Voksvárás. Június 9-én rendezik a helyhatósági választásokat Romániában, egy időben az európai parlamenti megmérettetéssel
Fotó: Veres Nándor
Kisebbségben is jó esélyekkel pályázik újrázásra Maros megye és Vásárhely magyar elöljárója, hiszen román ellenfeleik ezúttal sem fogtak össze a június 9-ei helyhatósági választások előtt. Ugyanakkor Péter Ferenc és Soós Zoltán sem dőlhet hátra. A székelyföldi megyék és megyeszékhelyek jelöltjeit ismertető összeállításunkból továbbá kiderül, Hargita és Kovászna megyében nem (csak) a magyar–magyar verseny miatt aggódnak az RMDSZ-es favoritok.
2024. május 27., 10:012024. május 27., 10:01
2024. május 27., 11:212024. május 27., 11:21
Maros megye és székhelye, Vásárhely annak ellenére „virít” ma is zöldben (a politikai pártpalettán hagyományosan az RMDSZ-nek és a magyar vezetőknek tulajdonított színnek megfelelően), hogy kisebbségben a magyarság: a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a megye 518 ezer lakosából 252 ezren románok, 165 ezren magyarok és csaknem 45 ezren romák (ők azok, akik nemzetiségüket is bejelölték, a valóságban nagyobbak a számok).
A harmadik megyei tanácselnöki mandátumát megcélzó RMDSZ-es Péter Ferenc jelöltségének iktatásakor úgy fogalmazott: az elmúlt nyolc év munkájának teljes felelősségével száll ismét versenybe, a megye minden lakosának – magyaroknak és románoknak – az érdekeit szolgáló fejlesztésekre hivatkozva, amelyeket „közös akarattal és erővel értek el” ebben az időszakban.
Mintegy 25 ezer támogató aláírás kíséretében iktatta jelöltségét pénteken egy újabb elnöki mandátumra a Maros megyei önkormányzat élén Péter Ferenc, az RMDSZ politikusa, aki nyolc éve vezeti a testületet – tudatta az RMDSZ Maros megyei sajtóirodája.
Péter Ferenc dolgát megkönnyíti a román szavazók dolgának megnehezítése, hiszen Maros megyében nem jutott egyezségre a két kormánypárt, és külön listákat és jelölteket indít. A Szociáldemokrata Párt (PSD) ugyanis nem volt hajlandó a nemzeti liberálisok (PNL) jelöltje, Mara Togănel volt prefektus mögé beállni, inkább Dumitrița Gliga parlamenti képviselőt küldi versenybe.
Péter Ferenc harmadik mandátumára készül a Maros Megyei Tanács élén
Fotó: Haáz Vince
Az országos szinten ellenzéki erők közül az Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) megyei vezetőjét, parlamenti képviselőjét, Adrian Giurgiut jelölte, míg A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) fiatal történész-politológus „titánját”, az RMDSZ-t elszigetelő és diszkrimináló politikával vádoló Răzvan Birót, a párt 29 éves megyei vezetőjét és országos főtitkárhelyettesét veti be.
Máthé Zsolt Péterről van szó, akinek neve legutóbb a 2016-os kampányban merült fel, mégpedig a PNL marosludasi polgármesterjelöltjeként. Az RMDSZ félrevezetési kísérletre gyanakodva megtámadta a bíróságon a jelölt indulását a választásosokon, ám nem járt sikerrel Máthéval szemben. Akinek „csendben” sikerült 4500 támogató aláírást összegyűjtenie, ráadásul a hírek szerint nem is nagyrészt Ludason, hanem sok szignót például Nyárádtőn kapott. A hivatalos jelöltek névsorát Axente-Ciprian Degan (PRM) és Dan-Sorin Mașca (POL) egészíti ki.
Belépnének. Nyolcan pályáznak a marosvásárhelyi polgármesteri tisztségre
Fotó: Haáz Vince
Szintén nyolcan szállnak versenybe az immár csak jelképesen „frontvárosnak” nevezett Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért, ahol a jelenlegi magyar elöljáró, Soós Zoltán szintén jó esélyekkel indul, azzal együtt, hogy a megyeszékhely 116 ezer lakosából csak valamivel több, mint 40 ezren vallották magukat magyarnak a legutóbbi népszámláláson (amelyen sok lakos nemzetiségét nem regisztrálták).
A leginkább talán a PNL bízott az általa támogatott független jelölt felülkerekedésén, hiszen még februárban kész tények elé állította a többi pártot a távozó városi elnöke, Horaţiu Suciu szívsebész professzor nevesítésével. Csakhogy a húzás nem jött be, sőt Rodica Baciu gazdasági szakember, Cosmin Adrian Pop üzletember, illetve Dorin Florea, a Maros-parti város egykori „rettegett” elöljárója, Soós elődje személyében összesen ötre emelkedett a papíron független jelöltek száma.
