Fotó: Pixabay.com
Új földalatti helyiséget találtak a vajdahunyadi várban a restaurálása során – mondta el a sajtónak Sorin Tincu, a vármúzeum igazgatója. Az illetékes szerint az egykori földalatti helyiség a vár alagútrendszerével volt összekapcsolva.
2022. november 01., 16:522022. november 01., 16:52
A helyiségre az ötmillió euró értékű restaurálási munkálatok során bukkantak rá a szakemberek, akik a felfedezést követően szükségesnek tartják a régészeti feltárást. Az igazgató szerint a vélhetően a 15. századból származó földalatti helyiség a Lovagterem alatt található részt kapcsolja össze az egykori alagútrendszerrel. Mint mondta, egyelőre keveset tudni a történetéről, ennek részletei reményeik szerint a restaurálási munkálatok során kerülnek majd felszínre.
A szakemberek úgy vélik, hogy a helyiség a vár védelmét is szolgáló alagútrendszernek lehetett a része. Falai kőből, boltozata pedig téglából készültek és egy falétra is tartozott hozzá, melyen le lehetett ereszkedni a helyiségbe – ecsetelte az Atena1 televíziónak az igazgató.
Az igazgató szerint a felfedezések arra utalnak, hogy a vajdahunyadi vár még számos újdonságot tartogat a szakma és nagyközönség számára. A Hunyadiak egykori birtokának restaurálása 2019 novemberében kezdődött, az uniós forrásokból történő, ötmillió euróra rúgó külső-belső felújítás szakaszonként történik, így a gótikus lovagvár a munkálatok ideje alatt is látogatható.
A vajdahunyadi vár Erdély egyik legjelentősebb műemlék épülete, Mikszáth Kálmán „a várak királyának” nevezte. A hunyadi birtokot Luxemburgi Zsigmond magyar király 1409. október 18-án kelt oklevelében ajándékozta Vajk (Woyk) kenéznek, Hunyadi János apjának. A Wikipédia szócikke szerint a család ezután emelte a mai vár elődjét,
1618-ban az iktári Bethlen család tulajdonába került, a 17. század elején Bethlen Gábor, majd Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin építette át. 1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne helyet, majd katonai célokat szolgált, 1784-ben a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-féle parasztfelkelés elől. 1807-es látogatásakor I. Ferenc elrendelte a felújítását, a munkálatoknak 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz vetett véget, majd 1854-ben ismét tűz pusztított az épületben.
1868-ban közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást. Eredetileg Rudolf főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A helyreállítást előbb Schulcz Ferenc, majd 1870–74 között Steindl Imre irányította, akik a kor felfogása szerint gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani”. Mégpedig úgy, hogy egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek, mások helyére újakat toldottak. Napjaikban múzeum működik benne, belső tereiben történelmi, régészeti és néprajzi kiállítás látható.
Megnyitotta kapuit a látogatók előtt a vajdahunyadi vár Kaputornya, mely eddig nem volt bejárható. Az erődítmény bejárata fölötti torony az elmúlt évben felújításon esett át, és jelenleg új kiállítási anyataggal várja a turistákat.
Közel 300 000 turista kereste fel tavaly a vajdahunyadi Hunyadi-várat, mintegy 37 százalékkal több mint tavalyelőtt – közölték a műemlék épület felügyelői.
Kívül-belül megújul Erdély egyik legjelentősebb műemlék épülete, a vajdahunyadi vár, ahol november elején kezdődnek el a restaurálási munkálatok. Az uniós forrásokból megvalósuló beavatkozás 19 hónapig tart, de a gótikus lovagvár a felújítás idején is látogatható lesz.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!