Az idei túzokszámláláson 107 példányt regisztráltak a már ismert nagyszalontai, valamint Sebes-Körös-menti területeken
Fotó: Nagy Attila
Az idei túzokszámlálás biztató eredményei ellenére egyes területeken továbbra is számos veszélynek van kitéve a faj – hívta fel a figyelmet a Milvus Csoport madárvédelmi egyesület. Nagy Attila ornitológus a felmérés következtetéseiről, a szárnyasok életkörülményeinek romlásáról, a nagyszalontai túzokállomány védelméről beszélt a Krónikának.
2025. március 23., 18:502025. március 23., 18:50
2025. március 23., 18:572025. március 23., 18:57
Növekvőben van a túzokállomány a Pannon régióban – osztotta meg a héten az 5. Közép-európai téli túzok-szinkronszámlálás következtetéseit a Milvus Csoport. A madártani és természetvédelmi egyesület munkatársai osztrák, magyar, szerb és szlovák szakemberekkel közösen mérték fel januárban az ismert túzoklelőhelyeken előforduló egyedek számát. A világszinten veszélyeztetett pusztai madárfaj utolsó hazai életképes állománya a Bihar megyei Nagyszalonta térségében él,
A Milvus Csoport munkatársai Székelyhíd és Nagyszalonta között számos, túzokok számára alkalmasnak vélt határ menti élőhelyet jártak be, ahol 107 példányt regisztráltak a már ismert nagyszalontai, valamint Sebes-Körös-menti területeken. Bár decemberben még ennél is több egyedet észleltek, a hagyományos januári szinkronszámlálások történetében ez eddig rekordnak számít – írta a marosvásárhelyi székhelyű szervezet.
A felmérés során bejárt útvonalak
Fotó: Milvus Csoport
Nagy Attila azonban a Krónika érdeklődésére felhívta a figyelmet, hogy a biztató adatok nem azt jelentik, hogy a pusztai faj életkörülményei is javulnának. „Az egész Kárpát-medencében nőttek a számok, ezért észleltünk mi is több túzokot a Partiumban a telelőállomány felmérésekor. Azonban költési időben jelentős gondok vannak,
Nagyon fontos lenne javítani a költőhelyek minőségén, másként fennáll annak a veszélye, hogy a faj végérvényesen eltűnhet Románia területéről mint költőfaj” – hangsúlyozta az ornitológus. Megjegyezte, hogy olyan fajról van szó, amely nagyon ragaszkodik a költőhelyeihez, ezért ha valahonnan kipusztul, valószínűleg már csak mesterségesen lehet visszatelepíteni.
Túzokok Nagyvárad metropolisz övezetében 2024. december 1-jén
Fotó: Milvus Csoport
A Milvus Csoport munkatársától megkérdeztük, hogy ennek elkerülése érdekében mire kellene odafigyelni, hogyan lehetne javítani az említett életkörülményeken. Nagy Attila kifejtette,
másrészt az aszály, a kommunizmus idején létrehozott számtalan lecsapoló árok, a túllegeltetés is nagyon rossz hatással van a gyepekre.
„Ha millió birkával lerágatják milliméter alacsonyra a füvet, eltűnik az a rovarfauna, amely a túzok számára elsősorban fiókanevelési, de dürgési (párzási) és költési időszakban is rendkívül fontos. Főként az első néhány hónapban a fiókák csak rovarokat esznek, még nem tudják megemészteni a növényi táplálékot,
Hozzátette, szintén nagy gondot jelent a költések meghiúsulása, ezt sok esetben a betakarítási munkálatok, a föld vegyszerezése akadályozza meg.
Túzokcsapat Nagyszalontán tavaly decemberben
Fotó: Milvus Csoport
„Néhány évvel ezelőtt sikerült beiktatni a mezőgazdasági támogatási rendszerbe egy olyan környezetgazdálkodási csomagot, amely arra próbálta ösztönözni a gazdákat, hogy az érintett területeken a madár igényeinek megfelelően műveljék a földeket. Sajnos a biztosított összeg egyáltalán nem volt vonzó a gazdák számára, és amikor véget ért a ciklus, leállították a sikertelennek vélt programot, ráadásul ezen a területen a többi gyepes környezetgazdálkodási csomagot is törölték,
Ezek a legfontosabb gondok, amelyeket meg kellene oldani. Hát, nem könnyű” – világított rá Nagy Attila, aki 2018 óta foglalkozik a The Nature Corner projekttel, amelyben a Milvus Csoport, a nagyszalontai polgármesteri hivatal és magyarországi partnerek azon munkálkodnak, hogy növeljék Románia egyetlen életképes túzokpopulációját és népszerűsítsék a fajt.
A madártani és természetvédelmi egyesület projektmenedzsere azt is elmondta lapunknak, hogy a nagyszalontai önkormányzattal továbbra is együttműködnek, ugyanakkor a tervek szerint megkeresnek minden, a Bihar megyei város környékén költő madarat, és egyéni módon próbálják megvédeni a fészkeket, bízva a gazdák jóhiszeműségében és segítőkészségében.
Sikerült bizonyítaniuk a madárvédőknek a túzok fészkelését Nagyszalontán, és egyúttal egész Romániában. Az Európa-szerte veszélyeztetett faj élőhelyéről, védelméről Papp Tamás ornitológus, biológus beszélt lapunknak.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
Huszonnégy háromszéki településen gyújtanak őrtüzeket a magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án. A lángok egyszerre, 21 órakor lobbannak fel – közölte az MTI-vel az RMDSZ háromszéki területi szervezete.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.
Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.
Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A Kárpátok hegyi ösvényein egyre nagyobb veszélyt jelent a nyájat védő, gyakran agresszív pásztorkutya. Szakértők szerint a juhászkutyákkal való konfliktusok megelőzhetők, de ehhez a turistáknak és a pásztoroknak is változtatniuk kell a szokásaikon.
szóljon hozzá!