Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
Egyfajta történelmi igazságtétel szerepe is volt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) húsz évvel ezelőtti megalapításának – jelentette ki a Németh Zsolt az egyetemalapításról tartott kolozsvári pódiumbeszélgetésen.
2021. augusztus 19., 13:532021. augusztus 19., 13:53
2021. augusztus 19., 15:292021. augusztus 19., 15:29
A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke – aki húsz évvel ezelőtt a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkáraként szorgalmazta és felügyelte a romániai magyar egyetem létrehozását – úgy vélte, hogy a Sapientia EMTE jó irányba indult el, és ugyanezen az úton kell ezután is továbbhaladni.
beszélgetőtársa Misovicz Tibor, a budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány titkára és Tonk Márton rektor volt.
A Bocskai-házban tartott beszélgetésen a fideszes politikus rámutatott, hogy a magyar nemzetpolitika a Sapientia EMTE létrehozásával állt „helyzetteremtő” pályára, az egyetemalapítás
A magyar állami finanszírozású magánegyetem ugyanakkor közvetett módon a romániai magyar felsőoktatást is serkentette, „demonstrációs hatást” váltott ki a magyar nyelven is oktató romániai állami egyetemeken. „A Sapientia volt az egész állami magyar nyelvű felsőoktatás mozdonya, dominója” – fogalmazott Németh Zsolt. Létrehozása egyfajta történelmi igazságtétel is volt, vélte, hiszen az önálló magyar felsőoktatásért folytatott harc végigkísérte a 20. század erdélyi magyar politikatörténetét.
A jövőre vonatkozóan a fideszes politikus elmondta: az erdélyi magyarságnak kell eldönteni, hogy milyen stratégiai célokat tűz ki, „a mindenkori magyar kormánynak pedig kutyakötelessége” támogatni azokat. Az államnak mindenütt fontos szerepe van a felsőoktatás fenntartásában, a nemzeti kisebbségek esetében pedig elképzelhetetlen, hogy ne legyen állami felsőoktatási intézményrendszer, mutatott rá. Úgy vélte,
és sem a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), sem az Emil Palade Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen (MOGYTTE) nem hoztak létre önálló döntési jogkörökkel rendelkező magyar karokat. „Tarthatatlan ez a diszkriminatív helyzet” – jelentette ki Németh Zsolt, rámutatva, hogy a magyarok ugyanúgy adófizetői Romániának, mint a románok, joguk van az állami fenntartású magyar nyelvű egyetemhez.
Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
A külügyi bizottsági elnök szerint van még feladat Bukarestben, Budapesten és Erdélyben is, hiszen míg az erdélyi magyarok csaknem 7 százalékát teszik ki Románia lakosságának, a romániai felsőoktatásban csupán 2 százalék a magyar nyelven tanulók aránya. Úgy vélte: a román nyelv nem megfelelő oktatása is hozzájárul ahhoz, hogy alacsony a magyar fiatalok aránya a romániai felsőoktatásban.
– jelentette ki a magyarországi politikus. Szerinte az, hogy a Sapientia EMTE kap-e román állami támogatást, politikai kérdés, az azonban, hogy a Székelyföldön legyen magyar nyelvű felsőoktatás, kulcsfontosságú az erdélyi magyarság megmaradásához.
Misovicz Tibor, aki egykoron a Határon Túli Magyarok Hivatalának a gazdasági elnökhelyetteseként felügyelte a Sapientia EMTE létrehozását, rámutatott: amíg nem jön létre az erdélyi magyar kisebbségnek az adófizetői identitása, nem lesz biztosított a román állami finanszírozás a Sapientia EMTE számára.
A magánegyetem státusznak előnye is van, a Sapientia EMTE autonóm intézményként működik, az eddigi megvalósításokból sok nem lenne meg, ha a román államnak lett volna alárendelve, vélte a szakember.
Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
Tonk Márton rektor szerint „egy kisebbfajta csoda, ami az elmúlt húsz évben egyetem címszó alatt végbement” Erdélyben, és büszkén újságolta, hogy a tavalyi volt az első év, amikor a Sapientia EMTE összes végzőse az intézményben záróvizsgázott.
vélte a rektor, hiszen a magyarországi és erdélyi politikusoknak, intézményvezetők ekkor tanultak meg együtt dolgozni.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
szóljon hozzá!