Tusványos egyenesen kötelező – Sándor Krisztina politikai programfelelős a jubileumi nyári egyetemről

Bálint Eszter 2019. július 23., 19:46 utolsó módosítás: 2019. július 23., 21:55

Egy a tábor – ezzel a mottóval zajlik a kedd esti koncertekkel elrajtoló 30. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktábor, közismertebb nevén a Tusványos. Múltról és jelenről, politikáról és buliról beszélgettünk Sándor Krisztinával, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnökével, Tusványos politikai programfelelősével.

Sándor Krisztina: akik a közélet iránt érdeklődnek, azoknak Tusványos egyenesen kötelező Fotó: Tusványos

– Harminc év sok idő, főként egy olyan esemény életében, ami három évtizede alakítja a Kárpát-medencei nemzetpolitikai irányt. Milyen kiemelt témái lesznek a jubileumi Tusványosnak?

– Az idei témákat koncentrikus körökben írva így összegezném: az erdélyi ügyeket illetően szó lesz többek közt mindazokról a megoldatlan problémákról, amelyek meghatározták az elmúlt időszakban a közbeszédet, úgy, mint az Úzvölgyében történtek, a visszaállamosítás, a magyar orvosi egyetem ügye, a politikai foglyok ügye. Kárpát-medencei szinten idén is sor kerül az immár hagyományos nemzetpolitikai kerekasztalra, többféle megközelítésben a térség gazdasági és turisztikai lehetőségeiről lesz szó, és a magyar kormány Kárpát-medencei szintű programjait is ugyanitt tekintjük át, értékeljük ki. A májusban lezajlott európai parlamenti választások elemzése is terítékre kerül, a várható folyamatokról, az európai jövőkép alakulásáról több helyen is előadások zajlanak, és erős a mezőny a közép-kelet-európai térségből érkező vendégeink terén – lengyel, horvát, szerb előadókat is várunk, akikkel e térség megerősítésének lehetőségeiről lesz szó. Mindezek mellett a család szerepéről, a hagyományos, keresztény kultúra fontosságáról és a hogyan továbbról is szervezünk kerekasztalokat.

– Mennyiben más most, három évtized elteltével a Tusványos, mint amikor Bálványoson elindult? Mi az, amiben a leginkább változott, illetve ami most is ugyanúgy jellemzi, mint harminc éve?

– Sokat változott, és jelentősen átalakult a kezdetek óta. Ezt leginkább az első évektől szervező kollégáktól hallom, halljuk, olykor némi kritikával vegyes nosztalgiával. Más volt a korszellem akkor és más most. A helyszínváltás – Bálványosról Tusnádfürdőre költözés – után a szabadegyetem kibővült a diáktábor jelleggel is. A mérete változott meg a leginkább, hiszen a hajdani mintegy 200 fős bensőségesebb hangulatú rendezvényből mára egy majdnem 80 ezres nagy fesztivál lett.

Fesztivál, szabadegyetem, diáktábor – egyben. Ami most is ugyanúgy jellemzi: meglepő módon a bensőséges hangulat egy-egy előadás, esti beszélgetés keretében azokkal, akik már évek óta visszatérő vendégek, akiket már jó értelemben megfertőzött a Tusványos-vírus, és bár minden évben megfogadják, hogy jövőre már nem vagy nem ennyi időre jövünk ezért vagy azért, ettől függetlenül ott találják magukat a következő évben is a már jól ismert helyszínen.

Ez a jelenség igen jól megfigyelhető a fiatalabb és az idősebb korosztályban is.

– Milyen újdonságok, ünnepi pillanatok teszik különlegessé a jubileumot?

– Újdonságnak számít az, hogy a Kriza János Népzenei sátorban egész napos programok zajlanak, a népi kultúra témakörében, így ezek jól kiegészítik az esti táncházakat. Új elem a bor- és gasztroudvar, ahol étel- és italkülönlegességeket lehet megkóstolni. Több előadósátrunk lett a korábbi évekhez képest, mert nagy az igény a partnerek, intézmények részéről, hogy jelen lehessenek Tusványoson, és hozzáadjanak ők is a szabadegyetem tartalmasabbá, színesebbé tételéhez. Lesz egy korábbi szervezők részvételével zajló kerekasztal, ahol az elmúlt harminc évet tekintjük át, kiemelve személyes élményeket, fordulópontokat a rendezvény életéből. Kerek évfordulója van a temesvári forradalmi eseményeknek, a kelet-közép-európai rendszerváltásnak, így ez több programpontban is megjelenik az idei kínálatban, és az első világháború századik évfordulójára is megemlékezünk, csakúgy mint a Rákóczi-emlékévre.

– Ha a magyar-magyar politikai viszonyokat nézzük, valóban egy tábor?

– Az egy a tábor magyar-magyar viszonylatban azokra vonatkozik, akik hasonló értékrendet és célokat követve lettek visszajáró vendégei Tusványosnak, s ilyenként egymáshoz közelálló ideológiájú pártokba, szervezetekbe tömörültek az évek során.

Nyilvánvalóan nem egy a tábor politikai értelemben, hiszen itthon is, Magyarországon is a pluralizmus jegyében több párt létezik, de egy lehet a tábor, ha a nemzetpolitikai céljaink hasonlóak, netán azonosak. Ennek megjelenítésére egy kiváló lehetőség Tusványos.

