Még úgy is sokan látogatják a várat, hogy nem kapott nagy publicitást a felújítása
Fotó: Rostás Szabolcs
Látványos átalakuláson ment keresztül Erdély egyik legrégebbi vára, a sebesvári, amely a kalotaszegi térség újabb idegenforgalmi célpontjává válhat. Kár, hogy egyelőre sem a helyi és megyei önkormányzat, sem valamelyik szakhatóság nem képes turisztikailag „eladni”.
2021. november 13., 08:292021. november 13., 08:29
A romániai műemlékmentés pozitív példájának számít Sebesvár (Bologa) várának idén befejezett felújítása, amelynek nyomán immár minden esély adott arra, hogy a közösség szolgálatába kerüljön a mintegy 800 éves erődítmény. A Kolozsvártól 65 kilométerre, a Sebes patak és a Körös összefolyásánál magasodó, valószínűleg IV. Béla király építtette vár rengeteget látott a történelem folyamán,
Néhány évvel ezelőtt azonban a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum kezdeményezésére Kissebes község (Poieni), valamint Kolozs megye önkormányzata a műemlék fenntartójaként belevágott egy uniós projektbe, amelynek odaítélésével 500 ezer eurós vissza nem térítendő támogatást nyert a vár korszerűsítésére.
Fotó: Rostás Szabolcs
A régészeti kutatással egybekötött felújítás kivitelezési munkálatai 2018-ban kezdődtek – ugyanabban az évben, amikor
Bánffy Katalin Mária (férje után Jelen Tivadar Károlyné) perbe hívta több környező település önkormányzatának földosztó bizottságát, és követelte több ezer hektárnyi, egykor az egyik legnagyobb erdélyi földbirtokkal rendelkező Bánffy család birtokában lévő földterület visszaszolgáltatását, beleértve a sebesvári várat is. A bíróság azonban valamennyi keresetét elvetette, így jogi akadálya sem volt a korszerűsítésnek.
Fotó: Rostás Szabolcs
Ennek során a kivitelező cég – amelynek portfóliójában már akkor szerepelt a dévai vár felújítása – a várromokon és szomszédságukban elvadult növényzet, valamint a felhalmozódott földréteg letakarításával kezdte, majd következett a falak megerősítése, sok helyen pedig a kiegészítése. Az épített örökség szakterületét felölelő Transsylvania Nostra folyóirat leírása szerint a múlt század 80-as éveiben Nagy-Britanniában kifejlesztett, egyedi módszert alkalmazva pótolták a falmaradványokat.
Masszív vasszerkezetből lépcsőt építettek az erődítményben, amelynek segítségével a látogatók feljuthatnak a falak fölött magasodó, 25 méter magas rondellába, amelynek tetejére szűk, kanyargós alagúton lehet felkapaszkodni, ahonnan páratlan kilátás nyílik a környékre. Az egykori ágyútorony belsejébe rácsos emelvényt szereltek, így a körséta is különleges élményt nyújt.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az udvaron fémpadokon telepedhet le, és csodálhatja az évszázados falakat a látogató, akivel mindazonáltal mostohán bánnak a középkori vár fenntartói. Sajnálatos módon senkinek nem jut eszébe tájékoztató táblát elhelyezni a Kolozsvárt Nagyváraddal összekötő nemzetközi út sebesvári letérőjénél, hogy felhívja a figyelmet az erődítményre,
Információs táblát a várnál is hiába keresünk, sőt az önkormányzat még arra sem képes, hogy néhány lejes belépődíjat szedjen a turistáktól. Holott megfelelő hírveréssel, tematikus rendezvényekkel – például az idén augusztusban megrendezett középkori fesztiválhoz hasonló programokkal –, idegenvezetéssel igazi turistalátványossággá lehetne fejleszteni a római castrum maradványaival és vízimalommal is rendelkező Sebesvárt. Még mindig nem késő…
Fotó: Rostás Szabolcs
Sebesvár (vagy Sebesváralja) kőből épült királyi várát a leírások alapján az 1241–42-es tatárjárás után, nagy valószínűséggel IV. Béla király parancsára emelték a Nagyvárad és Kolozsvár közti fontos kereskedelmi és hadi út védelmére. A 80 méter hosszú és 20 méter széles erősség bejárata felvonóhíddal védelmezett kapu volt, mely egy hatalmas rondella udvarára nyílt. A kapun belül gazdasági épületek álltak. Az egykori hosszúkás várudvar két oldalán lehettek a lakóépületek, ám ezeknek már a maradványai sem láthatók.
Első okleveles említése szerint 1319-ben már Károly Róbert egyik híve, a Nyitra vármegyéből származó Elefánti Dezső volt a várnagya. A középkor további évszázadaiban a Bánffy család birtokolta a katonai szempontból egyre kevéssé fontos erősséget. 1598-ban a nemesi rendek országgyűlést tartottak a falai között.
Fotó: Rostás Szabolcs
Egyes feljegyzések szerint a labancok 1711-ben felrobbantották. A második világháború végéig a Bánffy család birtokában maradt, sőt telekkönyvekben még a kétezres években is a Bánffyak szerepeltek tulajdonosként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság hétfői rendelete értelmében megszűnt Arad megyében a kiskérődzők pestisének terjedése ellen hozott élőállat-szállítási tilalom, így a bárány- és kecsketenyésztők értékesíthetik jószágaikat.
Miközben szűk évtizeddel ezelőtt még büntethető volt magyar szinkronos mozifilmek vetítése Romániában, manapság nemcsak a tömbmagyar vidékeken egyre természetesebb az anyanyelvű moziélmény.
Az okosparkolás lényege, hogy az alkalmazás megmutatja a szabadon lévő parkolóhelyeket a belvárosban, ki lehet fizetni vele a várakozási időt, ugyanakkor kérésre értesítést küld a kötelező biztosítás lejártáról, vagy a műszaki vizsga esedékességéről.
Reggelizni ment egy nagyváradi vendéglőbe az a helyi illetőségű fiatalember, aki egy óvatlan pillanatban 20 ezer lejt lopott el a vendéglátóipari egység irodájából, a rendőrség szerdán délelőtt őrizetbe vette.
Földcsuszamlás következtében 56 ház vált gépkocsival megközelíthetetlenné szerdán a Fehér megyei Küküllőlonka településen.
Egy hónappal a 71. születésnapja után elhunyt Jancsó Árpád temesvári műszaki helytörténész, út-, híd- és vasútépítő mérnök, több tucat helytörténeti könyv szerzője.
Hatszáz fős juh- és kecskeállományával a csegezi Szilágyi Dezső Aranyosszék elismert állattartója. Videós riportunkban a húsvéti élőállat-értékesítéssel is foglalkozó termelőt arról faggattuk, hogy a tavalyi mélypont után miként talált magára a juhászat.
Tizenkilenc előadás kapott helyet a június 20. és 28. között megvalósuló 37. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának versenyprogramjában.
Újabb erdélyi magyarellenes futballincidens miatt tesz feljelentést a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, a Brassói SR Municipal és a Székelyudvarhelyi FC közötti mérkőzésen történt.magyarellenes támadások kivizsgálását kérve a román hatóságoktól.
A Bákó megyei Somoskán a csángó magyarok a hagyományos húsvétváró Aranymiatyánk találkozó keretében népszerűsítik, mutatják be archaikus imádságaikat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!