Ez a jelenség igen jól megfigyelhető a fiatalabb és az idősebb korosztályban is.

– Milyen újdonságok, ünnepi pillanatok teszik különlegessé a jubileumot?

– Újdonságnak számít az, hogy a Kriza János Népzenei sátorban egész napos programok zajlanak, a népi kultúra témakörében, így ezek jól kiegészítik az esti táncházakat. Új elem a bor- és gasztroudvar, ahol étel- és italkülönlegességeket lehet megkóstolni. Több előadósátrunk lett a korábbi évekhez képest, mert nagy az igény a partnerek, intézmények részéről, hogy jelen lehessenek Tusványoson, és hozzáadjanak ők is a szabadegyetem tartalmasabbá, színesebbé tételéhez. Lesz egy korábbi szervezők részvételével zajló kerekasztal, ahol az elmúlt harminc évet tekintjük át, kiemelve személyes élményeket, fordulópontokat a rendezvény életéből. Kerek évfordulója van a temesvári forradalmi eseményeknek, a kelet-közép-európai rendszerváltásnak, így ez több programpontban is megjelenik az idei kínálatban, és az első világháború századik évfordulójára is megemlékezünk, csakúgy mint a Rákóczi-emlékévre.

– Ha a magyar-magyar politikai viszonyokat nézzük, valóban egy tábor?

– Az egy a tábor magyar-magyar viszonylatban azokra vonatkozik, akik hasonló értékrendet és célokat követve lettek visszajáró vendégei Tusványosnak, s ilyenként egymáshoz közelálló ideológiájú pártokba, szervezetekbe tömörültek az évek során.

Ugyanitt van esély arra is, hogy a közös célok mentén megerősödve tudjunk együtt dolgozni – Erdélyben is, a Kárpát-medencében is. Mindezek meg- és átbeszélésére kiváló alkalmat biztosít ez a rendezvény, ahová ma már szívesen jönnek az erdélyi magyar politikusok – párttól függetlenül.

– És a generációs különbségek? Mennyire sikerül a többnyire a buli kedvéért Tusnádfürdőre érkező fiatalokat bevonni az előadásokba?

– Ami a különböző nemzedékeket illeti: természetesnek tartom, hogy nem egyformán lehet megszólítani a fiatalokat, a fiatal felnőtteket, a középkorúakat és az idősebbeket. Ez mindig is így volt. Az utóbbi évek Tusványosai minden nemzedéknek lehetőséget biztosítottak arra, hogy megtalálja a korosztályának megfelelő programokat, tanulási és szórakozási formákat. A sátrazó és hajnalig bulizó fiatalok közül is mindig kerül olyan, aki kikeresi azokat az előadásokat, amelyek érdeklik a programból. Azok pedig, akiket idén csak a buli érdekel, jó eséllyel pár év múlva akár több előadásra is beülhetnek. Így teljes a folyamat – ahogyan Tusványost szoktuk emlegetni, hiszen immár az elmúlt harminc év bebizonyította, hogy ez nem csak egy rendezvény, hanem ez bizony már rég egy folyamatot takar, ami valóban meghatározta a jelenlegi nemzetpolitika ilyenné alakulását.

– A különböző panelekben előadó politikusok, közéleti szereplők között lesznek régi és új arcok egyaránt. Milyen paneleket (és előadókat) ne hagyjanak ki semmiképp sem a Krónika olvasói?

– Sokszínű és gazdag a program, amelyből ki-ki kedvére válogathat. Engem a múltban is a közéleti-politikai témájú kerekasztalok érdekeltek a leginkább, azok, amelyeken álláspontokat lehetett ütköztetni, és ahol a közönség is bekapcsolódott a vitába. Idén is lesz lehetőség ilyenekre beülni. Fontosnak tartom megemlíteni a korábban már felsorolt, megoldatlan erdélyi ügyeink kapcsán szervezendő kerekasztalokat, valamint a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséről szóló beszélgetést, ahol még egyszer felhívják mindannyiunk figyelmét, hogy ha még nem tettük, írjuk alá a kezdeményezést, és mi magunk is népszerűsítsük azt köreinkben. Érdekes lesz megtudni, hogy milyen elemei vannak a regionális identitásunknak – erre egy székelyföldi felmérés világít rá. A szokásos péntek délelőtti nemzetpolitikai kerekasztalon idén is részt vesznek a Kárpát-medencei magyar pártok elnökei – ez szintén kihagyhatatlan, és hát természetesen a szombati előadás teszi fel a pontot az i-re, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök tart Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke társaságában, és együtt értékelik ki a rendszerváltás harmincadik évfordulóját.

El kell jönni – s mindegy, hogy először hány évesen. A lényeg, hogy itt idén is biztosan van mindenki számára legalább egy olyan előadás, amire szívesen beülne, legalább egy olyan ember, közéleti szereplő, akivel szívesen kezet fogna, s legalább egy olyan társ, akivel szívesen elbeszélgetne egy csendesebb órában, egy sör mellett az élet kis vagy nagyobb dolgairól.