Elöljárók. Pataki Csaba és Kereskényi Gábor is újrázni készül Szatmárban
Fotó: Facebook/Pataki Csaba
Sírjunk vagy nevessünk? – adódik a kérdés azt látván, hová fajult a szatmári politikai helyzet az idei helyhatósági megmérettetés előtt. Június 9-én kiderül, mennyire nehezíti meg az újrázni kívánó magyar megyei tanácselnök dolgát a szélsőséges torzszülött, de legalább foghíjas román összefogás az egyik „frontrégióban”, amelynek központjában a magyar polgármester is újrázásért küzd. Választási összeállításunk második részében a Székelyföldön kívüli erdélyi és partiumi megyék és megyeszékhelyek vezetésére pályázó főbb jelölteket ismertetjük magyar szempontból.
2024. május 29., 09:592024. május 29., 09:59
Székelyföldön kívül egyetlen olyan megyét, illetve megyeszékhelyet találunk Románia térképén, melynek jelenleg magyar vezetői vannak. És talán itt, Szatmárban lesz a legnehezebb megismételni a nyolc és négy évvel ezelőtti bravúrt, amikor a kisebbségben élő magyarság jelöltje diadalmaskodott. Kiváltképp a megyei tanácselnöki tisztségért folytatott versenyben.
Ugyanis ez esetben – például a jelképesen szintén „frontrégiónak és -városnak” tekintett Maros megyével és Marosvásárhellyel ellentétben – létrejött egyfajta „mérhető” román összefogás.
Kisebbségben is jó esélyekkel pályázik újrázásra Maros megye és Vásárhely magyar elöljárója, hiszen román ellenfeleik ezúttal sem fogtak össze a június 9-ei helyhatósági választások előtt. Ugyanakkor egész Székelyföldön van ok aggodalomra.
A 330 ezer lakosú, a nemzetiségükről nyilatkozók adatai szerint 183 ezer románnak, 93 ezer magyarnak és 13 ezer romának otthont adó Szatmár megyében Pataki Csaba, az RMDSZ nyolc éve megyeelnökként tevékenykedő jelöltje messze a legtöbb, több mint 30 ezer támogató aláírást iktatott. Akkor úgy fogalmazott, eddig is „együtt” tették szebbé, élhetőbbé, fejlettebbé Szatmár megyét, és a megkezdett munkát szeretné tovább vinni. Miközben ő és az RMDSZ folyamatos, sokszor övön aluli támadásoknak van kitéve, amelyek a kampányban csak fokozódnak.
Magyarellenes kirohanásai oly hangosak voltak, hogy szinte mindenki eltörpült mellette, így hamar az általa generált „szövetség” élére állt. A Szatmár megyei tanácselnöki tisztséget elhódítani akaró harcában először két kisebb párt, köztük a Pro Románia csatlakozott, de másnak nem akaródzott: Mircea Govor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi elnöke kitartott politikai és vélhetően személyes „ellenszenve” mellett, és semmilyen nyomásra nem járult hozzá az országos szinten nagykoalícióban kormányzó két alakulat helyi szövetkezéséhez.
Fotó: Facebook/Pataki Csaba
Miközben olyan vádak is megfogalmazódtak, miszerint maga Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök „egyezett ki” abban az RMDSZ-szel, hogy nem lesz közös román jelölt, a PNL helyi megmondóembere végül önmagához méltó támogatást kapott: a szélsőségesen magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bejelentette, nem indít megyei tanácselnökjelöltet, és Cozmát támogatja.
A magyarellenesség politikai „torszülöttje” mellett szintén szatmári „színfolt”, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Népi Mozgalom Pártja (PMP) és a Jobboldal Ereje (FD) összefogásával létrejött Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) is foghíjas: utóbbi nem akart előbbi kettővel összebútorozni, olyannyira, hogy külön tanácselnökjelöltet állított Ștefan Csordaș személyében, míg az USR–PMP csonka ADU-ja Liviu Popot küldi versenybe.
Ugyanakkor a magyarellenes „frontnak” van egy másik, ugyanarról a tőről fakadó megosztója is: Diana Șoșoacă S.O.S. Románia pártja is indít jelöltet Vasile Deac személyében.
