Várat magára az oktatás minőségének javulása

Bíró Blanka 2020. január 18., 09:11 utolsó módosítás: 2020. január 18., 09:15

Bár emelték az idei fejkvóta értékét, továbbra is alulfinanszírozott a tanügyi rendszer, és nem várható, hogy jobb legyen az oktatás minősége. Nem populista húzásokra, hanem átgondolt, felelősségteljes döntésekre lenne szükség a rendszerben, a bürokrácia csökkentését pedig körültekintően kell végrehajtani – szögezte le lapunknak Ferencz S. Alpár, az RMPSZ szakmai alelnöke.

A pedagógusok azt szeretnék, ha nem kellene fölösleges munkatervhegyekkel foglalkozniuk, így több energia jutna a gyerekekre (képünk illusztráció) Fotó: Beliczay László

Meghatározta az Országos Oktatásfinanszírozási Tanács az idei fejkvóta értékét, és bár emelték az összeget, marad a rendszer alulfinanszírozottsága. A béralapra szánható fejkvóta összegét 13,5 százalékkal növelték, a további költségekre, a különböző szolgáltatásokra fordítható összeget csak 4,5 százalékkal. A tanács tehát idénre egy gyermek után évi 6111 lejes, bérezésre fordítható kvótát, és évi 387 lejnyi, más kiadásokra fordítható kvótát határozott meg. Az Országos Diáktanács és a Szülők Szövetsége közös közleményben fejezte ki rosszallását, kifejtve: most sem lehetett úgy meghatározni az összegeket, hogy elősegítsék az oktatás minőségének javulását, hiszen

az állami költségvetést már a tanács ülése előtt elfogadták, így a politikai akarat érvényesült, a civil szervezetek kisebbségben maradtak.

Tovább görgetik a hiányt

Az oktatás finanszírozását olyan módon kellene növelni, hogy ne legyen szükség a diákok, a szülők hozzájárulására, legtöbbször törvénytelen módon, például osztálypénz gyűjtésével, szögezik le a közleményükben. Az Országos Oktatásfinanszírozási Tanács ülésén Ferencz S. Alpár is részt vett, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke

sokkal nagyobb mértékű emelést javasolt, ám erről az oktatási minisztérium képviselői „hallani sem akartak”.

A szakértő lapunknak elmondta, a már véglegesített országos költségvetéssel kellett számolniuk, és ebben az oktatásra a bruttó hazai termék (GDP) 2,8 százaléka jut. Ilyen körülmények között a költségekre fordítható 4,5 százalékos emelést nem is szavazta meg, a béralapra jutó 13,5 százalékost növekedést pedig „nehéz szívvel”, hiszen az idénre ígért fizetésemelés mellett valójában csak 5,5 százalékos növekedést jelent. Meglátása szerint a minisztériumnak komoly elemzést kellene készítenie, figyelembe véve a településszerkezeti, népesség eloszlási szempontokat, hogy a tanügyben állandósult alulfinanszírozást csökkentse. A kisebbségi oktatás is hiányt generál, de olyan megyékben, ahol szétszórt vagy elszigetelt települések vannak, szintén nem lehet kihozni a jelenlegi fejkvótás rendszerben a költségeket egy teljes évre. Például Fehér, Tulcea vagy éppen Ialomiţa megyében vannak szétszórt, elszigetelt települések, ahol tíz gyerek jár egy osztályba, ekkora létszámmal a fejkvótarendszerben a pedagógus fizetését sem lehet kihozni egy teljes évre.

Át kellene gondolni a rendszert, a szorzókat, hiszen az elmúlt években és most is csak abból indulnak ki, mennyi pénz van, és legfentebb azt veszik figyelembe, mekkora fizetésemelést ígértek a tanároknak. A hiányt pedig görgetik tovább”

– részletezte a szakmai szervezet alelnöke. Rámutatott, Hargita megyében minden évben átlag 14 százalékos az oktatás költségvetésének hiánya, holott összevonások, állás megszüntetések is folyamatosan vannak. Ez oda vezet, hogy az év utolsó másfél hónapjára már nincsen fedezet a béralapra, akkor kezdődik a minisztérium részéről a zsarolás, a megszorítások. Tavaly 5384 lej volt a kvóta egy gyerekre, ám Hargita megyében 6250 lej kellett volna legyen, hogy a pedagógusok teljes évi béralapját fedezze. Az idénre elfogadott 13,5 százalékos emelés kiküszöbölné ugyan ezt a hiányt, de mivel a pedagógusoknak két részletben 8 százalékos fizetésemelést ígértek, megint nem lesz valós előrelépés.

A módszertani körök a bürokráciacsökkentés áldozatai

Nem populista húzásokra, hanem átgondolt, felelősségteljes döntésekre lenne szükség az oktatási rendszerben, szögezte le lapunknak Ferencz S. Alpár annak kapcsán, hogy a pedagógusok bürokratikus terheit csökkentő intézkedések során a módszertani bizottságokat, az úgynevezett módszertani köröket is felszámolnák. Hasznosabb lenne, ha átértelmeznék ezek szerepét, lehetőséget biztosítva a pedagógusoknak a tapasztalatcserére, mintsem egy populista húzással végleg eltöröljék ezeket, mondta az RMPSZ szakmai alelnöke. Rámutatott, a minisztérium valóban túlbonyolította ezeket a módszertani köröket, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehetne ezeknek a találkozóknak hasznos szerepet találni, hiszen a pedagógusok fejlődését szolgálják, amely végül pozitív hatással lehet a diákokra és a tanintézetre.

A kutatások azt bizonyítják, hogy amit a pedagógusok szakmai továbbképzésen tanulnak, nem biztos, hogy beépítik a tanítási gyakorlatba,sok esetben jobban hasznosul egy módszer, egy feladatlap, egy tanulásszervezési lehetőség, ha egy másik kollégától hallják, aki már alkalmazta, és akinél bevált.

Ferencz S. Alpár hangsúlyozta, nem ért egyet a felesleges bizottságok létével, a megterhelő papírmunkával, ám a bürokrácia csökkentését felelősséggel kell végrehajtani. Rengeteg olyan bizottság, jegyzőkönyv van, amit valóban meg kell szüntetni, például a belső minőségbiztosítási bizottság: ha saját magát méri egy tanintézet, a végeredmény szubjektív lehet. De ilyen a belső menedzseri ellenőrző rendszer is, ami teljesen felesleges az olyan kis tanintézetekben, ahol öt pedagógus tanít, és közülük egyik az igazgató. Az oktatási szakértő ugyanakkor úgy véli, aminek lehet értelmet adni, azt meg is kell tenni, nemcsak eltörölni kell.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat