Sándor Krisztina: akik a közélet iránt érdeklődnek, azoknak Tusványos egyenesen kötelező
Fotó: Tusványos
Egy a tábor – ezzel a mottóval zajlik a kedd esti koncertekkel elrajtoló 30. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktábor, közismertebb nevén a Tusványos. Múltról és jelenről, politikáról és buliról beszélgettünk Sándor Krisztinával, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnökével, Tusványos politikai programfelelősével.
2019. július 23., 19:462019. július 23., 19:46
2019. július 23., 21:552019. július 23., 21:55
– Harminc év sok idő, főként egy olyan esemény életében, ami három évtizede alakítja a Kárpát-medencei nemzetpolitikai irányt. Milyen kiemelt témái lesznek a jubileumi Tusványosnak?
– Az idei témákat koncentrikus körökben írva így összegezném: az erdélyi ügyeket illetően szó lesz többek közt mindazokról a megoldatlan problémákról, amelyek meghatározták az elmúlt időszakban a közbeszédet, úgy, mint az Úzvölgyében történtek, a visszaállamosítás, a magyar orvosi egyetem ügye, a politikai foglyok ügye. Kárpát-medencei szinten idén is sor kerül az immár hagyományos nemzetpolitikai kerekasztalra, többféle megközelítésben a térség gazdasági és turisztikai lehetőségeiről lesz szó, és a magyar kormány Kárpát-medencei szintű programjait is ugyanitt tekintjük át, értékeljük ki. A májusban lezajlott európai parlamenti választások elemzése is terítékre kerül, a várható folyamatokról, az európai jövőkép alakulásáról több helyen is előadások zajlanak, és erős a mezőny a közép-kelet-európai térségből érkező vendégeink terén – lengyel, horvát, szerb előadókat is várunk, akikkel e térség megerősítésének lehetőségeiről lesz szó. Mindezek mellett a család szerepéről, a hagyományos, keresztény kultúra fontosságáról és a hogyan továbbról is szervezünk kerekasztalokat.
– Mennyiben más most, három évtized elteltével a Tusványos, mint amikor Bálványoson elindult? Mi az, amiben a leginkább változott, illetve ami most is ugyanúgy jellemzi, mint harminc éve?
– Sokat változott, és jelentősen átalakult a kezdetek óta. Ezt leginkább az első évektől szervező kollégáktól hallom, halljuk, olykor némi kritikával vegyes nosztalgiával. Más volt a korszellem akkor és más most. A helyszínváltás – Bálványosról Tusnádfürdőre költözés – után a szabadegyetem kibővült a diáktábor jelleggel is. A mérete változott meg a leginkább, hiszen a hajdani mintegy 200 fős bensőségesebb hangulatú rendezvényből mára egy majdnem 80 ezres nagy fesztivál lett.
Ez a jelenség igen jól megfigyelhető a fiatalabb és az idősebb korosztályban is.
– Milyen újdonságok, ünnepi pillanatok teszik különlegessé a jubileumot?
– Újdonságnak számít az, hogy a Kriza János Népzenei sátorban egész napos programok zajlanak, a népi kultúra témakörében, így ezek jól kiegészítik az esti táncházakat. Új elem a bor- és gasztroudvar, ahol étel- és italkülönlegességeket lehet megkóstolni. Több előadósátrunk lett a korábbi évekhez képest, mert nagy az igény a partnerek, intézmények részéről, hogy jelen lehessenek Tusványoson, és hozzáadjanak ők is a szabadegyetem tartalmasabbá, színesebbé tételéhez. Lesz egy korábbi szervezők részvételével zajló kerekasztal, ahol az elmúlt harminc évet tekintjük át, kiemelve személyes élményeket, fordulópontokat a rendezvény életéből. Kerek évfordulója van a temesvári forradalmi eseményeknek, a kelet-közép-európai rendszerváltásnak, így ez több programpontban is megjelenik az idei kínálatban, és az első világháború századik évfordulójára is megemlékezünk, csakúgy mint a Rákóczi-emlékévre.
– Ha a magyar-magyar politikai viszonyokat nézzük, valóban egy tábor?
– Az egy a tábor magyar-magyar viszonylatban azokra vonatkozik, akik hasonló értékrendet és célokat követve lettek visszajáró vendégei Tusványosnak, s ilyenként egymáshoz közelálló ideológiájú pártokba, szervezetekbe tömörültek az évek során.
Ugyanitt van esély arra is, hogy a közös célok mentén megerősödve tudjunk együtt dolgozni – Erdélyben is, a Kárpát-medencében is. Mindezek meg- és átbeszélésére kiváló alkalmat biztosít ez a rendezvény, ahová ma már szívesen jönnek az erdélyi magyar politikusok – párttól függetlenül.
– És a generációs különbségek? Mennyire sikerül a többnyire a buli kedvéért Tusnádfürdőre érkező fiatalokat bevonni az előadásokba?
– Ami a különböző nemzedékeket illeti: természetesnek tartom, hogy nem egyformán lehet megszólítani a fiatalokat, a fiatal felnőtteket, a középkorúakat és az idősebbeket. Ez mindig is így volt. Az utóbbi évek Tusványosai minden nemzedéknek lehetőséget biztosítottak arra, hogy megtalálja a korosztályának megfelelő programokat, tanulási és szórakozási formákat. A sátrazó és hajnalig bulizó fiatalok közül is mindig kerül olyan, aki kikeresi azokat az előadásokat, amelyek érdeklik a programból. Azok pedig, akiket idén csak a buli érdekel, jó eséllyel pár év múlva akár több előadásra is beülhetnek. Így teljes a folyamat – ahogyan Tusványost szoktuk emlegetni, hiszen immár az elmúlt harminc év bebizonyította, hogy ez nem csak egy rendezvény, hanem ez bizony már rég egy folyamatot takar, ami valóban meghatározta a jelenlegi nemzetpolitika ilyenné alakulását.