És hogy kerek legyen a történet: néhány óráig úgy tűnt, két Pataki Csaba szeretne megyeelnök lenni Szatmárban. Ugyanis egy nagykárolyi illetőségű, Magyarországon élő Pataki Csaba éjjel, 10 perccel a jelentkezési határidő lejárta előtt bejelentkezett támogató aláírásokkal a versenybe, ám másnap mégis visszalépett. Az RMDSZ szerint őt is Cozmáéknak „köszönhetik”.
Közben a megyeszékhelyen, Szatmárnémetiben valamivel csendesebb körülmények között, nyugodtabban készülhet újrázásra Kereskényi Gábor polgármester.
Fotó: Facebook/Kereskényi Gábor
A PSD Radu Roca volt prefektussal, a Jobboldal Ereje pedig Adelin Ghiarfaș (volt PNL-es) jelenlegi alpolgármesterrel próbálja megszorítani Kereskényit, míg az USR–PMP előbbi helyi vezetőjét, Radu Panaitot indítja. Vasile Palincaş az S.O.S. Románia, Dan Băbuţ pedig a Hazafiak Pártja nevében próbál szerencsét. A harmadik mandátumára pályázó Kereskényi Gábort valamennyi magyar párt támogatja, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) – Marosvásárhellyel ellentétben – külön listát sem indít Szatmárnémetiben.
Iktatta jelöltségét szerdán az illetékes választási bizottságnál Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, aki az RMDSZ színeiben szerezne újabb, harmadik mandátumot.
Az RMDSZ és az EMSZ közötti „ősellentét” egyébként ismét Nagyváradon és Bihar megyében csúcsosodik ki, ahol bár jelentős, a szatmárinál is nagyobb magyar közösség él, gyakorlatilag semmi esély a polgármesteri vagy a megyei tanácselnöki tisztség megnyerésére.
Legyekhez, szúnyogokhoz hasonlítja az Erdélyi Magyar Szövetség képviselőit Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke. Az EMSZ botrányosnak nevezi a kirohanást, és Kelemen Hunor RMDSZ-elnökhöz fordul.
Az 551 ezer lakosú, köztük hivatalosan 112 ezer magyart számláló megyében az RMDSZ részéről Cseke Attila, az EMSZ-től Habinyák István vállalta a kampányt tanácselnökjelöltként, míg a 183 ezer lelket, köztük papíron 33 ezer magyart számláló Nagyváradon Biró Rozália, illetve Csomortányi István száll versenybe. Amelyet egyébként borítékolhatóan a Nemzeti Liberális Párt elöljárói nyernek meg, csak az a kérdés, hogy a megyében Ilie Bolojan, illetve Váradon Florin Birta (és a PNL-listák) hány százalékot kaszálva újráznak.
Fotó: Haáz Vince
Kolozsváron és Kolozs megyében is nagy meglepetés lenne, ha a szintén liberális Emil Bocnak és Alin Tișének bármiféle izgulnivalója akadna. A megyében 78 ezer, a kincses városban 33 ezer – regisztrált – főt kitevő magyarságot Csoma Botond parlamenti képviselő, illetve Oláh Emese jelenlegi kolozsvári alpolgármester képviseli az elöljárói tisztségekért vívott „harcban”. Amelynél amúgy persze sokkal fontosabb, mennyi voksot hoznak a pártlisták, sikerül-e megőrizni a városi és a megyei tanácsban a négy-, illetve ötfős frakciót.
Saját jelöltet állít a Szilágyságban is az RMDSZ: a 40 ezer magyar lakosnak is otthont adó megye elnöki tisztségéért Szilágyi Róbert István jelenlegi alelnök is versenybe száll. Akárcsak felettese, Dinu Iancu Sălăjanu (PNL), aki Florin Florian személyében kap kihívót a kormánykoalíciós társ PSD-től, de az USR-PMP és az AUR is ad vetélytársat.
A szilágysági megyeszékhelyen, Zilahon nem a PNL van nyeregben, a szociáldemokrata Ionel Ciunt harmadik mandátumát is megpályázza. Az 52 ezer fős, 6100 magyart számláló városban a liberális Claudiu Bîrsan lesz a legfőbb ellenfele, az RMDSZ Fazakas Miklós alpolgármestert küldi versenybe.