Mellettük pártszínekben indul Radu Mircea Pescar üzletember az Egyesült Jobboldal Szövetség, Radu Bălaş újságíró a Szabad Emberek Pártja, illetve Cristian Vântu orvos a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség jelöltjeként.
Soós Zoltán erejét a kihívók megosztottsága növeli
Fotó: Haáz Vince
Soós Zoltán szerint a június 9-ei helyhatósági választáson a marosvásárhelyieknek arról kell dönteniük, hogy a város tovább menjen a fejlődés útján, vagy megtorpanjon és visszaforduljon. „Két legnagyobb riválisom ebben egyetért: egyik sem akar fejlődést, egyik sem akar tovább menni. Az egyik azt mondja, jöjjön vissza a semmittevés időszaka, a másik meg gyógyítani akar valamit, ami nem beteg, hanem fejlődik” – fogalmazott Soós Zoltán.
– mi sem bizonyítja jobban a közeledést, hogy Florea „jobbkeze”, Claudiu Maior vezeti a PSD városi tanácsosi listáját.
Fotó: Veres Nándor
Talán Floreánál is nagyobb rivális Horaţiu Suciu, akire fentebbi nyilatkozatában bizonyára másodikként utalt Soós, és akiről korábban azt mondta: nagyra értékeli orvos professzorként végzett munkáját. Sőt azt is elárulta: évekkel ezelőtt megműtötte a polgármester egyik gyermeke szívét, és ezzel megmentette az életét. Ugyanakkor a magyar polgármester esélyeit tovább növeli, hogy a két fő román rivális inkább egymás szapulásával van elfoglalva.
Marosvásárhelyt etnikai hovatartozástól, kortól és foglalkozástól függetlenül mindannyiunk számára jobb hellyé kell tenni – hangoztatta Soós Zoltán polgármester csütörtökön, miután a választási irodában iktatta jelöltségét.
hiszen bár az egyetlen polgármester- és a tanácselnökjelölt támogatása tekintetében megállapodott az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), a közös pártlista ügyében sehogy sem közeledtek az álláspontok, így az EMSZ külön listát indított Vásárhelyen.
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi „frontvárostól” keletre fekvő székelyföldi megyékre, megyeszékhelyekre tekintve
Ugyanis bár a Hargita megye élén negyedik mandátumát taposó Borboly Csaba márciusban még azt jelentette be, indul az ötödikért is, április közepén az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa (HET) – hosszas egyeztetési folyamat után – Bíró Barna Botondot, az RMDSZ udvarhelyszéki területi szervezetének elnökét nevezte meg a szövetség megyei tanácselnökjelöltjeként.
Felülkerekedett. Bíró Barna Botond (balról) letaszította a trónról Borboly Csabát (jobbról) Hargita megyében (archív felvétel)
Fotó: Erdély Bálint Előd
A hargitai önkormányzat alelnöki tisztségét is betöltő politikus mellett végül egyhangúlag állt ki a csík-, gyergyó- és udvarhelyszéki területi szervezetek képviselőit egyesítő HET, a csíki Borboly Csaba jelenlegi tanácselnök és a gyergyószéki Barti Tihamér alelnök gyakorlatilag visszalépett. Bíró Barna Botond szerint a döntés arra is reményt ad, „hogy Székelyföldön a politikában is súlya van az adott szónak”, hiszen azáltal, hogy támogatta jelöltségét, a Csík területi szervezet betartotta négy évvel korábbi ígéretét, miszerint a következő önkormányzati ciklusban Udvarhelyszék adja a tanácselnökjelöltet.
A külső forrásszerzést és a folyamatban lévő pályázatok lebonyolítását tekinti fő céljának Bíró Barna Botond, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltje, aki Borboly Csabát váltja a tisztségben.
Akinek négy ellenféllel kell majd szembenéznie a június 9-ei választásokon. Magyar–magyar verseny is lesz: az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) Tőkés Lehelt jelöli, aki huszonöt éve közösségszervezéssel foglalkozik civil szervezetekben, négy éve megyei önkormányzati képviselő. A hivatalosan csaknem 292 ezer lakost, köztük – regisztráltan – 232 ezer magyart számláló Hargita megye tanácselnöki tisztségére a 33 ezer fős románság tagjai közül Ciprian Dan Rugină volt megyei tanácsos a PSD, Costel Cristian Lazăr kulturális államtitkárhelyettes a PNL, Adrian George Ciobanu pedig az ADU részéről pályázik az elnöki tisztségre.
Fotó: Haáz Vince
Rajtuk kívül a jelenlegi képviselő-testület egyetlen, román pártszínekben megválasztott tanácsosa, a PNL-es Erős Mária, illetve a csíki PSD-t képviselő Vasian Cioancă méretkezik meg az elöljárói tisztségért Csíkszeredában. Ahol egyébként a legutóbbi népszámláláson a csaknem 35 ezer lakosból 5300-an vallották magukat románnak és kevesebb mint 25 ezren magyarnak (azok közül, akik megadták nemzetiségüket is).