– A különböző panelekben előadó politikusok, közéleti szereplők között lesznek régi és új arcok egyaránt. Milyen paneleket (és előadókat) ne hagyjanak ki semmiképp sem a Krónika olvasói?
– Sokszínű és gazdag a program, amelyből ki-ki kedvére válogathat. Engem a múltban is a közéleti-politikai témájú kerekasztalok érdekeltek a leginkább, azok, amelyeken álláspontokat lehetett ütköztetni, és ahol a közönség is bekapcsolódott a vitába. Idén is lesz lehetőség ilyenekre beülni. Fontosnak tartom megemlíteni a korábban már felsorolt, megoldatlan erdélyi ügyeink kapcsán szervezendő kerekasztalokat, valamint a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséről szóló beszélgetést, ahol még egyszer felhívják mindannyiunk figyelmét, hogy ha még nem tettük, írjuk alá a kezdeményezést, és mi magunk is népszerűsítsük azt köreinkben. Érdekes lesz megtudni, hogy milyen elemei vannak a regionális identitásunknak – erre egy székelyföldi felmérés világít rá. A szokásos péntek délelőtti nemzetpolitikai kerekasztalon idén is részt vesznek a Kárpát-medencei magyar pártok elnökei – ez szintén kihagyhatatlan, és hát természetesen a szombati előadás teszi fel a pontot az i-re, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök tart Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke társaságában, és együtt értékelik ki a rendszerváltás harmincadik évfordulóját.
Folynak az előkészületek. Az idei koncertkínálat az elmúlt évek legjobbjait próbálta újra felsorakoztatni Tusványoson
Fotó: Beliczay László
– A nappali rövidnadrágos politizálás után este a felhőtlen szórakozásé a hangsúly. Hogyan áll össze a koncertkínálat? Mi amúgy a személyes kedvenc az idei felhozatalból?
– Az idei koncertkínálat az elmúlt évek legjobbjait próbálta újra elhozni Tusványosra. A szervezőcsapatban évek óta megvan a törekvés arra, hogy többféle korosztályt megszólító és többféle műfajban zenélő együttesek legyenek minden évben jelen Tusványoson. Az idei kínálatból a Quimby, Nagy Feró és a Beatrice a személyes kedvencek.
– Kiknek szól elsősorban a 30. kiadásához eljutott szabadegyetem és diáktábor? Van megcélzott nemzedék, társadalmi réteg?
– Röviden: az 5 éves gyerektől felfelé mindenkihez. Akik a közélet iránt érdeklődnek, azoknak egyenesen kötelező, akik azt követik, azoknak ajánlott, s akik más területeket tartanak fontosabbnak, azok is megtalálhatják a kedvükre valót a gazdag kínálatból.
– Mivel csábítanád Tusnádfürdőre azokat, akik nem tudják, milyen a Tusványos-fíling?
– Itt egy nyílt, barátságos közeg fogad mindenkit. Ahogy átjön az ember az Olt-hídon, és ránéz a pályán a nagyszínpadra, a sűrűn egymás mellett sorakozó sátrakra – egyből ráérezhet egy egyedi hangulatra.
El kell jönni – s mindegy, hogy először hány évesen. A lényeg, hogy itt idén is biztosan van mindenki számára legalább egy olyan előadás, amire szívesen beülne, legalább egy olyan ember, közéleti szereplő, akivel szívesen kezet fogna, s legalább egy olyan társ, akivel szívesen elbeszélgetne egy csendesebb órában, egy sör mellett az élet kis vagy nagyobb dolgairól.
Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselő lesz a szövetség jelöltje a Kolozs megyei tanácselnöki tisztségért folyó küzdelemben a június 9-ei helyhatósági választásokon – döntött csütörtöki ülésén Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa.
Tizennégy prefektust és tizenegy alprefektust váltott le csütörtök este a kormány.
Hetvenöt éves korában, gyors lefolyású, súlyos betegség következtében szerda este elhunyt Almási Vince, az Arad megyei Kisiratos község volt polgármestere.
Felszámolták a temesvári C.D. Loga Főgimnáziumban kialakult norovírusgócpontot, a fertőzés forrását azonban nem azonosították – közölte csütörtökön Cornelia Bubatu, a Temes megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) sajtószóvivője.
Három év, illetve két év 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a marosvásárhelyi törvényszék Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester anyósát és apósát.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerda délután iktatta a Központi Választási Irodánál (BEC) az európai parlamenti választásokon induló jelöltek listáját.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy marosvásárhelyi rendőrt és egy másik gyanúsított személyt drogkereskedelem miatt.
Rendőrök üldöztek Nagylakon egy lopott autót, amelyet egy 15 éves gyerek vezetett két másik, vele egykorú gyerek társaságában.
Sikeres karriert és közösségi szerepvállalást megalapozó képzéssel várja a Kolozsváron tanuló és egyetemre készülő diákokat a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A szervezet díjmentesen nyújt ingyenes kollégiumot a hallgatóknak.
Életét vesztette szerda reggel egy 40 éves besztercei férfi, miután lezuhant egy épülő tömbház hetedik emeletéről, 15 méteres magasságból.
szóljon hozzá!