Régen a várak, ma az az óvóhelyek feladata lenne a polgárok védelme
Fotó: Gazda Árpád
A brassói magán- és jogi személyek a jövő évtől új adót fizethetnek: a polgári védelmi adót – adta hírül a Bună Ziua Brasov helyi portál. A cikk szerint az így befolyó összegeket a polgári védelmi célú óvóhelyek fenntartására fordítanák.
2025. április 09., 15:002025. április 09., 15:00
Sorin Toarcea, a brassói városháza szóvivőjének elmondása szerint az új adó a magánszemélyek által fizetendő ingatlanadó 2 százalékában, a jogi személyek számára megállapított ingatlanadó 0,5 százalékában határoznák meg.
A beszedett összegeket kizárólag a polgári óvóhelyeken végzett munkálatokra fordítanák. A különadót külön feltüntetnék az adófizetők által kapott bizonylatokon. Ezt a hozzájárulást a brassói városi tanács 2026-os helyi adók és illetékek jóváhagyásáról szóló határozattervezet vitája során javasolták” – mutatott rá a városházi szóvivő.
A polgári védelmi óvóhelyek fenntartása kötelező, még akkor is, ha alacsony a kockázata annak, hogy használni kell majd ezeket – jelentette ki szombaton Raed Arafat, a belügyminisztérium államtitkára.
A helyi portál emlékeztet, a 2025-ös évi helyi költségvetés egyetlen banit sem utalt ki a brassói polgári védelmi célú óvóhelyek felújítására.
Mint ismeretes, a polgári óvóhelyek azt követően kerültek be újfent erőteljesebben a közbeszédbe, hogy egy számvevőszéki jelentés megállapította, Romániában nincs elegendő számú óvóhely, ami pedig megvan, az nem higiénikus, és az 1970-es évek szintjén maradt.
Romániában nincs elegendő számú óvóhely, ami pedig megvan, az nem higiénikus, és az 1970-es évek szintjén maradt – áll abban a jelentésben, amelyet a Számvevőszék készített.
A tárcavezető szerint az állami sóvállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
szóljon hozzá!