Fotó: Barabás Ákos
Fontos előrelépés történt az anyanyelvhasználat terén: a képviselőház kedden döntéshozó kamaraként elfogadta azt a törvénytervezet, miszerint az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményekben kötelesek lesznek magyar nyelven is beszélő személyzetet alkalmazni azokon a településeken, ahol a magyarok számaránya eléri a húsz százalékot vagy az 5000 főt.
2017. április 11., 13:592017. április 11., 13:59
2017. április 11., 14:052017. április 11., 14:05
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint az erdélyi magyarok jogos elvárása vált valóra, hiszen Románia még mindig nem ültette gyakorlatba a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában foglaltakat, amelyet 1995-ben írt alá.
„Azonban ma tettünk egy előrelépést az anyanyelv-használat tekintetében. Így nemcsak azokon a településeken lesznek kötelesek magyar nyelven beszélő személyzetet alkalmazni, ahol a magyarok számaránya eléri a húsz százalékot, hanem azokon is, ahol van legalább 5000 magyar lakos. Így számos erdélyi nagyvárosban is, mint például Arad, Kolozsvár, Brassó, Temesvár, magyarul fordulhatnak orvoshoz az érintettek\" – mutatott rá Korodi az RMDSZ közleményében.
A képviselő emlékeztetett az olaszteleki magyar lány esetére, akit hiányos román nyelvtudása miatt aláztak meg a kolozsvári gyermekgyógyászaton: azért, mert nem tudott románul beszélni a kórház személyzetével. „Az RMDSZ az esetet követően panaszt tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, amely ezer lejre bírságolta a kórházat, illetve törvénytervezetet nyújtott be annak érdekében, hogy a charta ezen előírásait törvényi szintre emeljék mielőbb Romániában. Ezt szavazta meg ma a parlament\" – fogalmazott a Hargita megyei politikus. Az RMDSZ-es törvénykezdeményezést még az elmúlt parlamenti mandátumban nyújtotta be a szövetség parlamenti csoportja.
Vass Levente, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője, az egészségügyi bizottság tagja elmondta: a magyarok lakta vidékeken szükség van arra, hogy a magyar betegekhez magyarul szóljanak, igazgatótól orvosig és ápolószemélyzettől asszisztensekig. „Az arányos képviselet a vezetőségi és egészségügyi asszisztensek számában is megmaradásunk egyik feltétele. Maros megyében mind a húsz százaléknak, mind pedig az 5000-es határnak kiemelt jelentősége van, tekintettel arra, hogy a megye vegyes környezetnek minősül a magyarok összetételét nézve: egyaránt megtalálható a szórvány és tömbvidék is\" – jelentette ki a honatya.
Csép Andrea, az RMDSZ parlamenti képviselője, a képviselőház munkaügyi biztosságának titkára úgy fogalmazott, meg kell adni a lehetőséget, hogy hatékony ellátáshoz jussanak azok a személyek is, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak egészségügyi állapotukból vagy szociális körülményeikből adódóan. „Éppen ezért kötelességünk megteremteni minden olyan feltételt, amely lehetővé teszi azt, hogy anyanyelvükön szólalhassanak meg az érintettek ilyen helyzetekben. A törvény előírja, hogy az egészségügy mellett a szociális ellátást biztosító intézményekben is, mint például gyerek- és öregotthonokban, alkalmazzanak az adott kisebbség nyelvén beszélő személyt is\" – nyilatkozta az RMDSZ hírlevele szerint Csép Andrea. A törvényt már csak Klaus Johannis államfőnek kell kihirdetnie ahhoz, hogy alkalmazni lehessen.
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
szóljon hozzá!