Fotó: Veres Nándor
Erdély további, már szórványvidéknek számító, de számottevő magyar közösség által lakott megyéit tekintve a magyar érdekképviselet saját jelöltet indít Brassó (28 221, magyarként regisztrált lakos), Arad (25 731) és Máramaros megye (23 153) elnöki tisztségéért is Kirsch Gábor Ferenc, Péró Tamás Károly és Pintér Zsolt személyében. A megyeszékhelyeket tekintve Aradon (10 071) Veres Attila Csaba, Nagybányán (8713) Pap Zsolt István jelenlegi alpolgármester neve szerepel majd a polgármester-választás szavazólistáján – utóbbi városban az elítélt, külföldön lekapcsolt, börtönben raboskodó Cătălin Cherecheș székére összesen 16-an pályáznak.
Annak a falnak megvolt az oka, hogy ott legyen, és továbbra is meglenne az oka, hogy ott legyen, nem is fal, hanem kerítés – szögezte le a Krónikának Pap Zsolt István, Nagybánya alpolgármestere.
Brassóban (10 942) nincs tulipános jelölt, és korábban „semleges álláspontot” vett fel az RMDSZ az Allen Coliban (USR) jelenlegi, illetve a mindkét kormánypárt által támogatott George Scripcaru volt polgármester által vívott küzdelemben is. Amelyből kiveszi a részét a maga módján a székely-magyar jelképek elleni bírósági hadjáratáról elhíresült AUR-politikus, Dan Tanasă is.
Fotó: Pinti Attila
hiszen miközben a megyében az RMDSZ a PSD és a PNL közös jelöltjét, a szociáldemokrata Alfred Simonist támogatja a tanácselnöki tisztségért zajló küzdelemben, de saját tanácsosi listát állít a tulipános szövetség, addig Temesváron a kormánypártok legfőbb közös ellenfelét, az USR emberét, Dominic Fritz jelenlegi polgármestert támogatják az Együtt Temesvárért Szövetség tagjaként. Melynek koalíciós pártlistáján befutóhelyet kapott az RMDSZ, azaz legalább egy képviselője biztosan visszajut a temesvári képviselő-testületbe.
A bánsági nagyvárosban kivételes módon nincs külön RMDSZ-lista, viszont ott lesz a tulipán jele a polgármester- és tanácsosjelöltek szavazólapján is – a magyar érdekképviselet a szórványban is arra törekedett, hogy mindenhol voksolni lehessen az érdekképviseletre, ahol magyar közösség él.
A Szociáldemokrata (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjét támogatja az RMDSZ a Temes megyei tanácselnöki tisztségért zajló küzdelemben, de saját tanácsosi listát állítanak.
Kabay Barna filmrendező, forgatókönyvíró, producer, valamint Petényi Katalin forgatókönyvíró, rendező, vágó kapta az idei Bethlen Gábor-díjat.
Hosszas várakozás után Kolozsváron is megjelenhet az IKEA lakberendezési áruházlánc, amely helyi sajtóértesülések szerint a Románia egyik legnagyobb vegyes rendeltetésű beruházása részesévé válhat.
A legtöbb romániai városban november közepén már megnyílnak a karácsonyi vásárok, amelyek január elejéig naponta turisták ezreit vonzzák. A statisztikai intézet adatai alapján tavaly decemberben Brassó, Kolozsvár és Nagyszeben volt a leginkább látogatott.
A román pártok közigazgatási reformja és a családtámogatás szükségessége uralta az RMDSZ Kolozsváron megtartott észak-erdélyi kampánynagygyűlését.
Több erdélyi megye településein razziáztak a rendőrök az elmúlt napokban: Máramaros, Szilágy és Fehér megye egyenruhásai egy-egy községközpontban, illetve városban ,,terepeztek”. A kiszabott bírságok többsége közlekedésrendészeti kihágásokat érintett.
„Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” – ez a mottója a 2024. évi tudományünnepi programsorozatnak – közölte csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kolozsvári Területi Bizottsága .
November 15. és jövő január 5. között rendezik meg a karácsonyi vásárt Aradon. A megbékélési parkban óriáskerékkel és műjégpályával próbálják meg háttérbe szorítani a 13 aradi vértanú emlékművét, a Szabadság-szobrot.
Huszonnégy órára őrizetbe vettek egy Bihar megyei fiatalembert, aki egy Szatmár megyei településen az egyik utcáról ellopott egy autóbuszt és balesetet okozott – közölte a Szatmár megyei rendőrség.
Az aradi határrendészek négy szíriai állampolgárt tartóztattak fel, akik gyalog akartak átjutni a mezőn Magyarország területére.
Megfagyott két férfi az elmúlt éjjel a Hargita megyei Ége településen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!