Még úgy is sokan látogatják a várat, hogy nem kapott nagy publicitást a felújítása
Fotó: Rostás Szabolcs
Látványos átalakuláson ment keresztül Erdély egyik legrégebbi vára, a sebesvári, amely a kalotaszegi térség újabb idegenforgalmi célpontjává válhat. Kár, hogy egyelőre sem a helyi és megyei önkormányzat, sem valamelyik szakhatóság nem képes turisztikailag „eladni”.
2021. november 13., 08:292021. november 13., 08:29
A romániai műemlékmentés pozitív példájának számít Sebesvár (Bologa) várának idén befejezett felújítása, amelynek nyomán immár minden esély adott arra, hogy a közösség szolgálatába kerüljön a mintegy 800 éves erődítmény. A Kolozsvártól 65 kilométerre, a Sebes patak és a Körös összefolyásánál magasodó, valószínűleg IV. Béla király építtette vár rengeteget látott a történelem folyamán,
Néhány évvel ezelőtt azonban a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum kezdeményezésére Kissebes község (Poieni), valamint Kolozs megye önkormányzata a műemlék fenntartójaként belevágott egy uniós projektbe, amelynek odaítélésével 500 ezer eurós vissza nem térítendő támogatást nyert a vár korszerűsítésére.
Fotó: Rostás Szabolcs
A régészeti kutatással egybekötött felújítás kivitelezési munkálatai 2018-ban kezdődtek – ugyanabban az évben, amikor
Bánffy Katalin Mária (férje után Jelen Tivadar Károlyné) perbe hívta több környező település önkormányzatának földosztó bizottságát, és követelte több ezer hektárnyi, egykor az egyik legnagyobb erdélyi földbirtokkal rendelkező Bánffy család birtokában lévő földterület visszaszolgáltatását, beleértve a sebesvári várat is. A bíróság azonban valamennyi keresetét elvetette, így jogi akadálya sem volt a korszerűsítésnek.
Fotó: Rostás Szabolcs
Ennek során a kivitelező cég – amelynek portfóliójában már akkor szerepelt a dévai vár felújítása – a várromokon és szomszédságukban elvadult növényzet, valamint a felhalmozódott földréteg letakarításával kezdte, majd következett a falak megerősítése, sok helyen pedig a kiegészítése. Az épített örökség szakterületét felölelő Transsylvania Nostra folyóirat leírása szerint a múlt század 80-as éveiben Nagy-Britanniában kifejlesztett, egyedi módszert alkalmazva pótolták a falmaradványokat.
Masszív vasszerkezetből lépcsőt építettek az erődítményben, amelynek segítségével a látogatók feljuthatnak a falak fölött magasodó, 25 méter magas rondellába, amelynek tetejére szűk, kanyargós alagúton lehet felkapaszkodni, ahonnan páratlan kilátás nyílik a környékre. Az egykori ágyútorony belsejébe rácsos emelvényt szereltek, így a körséta is különleges élményt nyújt.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az udvaron fémpadokon telepedhet le, és csodálhatja az évszázados falakat a látogató, akivel mindazonáltal mostohán bánnak a középkori vár fenntartói. Sajnálatos módon senkinek nem jut eszébe tájékoztató táblát elhelyezni a Kolozsvárt Nagyváraddal összekötő nemzetközi út sebesvári letérőjénél, hogy felhívja a figyelmet az erődítményre,
Információs táblát a várnál is hiába keresünk, sőt az önkormányzat még arra sem képes, hogy néhány lejes belépődíjat szedjen a turistáktól. Holott megfelelő hírveréssel, tematikus rendezvényekkel – például az idén augusztusban megrendezett középkori fesztiválhoz hasonló programokkal –, idegenvezetéssel igazi turistalátványossággá lehetne fejleszteni a római castrum maradványaival és vízimalommal is rendelkező Sebesvárt. Még mindig nem késő…
Fotó: Rostás Szabolcs
Sebesvár (vagy Sebesváralja) kőből épült királyi várát a leírások alapján az 1241–42-es tatárjárás után, nagy valószínűséggel IV. Béla király parancsára emelték a Nagyvárad és Kolozsvár közti fontos kereskedelmi és hadi út védelmére. A 80 méter hosszú és 20 méter széles erősség bejárata felvonóhíddal védelmezett kapu volt, mely egy hatalmas rondella udvarára nyílt. A kapun belül gazdasági épületek álltak. Az egykori hosszúkás várudvar két oldalán lehettek a lakóépületek, ám ezeknek már a maradványai sem láthatók.
Első okleveles említése szerint 1319-ben már Károly Róbert egyik híve, a Nyitra vármegyéből származó Elefánti Dezső volt a várnagya. A középkor további évszázadaiban a Bánffy család birtokolta a katonai szempontból egyre kevéssé fontos erősséget. 1598-ban a nemesi rendek országgyűlést tartottak a falai között.
Fotó: Rostás Szabolcs
Egyes feljegyzések szerint a labancok 1711-ben felrobbantották. A második világháború végéig a Bánffy család birtokában maradt, sőt telekkönyvekben még a kétezres években is a Bánffyak szerepeltek tulajdonosként.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!