2010. július 23., 12:152010. július 23., 12:15
Németh Zsolt szerint Európában a kisebbségi problémák kezelésének két módja is ismert. Egyik, hogy a közös érdekek miatt ne feszegessük ezeket az ügyeket, mert ez sehova nem vezet. A másik út – amely egyben a Fideszé is – a feszültségek enyhítése. Ennek lényege: maximálisan ki kell elégíteni a kisebbségek egyéni és közösségi jogait. Mint mondta, ez vezérli a magyar kormányfőt is a Szlovákiával való feszült viszony feloldásában. „Egy világos, hosszú távú jövőkép bizalmat kelt a partnerben, mert látja mik a célok, és melyek azok az elemek, amelyek már nem tartoznak a célok közé” – fogalmazott Németh. Úgy látja: ezt a bizalmat kell felélesszék partnereikben és azon kisebbségekben, „melyek nem tudják, hogy van-e jövőjük itt”. Az államtitkár meglátása szerint Magyarországon és Romániában most olyan politikai vezetés van, amely meg akarja oldani a problémákat és képes is rá.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szerint többre van szükség mint a NATO és EU-s tagság vagy közös kormányülések. Meglátása szerint a román és magyar kapcsolatoknak legfontosabb fokmérője az erdélyi magyar közösség elégedettsége. „Amennyiben az erdélyi magyarságnak a különböző autonómia-formák jelentik a hosszútávú megoldást, akkor a román és magyar kapcsolatok az autonómia, a csángó kérdés és székely önrendelkezés közös megoldásával normalizálódnak.” – jelentette ki Szilágyi Zsolt.
Cătălin Avramescu, a román államelnök főtanácsosa egyetért azzal, hogy eljött az idő a magyar-román kapcsolatok megerősítésére. Mint mondta, ma az intézményes kapcsolatokon túl, a kulturális – emberek és csoportok közötti – kapcsolatokat is fejleszteni kell. Romániával kapcsolatosan felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi román választási rendszer szélsőséges csoportoknak is megadja a lehetőséget, hogy önkormányzati, parlamenti és európai képviselettel rendelkezzenek, ez pedig egyebek között az államközi kapcsolatokat is mérgezi. Meglátása szerint újra kell gondolni ezt a rendszert, ami elősegítheti a kétoldalú kapcsolatokat.
A két ország kapcsolatát pragmatizmus jellemzi, az uniós tagság új együttműködési lehetőségeket nyitott meg – vélekedett Eckstein Kovács Péter. A román államfő kisebbségügyi tanácsosa úgy látja: ilyen lehetőség a Duna stratégia, a Fekete-tenger és kikötőinek a magyar ipar és kereskedelem általi kihasználása vagy akár a gyorsvasút rendszer Párizstól a romániai Konstanca kikötővárosig.
Meglátása szerint pozitív gesztus volt a román fél részéről, hogy a kettős állampolgárság ügye sem politikai életben sem a sajtóban nem kapott negatív visszhangot. Ugyancsak fontos Tőkés László európai parlamenti alelnökké választása a román kormányzó Demokrata Liberális Párt néppárti képviselőinek támogatásával. „Magyar oldalról is voltak hasonló gesztusok, olyan politikusok látogatnak Bukarestbe mint Németh Zsolt, Semjén Zsolt vagy Martonyi János, ami arra utal, hogy Budapest szempontjából is fontos a román-magyar kapcsolat.”
Kevésbé pozitív hangon szólt Smaranda Enache, a marosvásárhelyi jogvédő szervezet, a Pro Europa Liga társelnöke. Meglátása szerint Romániában még mindig egy etnikailag és vallásilag megkülönböztető rezsimben élünk. Nem teljesültek az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatba foglaltak, amely széles körű jogok biztosítását ígérte az „együttélő népeknek”, sőt már az 1923-as román alkotmány egységes nemzetállammá nyilvánította Romániát, figyelmen kívül hagyva a kisebbségi jogokat. (Az 1918. december 1-jén megtartott gyulafehérvári román nemzetgyűlésen, az úgynevezett Gyulafehérvári Nyilatkozatban mondták ki Erdély egyesülését Romániával.) Úgy látja: a jelenlegi központosított Románia tönkreteszi mindazt, amit a saját kultúrával és történelemmel rendelkező régióitól örökölt. Románia tehát az egykor az országon belül felállított kisebbségvédelmi standardokat nem tartja be, szögezte le Smaranda Enache.
Csökken a Korond-patak sótartalma – közölte Luci Ervin román vízügyi igazgató. Ez annak köszönhető, hogy kiszivattyúzzák a vizet a parajdi sóbánya omladozó régi részlege fölött, és csak a veszélyeztetett terület alatt engedik vissza a mederbe.
A 2025-ös romániai magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga tételsora jól strukturált, követelmény-alapú volt, ugyanakkor méltó kihívás elé állította azokat a diákokat, akik valóban elmélyültek az irodalomban.
Kerékpártúrával egybekötött ünnepség keretében emlékeztek meg a pécskai és battonyai önkormányzatok, illetve a román és magyar határvédelmi szervek arról, hogy harminc éve nyitották meg a Tornya–Battonya határátkelőhelyet.
Megyeszerte szondáztattak a rendőrök Bihar megyében: akadt olyan sofőr, akit súlyosan részeg állapotban kellett a kocsiból kiszállítani, mások reggeli pálinkázás után ültek volánhoz.
Megemelkedett a Maros sótartalma a folyó Arad megyei szakaszán, ezért a helyi vízügyi igazgatóság figyelmeztette a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy sem itatásra, sem öntözésre nem javallott a vize.
Továbbra is meleg lesz az idő az ország legnagyobb részén a következő időszakban, csapadékra inkább június 18-a körül és 25-e után lehet számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) hétfőn kiadta a megbízást az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Gyergyóditró és Grințieș közötti (2A jelzésű) szakasza kivitelezésének elindítására adta hírül az Agerpres hírügynökség.
Az elmúlt 24 órában 17 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 18 személynek nyújtottak segítséget – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán a Salvamont.
A csendőröknek kellett elkergetniük vasárnap este egy medvebocsot, amely egy ház udvarán álló fára mászott fel a Fehér megyei Felsővidrához tartozó Mărtești faluban.
Bár újraindult a dicsőszentmártoni vízmű, az általa szolgáltatott víz nem iható. Az országos vészhelyzeti bizottsághoz (CNSU) fordult segítségért a Maros megyei vészhelyzeti bizottság a Kis-Küküllő menti települések ívóvízellátásának biztosításához.