HIRDETÉS
A tüntetők gurulós bőröndökkel érkeztek a prefektúra épülete elé,
Repülőteret akarunk Brassóba! és Repülőtér 2050-ben? feliratú táblákat tartottak a magasba,
majd hangosan követelték, hogy a helyi politikusok lobbizzanak eredményesebben a megyeszékhely melletti légikikötő megépítése érdekében, a kormánytól pedig azt kérték, hogy biztosítsa a kivitelezéshez szükséges finanszírozást.
A megmozdulás a Facebook közösségi portálon szerveződött, a két évvel ezelőtt alakult Repülőteret akarunk Brassóba (Vrem Aeroport la Braşov) csoport hirdette meg – többen is frusztrálónak nevezték, hogy repülővel gyorsabban el lehet jutni bárhová Európába, mint Brassóból a Prahova völgyén át az otopeni-i repülőtérre.
A kommentelők szerint
a különben virágzó megyeszékhely gazdaságát és turizmusát is hátráltatja a repülőtér hiánya.
A külföldön dolgozó brassóiak és környékbeliek amiatt panaszkodtak, hogy rendkívül nehezen jutnak haza, mivel többórányi távolságra vannak a repterek a várostól. Radu Hossu, a megmozdulás egyik szervezője a brassói politikusokat hibáztatta azért, mert a kormány még mindig nem biztosította a légikikötő megépítéséhez szükséges anyagi feltételeket.
Adrian Veştea, a Brassó Megyei Tanács elnöke a helyi sajtónak azt mondta, várhatóan még ezen a héten megkapják a kifutópályához vezető gurulóutak kiépítéséhez szükséges technikai terveket, ez azért húzódott el, mert közbeszerzést kellett kiírniuk, és topográfiai mérésekre is szükség volt. A tanácselnök szerint ezzel párhuzamosan elkezdték az övezeti területrendezési terv módosítását.
A tüntetők különben azt is nehezményezték, hogy
a reptér már több mint tíz éve készül, és nem kapnak pontos tájékoztatást arról, hogy a munkálatok éppen milyen szakaszban vannak.
A Krónika az RMDSZ brassói szervezetéhez fordult kérdéseivel a témában, a válaszokat azonban keddre ígérték.
A repülőtérre eddig mintegy 34 millió eurót költött a Brassó megyei és a vidombáki önkormányzat. A megvalósíthatósági tanulmány 2006-ban készült el, aztán évek teltek el a különböző területrendezési tervek, tanulmányok készítésével, a kisajátításokkal, a terület tulajdonjogának tisztázásával. Végül 2013-ban megépült a kifutópálya, de ezzel abbamaradt az építkezés. A tervek szerint a Brassó melletti légikikötő az otopeni-i után az ország második legnagyobb repülőtere lenne.