Korodi Attila jó eséllyel újrázhat Csíkszeredában
Fotó: Pinti Attila
Nem várhatók különösebb izgalmak a Kovászna megye, illetve közigazgatási székhelye, Sepsiszentgyörgy vezetői tisztségéért kiírt versenyben, hiszen mindkét esetben újrázni készül az RMDSZ-es elnök, illetve a polgármester. Ezzel együtt Tamás Sándor a napokban
Tamás Sándor szerint ébernek kell lenni Háromszéken, ahol az elkényelmesedés nagy veszélyeket rejthet magában
Fotó: Tuchiluș Alex
A tanácselnök hangsúlyozta: mindeddig nem volt példa rá, hogy a megyei önkormányzat élére és a magyar többségű falvak vezetői pozícióiba is indítsanak jelölteket, márpedig idén nemcsak Sepsiszentgyörgyön, hanem Gelencén, Kökösön, Bardocon is polgármesteri tisztségére pályázik az AUR, nem beszélve a tanácsosi helyekről.
Tamás Sándor szerint fontos különbséget tenni a többi román párt és a szélsőséges nacionalista AUR között, mert míg az előbbiek világképében a magyarság is szerepel, addig az utóbbiak egy „magyarmentes” Romániát képzelnek el.
Míg Háromszék városainak többségében versenyhelyzet körvonalazódik, addig Kovászna megye községeinek zömében hátradőlhetnek a választópolgárok és a jelöltek, mivel 19 községben ellenfél nélkül pályázhatnak a polgármesteri címért.
A Románok Egyesüléséért Szövetség egyébként Dumitru Pogorant indítja megyei tanácselnökjelöltként a 200 ezer lakost, köztük 42 ezer románt és 133 ezer magyart számláló Háromszéken. Miközben
az EMSZ Fazakas Pétert, a párt második megyei tanácsosi mandátumát kitöltő politikusát jelölte, míg a Magyar Polgári Erő (MPE) Nagy Gábor Leventét állította „csatasorba”. Ebbe a PSD színeit képviselő Mike Gabriella is beleszólna, míg a PNL Stelian Olimpiu Floroiant, az USR pedig Marius-Cătălin Popát látná szívesen Kovászna megye élén.
Antal Árpád a hármas magyar versenyt is magabiztosan várhatja Szentgyörgyön
Fotó: Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala
Dulányi-Balogh Szilárd az USR, Gavril Boitiș az AUR és Petru Oltean a PSD színeiben vesz részt a versenyben a megyeszékhelyen. Amelynek lakossága 50 ezer fős, csaknem 9500 román és 35 ezer magyar lakja a népszámláláson nemzetiségüket megadók adatai szerint.
Vegyes érzések kavarognak bennem, amikor a Mócvidék felé veszem az utam Madaras Péter meghívására. A kolozsvári állatorvos évente többször tesz lóherélő körutat, a lovakért rajongó hegyi emberek bizalmukba fogadták, maguk közé tartozónak érzik.
Az idei választásokon az erdélyi magyarságnak meg kell erősítenie érdekképviseletét, így lesz biztos támasza, politikai eszköze és erős hangja a közösségnek – hangoztatta Vincze Loránt vasárnap Marosvécsen, a felújított református templom felszentelésén.
Florin Barbu agrárminiszter szerint a várható aszályárok ellenére 2024 „nagyon jó” mezőgazdasági év lesz.
Hétfőn kezdődnek és június 14-ig tartanak az óvodai és iskolai beiratkozások.
Viharos időjárásra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat húsz megyére.
A négy évvel ezelőtti megmérettetéshez képest idén kevesebb erdélyi településen indított jelölteket a június 9-ei, az európai parlamentivel egy időben tartandó helyhatósági választáson az Erdélyi Magyar Szövetség. Interjú Zakariás Zoltán EMSZ-elnökkel.
Románia különböző régiói, többek közt a Székelyföld, Szilágyság, Szatmár, a Mezőség, Moldva is képviselteti magát az egyetemi hallgatóknak köszönhetően a gasztronómiai fesztiválon.
Kelemen Hunor továbbra is várja a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőinek magyarázatát arra, hogy miért fogtak össze Szatmár megyében a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) egy olyan kampányban, amelynek üzenete: „Harcoljunk a magyarok ellen!”.
Viharos időjárásra figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat hat erdélyi, partiumi és bánsági megyére.
Gyulakuta azon kevés erdélyi magyar községek közé tartozik, ahol az utóbbi két népszámlálás között nőtt a lakosság száma, mégpedig közel kétszázzal. Az egykori hőerőművéről ismert községközpontban nagyívű tervek születtek a gazdasági élet fellendítésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!