Ugyanitt van esély arra is, hogy a közös célok mentén megerősödve tudjunk együtt dolgozni – Erdélyben is, a Kárpát-medencében is. Mindezek meg- és átbeszélésére kiváló alkalmat biztosít ez a rendezvény, ahová ma már szívesen jönnek az erdélyi magyar politikusok – párttól függetlenül.

– És a generációs különbségek? Mennyire sikerül a többnyire a buli kedvéért Tusnádfürdőre érkező fiatalokat bevonni az előadásokba?

– Ami a különböző nemzedékeket illeti: természetesnek tartom, hogy nem egyformán lehet megszólítani a fiatalokat, a fiatal felnőtteket, a középkorúakat és az idősebbeket. Ez mindig is így volt. Az utóbbi évek Tusványosai minden nemzedéknek lehetőséget biztosítottak arra, hogy megtalálja a korosztályának megfelelő programokat, tanulási és szórakozási formákat. A sátrazó és hajnalig bulizó fiatalok közül is mindig kerül olyan, aki kikeresi azokat az előadásokat, amelyek érdeklik a programból. Azok pedig, akiket idén csak a buli érdekel, jó eséllyel pár év múlva akár több előadásra is beülhetnek. Így teljes a folyamat – ahogyan Tusványost szoktuk emlegetni, hiszen immár az elmúlt harminc év bebizonyította, hogy ez nem csak egy rendezvény, hanem ez bizony már rég egy folyamatot takar, ami valóban meghatározta a jelenlegi nemzetpolitika ilyenné alakulását.

– A különböző panelekben előadó politikusok, közéleti szereplők között lesznek régi és új arcok egyaránt. Milyen paneleket (és előadókat) ne hagyjanak ki semmiképp sem a Krónika olvasói?

– Sokszínű és gazdag a program, amelyből ki-ki kedvére válogathat. Engem a múltban is a közéleti-politikai témájú kerekasztalok érdekeltek a leginkább, azok, amelyeken álláspontokat lehetett ütköztetni, és ahol a közönség is bekapcsolódott a vitába. Idén is lesz lehetőség ilyenekre beülni. Fontosnak tartom megemlíteni a korábban már felsorolt, megoldatlan erdélyi ügyeink kapcsán szervezendő kerekasztalokat, valamint a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezéséről szóló beszélgetést, ahol még egyszer felhívják mindannyiunk figyelmét, hogy ha még nem tettük, írjuk alá a kezdeményezést, és mi magunk is népszerűsítsük azt köreinkben. Érdekes lesz megtudni, hogy milyen elemei vannak a regionális identitásunknak – erre egy székelyföldi felmérés világít rá. A szokásos péntek délelőtti nemzetpolitikai kerekasztalon idén is részt vesznek a Kárpát-medencei magyar pártok elnökei – ez szintén kihagyhatatlan, és hát természetesen a szombati előadás teszi fel a pontot az i-re, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök tart Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke társaságában, és együtt értékelik ki a rendszerváltás harmincadik évfordulóját.

Folynak az előkészületek. Az idei koncertkínálat az elmúlt évek legjobbjait próbálta újra felsorakoztatni Tusványoson Fotó: Beliczay László

– A nappali rövidnadrágos politizálás után este a felhőtlen szórakozásé a hangsúly. Hogyan áll össze a koncertkínálat? Mi amúgy a személyes kedvenc az idei felhozatalból?

– Az idei koncertkínálat az elmúlt évek legjobbjait próbálta újra elhozni Tusványosra. A szervezőcsapatban évek óta megvan a törekvés arra, hogy többféle korosztályt megszólító és többféle műfajban zenélő együttesek legyenek minden évben jelen Tusványoson. Az idei kínálatból a Quimby, Nagy Feró és a Beatrice a személyes kedvencek.

– Kiknek szól elsősorban a 30. kiadásához eljutott szabadegyetem és diáktábor? Van megcélzott nemzedék, társadalmi réteg?

– Röviden: az 5 éves gyerektől felfelé mindenkihez. Akik a közélet iránt érdeklődnek, azoknak egyenesen kötelező, akik azt követik, azoknak ajánlott, s akik más területeket tartanak fontosabbnak, azok is megtalálhatják a kedvükre valót a gazdag kínálatból.

– Mivel csábítanád Tusnádfürdőre azokat, akik nem tudják, milyen a Tusványos-fíling?

– Itt egy nyílt, barátságos közeg fogad mindenkit. Ahogy átjön az ember az Olt-hídon, és ránéz a pályán a nagyszínpadra, a sűrűn egymás mellett sorakozó sátrakra – egyből ráérezhet egy egyedi hangulatra.

Lehet, hogy ez csak nekünk adatott meg, akik immár sokadik éve járunk vissza, de az, hogy évről évre megtelik esténként a pálya, délelőttönként pedig még nem maradt el egy előadás sem érdeklődés hiányában, mind arra utalnak, hogy sokan átélnek hasonlókat Tusványossal. Sokak életében vált meghatározóvá ez a helyszín, ez a rendezvény – illetve folyamat –, akár magánéleti, akár közéleti vonalon.

El kell jönni – s mindegy, hogy először hány évesen. A lényeg, hogy itt idén is biztosan van mindenki számára legalább egy olyan előadás, amire szívesen beülne, legalább egy olyan ember, közéleti szereplő, akivel szívesen kezet fogna, s legalább egy olyan társ, akivel szívesen elbeszélgetne egy csendesebb órában, egy sör mellett az élet kis vagy nagyobb dolgairól.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat