George Maior hétfőn egy interjúban kijelentette: „azon vagyunk, hogy ne lehessen kierőszakolni a területi autonómiát és más olyan dolgokat, amelyekre a szomszédainknak (Magyarországnak) ez az új, nemzetinek nevezett politikája irányul”.

Borbély László az autonómiatörekvések elutasítása kapcsán a román társadalomban tetten érhető konszenzus ellenére is meglepőnek tartja az állásfoglalást. „Nem a SRI igazgatójának kell minősítenie a különböző politikai törekvéseket, hisz ez nem tartozik a titkosszolgálatok hatáskörébe” – vélekedett a Krónikának az RMDSZ politikai alelnöke, aki szerint Maior kijelentése társadalmi mentalitást tükröz.

Hozzátette, ennek fényében nem véletlen, hogy a múlt év végén az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a decentralizációs törvényt. „Ezek után az a feladatunk, hogy ismertessük és magyarázzuk el a román közvéleménynek, hogy az autonómia, illetve a központosított rendszer lebontása nem kimondottan a magyarok, hanem mindannyiunk érdeke” – szögezte le Borbély.

Verestóy Attila úgy vélekedett: civilizált, demokratikus államokban a titkosszolgálatok nem szólhatnak bele politikai döntésekbe, sőt még véleményük sem lehet a legitim politikai erők közötti egyezségekről. A szenátus titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának tagja leszögezte, az autonómia összetett rendszereinek kialakítása a többség és a kisebbség megegyezése révén valósulhat meg, de a titkosszolgálatok a területi autonómiát sem segíteni, sem megakadályozni nem tudják.

„Demokráciában a titkosszolgálatok nem szólhatnak bele a politikai döntésekbe, sőt nem is véleményezhetik azokat. A politikai programok megvalósítása a parlament, a kormány, az önkormányzatok, a politikai pártok hatáskörébe tartozik” – válaszolta lapunknak az RMDSZ politikusa. Verestóy kifejtette, nem tudja, milyen kontextusban hangzott el Maior nyilatkozata, ám a többség által is elfogadott autonómia-rendszerek sehol a világon nem veszélyeztetik az állam stabilitását, sőt erősítik azt. „Ha lassan is, de az RMDSZ eléri a célját” – szögezte le az udvarhelyszéki szenátor.

Márton Árpád úgy véli, a román hírszerzésnek nem lehet feladata az autonómia megakadályozása, ám elképzelhető, hogy pillanatnyilag ez a politikai opció, és ilyen utasítást kapott. Az RMDSZ parlamenti képviselője emlékeztetett, a titkosszolgálatok hatáskörébe az állambiztonság, a közösségek biztonságának szavatolása tartozik, de nem demokratikus államokban más feladatot is kaphatnak.

Hozzátette azt is, ha nincs más mondanivalója, választási évben a jobb- és a baloldal, valamint a titkosszolgálat mindig „előrántja a magyarveszélyt”, hiszen az idegengyűlöletre mindig van vevő, ezzel a retorikával lehet szavazatokat szerezni. Márton szerint ha közvitára bocsátják az RMDSZ készülő autonómiatervezetét, tisztázni tudják az ezzel kapcsolatos félreértéseket.

„Romániában az autonómiavita rákfenéje, hogy a magyarok és a románok is általánosságokban beszélnek: a magyarok minden problémájuk megoldását látják az önrendelkezésben, míg a románok a ország szétszabdalását. Ha az autonómiatervezetet közvitára bocsátjuk, sokan idegesek lesznek, de el tudjuk magyarázni azoknak, akik hajlandók meghallgatni, hogy mit akarunk, hogy az autonómia nem jelent veszélyt, mint ahogy az a titkosszolgálatok jelentésében időről-időre megjelenik” – nyilatkozta a sepsiszentgyörgyi politikus.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a Lánchíd Rádióban indokolatlannak nevezte Bukarest hozzáállását, hiszen az autonómia érdekében cselekvő szervezetek nem titkosan végzik munkájukat, ráadásul az önrendelkezés megvalósítása román érdek is lenne. Toró szerint a SRI a Szekuritátéra emlékeztető módszereket alkalmaz, de ennek ellenére sem szabad a szőnyeg alá söpörni az autonómia-törekvéseket.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke úgy véli, 25 évvel a Szekuritáté felszámolása után a SRI még mindig szereptévesztésben van. „Az elődök hagyományait követve a hírszerző szolgálat a mai napig azt hiszi magáról, hogy politikai rendőrség. Az, hogy lesz-e autonómia, vagy sem, illetve milyennek képzeljük el a decentralizációt, kimondottan politikai kérdés, semmiként nem nemzetbiztonsági. Nemzetbiztonsági kérdés az, hogy Romániát ne érje terrortámadás. Sajnos a SRI igazgatója úgy gondolja, hogy neki befolyásolnia kell még az ország esetleges közigazgatási változásait is” – állapította meg a Krónikának Izsák, hozzátéve: ez a törekvés nem fog sikerülni a hírszerzésnek.

Az SZNT elnöke hozzátette: a történelem során bizonyosságot nyert, hogy a politikai rendőrségek mindig és mindenhol az emberi butaság csúcsintézményei voltak. „Úgy néz ki, Romániában ma is az maradt” – sommázott Izsák.

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere azzal magyarázza Maior kijelentését, hogy Románia 1918. december 1. óta „eredendő hazugságban él”. „A hazugnak született ember a legveszélyesebb, mert egész életében mindent elkövet, hogy a hazugságát palástolja. Románia is ezt tette, és teszi a Siguranţa, a Szekuritáte, a SRI, esetleg más néven működő struktúrái vagy a médiában és civil szervezetekben dolgozó megbízottai révén” – jegyezte meg lapunknak az elöljáró, aki tavaly augusztusban összetűzésbe került az őt megfigyelő hírszerző tiszttel.

Ráduly úgy véli, a SRI vezetőjének mostani „gyónása” semmi újat nem mond Victor Ponta miniszterelnök korábbi bejelentéséhez képest, miszerint Románia „reflexszerűen” lépett be az RMDSZ és nemzetközi partnerei által előterjesztett Minority SafePack elutasítása miatt indított perbe. „Románia reflexszerűen viselkedik így az eredendő hazugságban, ebből kifolyólag 1918 óta mindenki gyanús ebben az országban, aki nem román és nem ortodox” – fogalmazott Ráduly Róbert.