárt tárolása, valamint az is, hogy az ólba kizárólag a cipő talpának és a kéznek a fertőtlenítése után lépünk. A telepi ruházatot sehol máshol nem szabad használni. Szeles időben különösen figyelni kell arra, hogy az állomány be legyen zárva, hogy a levegőben repülő tollpihékkel, porral ne érintkezhessen. Ezt a szél hozhatja több száz méterre lévő fertőzött telepről is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan független jelölt támogatására buzdít újfent az Erdélyi Magyar Szövetség, amely az államfőválasztás első fordulója előtt is kiállt Bukarest főpolgármestere mellett.
Életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta a Bihar megyei törvényszék azt a háromtagú nagyváradi bűnbandát, amelynek tagjai tavaly brutálisan meggyilkolták az általuk prostitúcióra kényszerített fiatal magyar nőt, húgát pedig súlyosan sanyargatták.
Magyarországról semmilyen módon nem kívánjuk befolyásolni a romániai elnökválasztást – posztolta szombaton Orbán Viktor miniszterelnök azután, hogy telefonon egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.
Szombaton is több mint 130-an dolgoznak a parajdi sóbányánál a hét eleje tartó vízszivárgások megállításán.
Aki földúlta dédapáink sírjait, aki támadja a székely és a magyar zászlót, az anyanyelvhasználatot, iskoláinkat, az nem a mi emberünk – jelentette ki az RMDSZ elnöke szombaton, a szélsőségesen nacionalista George Simion államfőjelöltre utalva.
A konklávé május 8-án Robert Francis Prevost amerikai bíborost választotta meg a katolikus egyház vezetőjének, aki XIV. Leó pápa néven kezdi meg szolgálatát. A pápaválasztásról Oláh Zoltán nagyprépost, kanonok beszélt a Krónikának.
A 33,6 köbméter illegálisan szállított faáru mellett egy Suceava megyében bejegyzett utánfutós tehergépkocsit is lefoglalták a Bihar megyei rendőr-főkapitányság egyenruhásai egy ellenőrzés során Nagyürödgdön.
Előbb 24 órára, majd bírósági döntés alapján 30 napra őrizetbe vettek két szatmárnémeti férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy kiskorúaknak árult drogot.
Két ember meghalt, ketten pedig súlyosan megsérültek egy pénteki balesetben a Kolozs megyei Nádasszentmihályon.
Természetbarátokat és környezetvédelem iránt érdeklődőket várnak szombaton a kolozsvári Keleti parkba, ahol egy különleges vezetett túra keretében szakértők mutatják be a terület értékeit, biodiverzitását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!