Sajtkóstolás a Bányász-portán. A gyergyóalfalui érlelt sajtokból a csúcsgasztronómiát kínáló éttermek is vásárolnak
Fotó: Makkay József
Az évente kiosztásra kerülő Pro Agricultura Transilvaniae díjaival az RMGE Maros gazdaszervezet a legjobb székelyföldi gazdák teljesítményére irányítja rá a közvélemény figyelmét. A Krónikának nyilatkozó két díjazott mezőgazdasági termelő szerint a kis és közepes gazdaságok ma már tömegáruval nem tudnak talpon maradni, ezért a kiváló minőségre kell törekedni.
2023. szeptember 10., 10:112023. szeptember 10., 10:11
2023. szeptember 10., 12:072023. szeptember 10., 12:07
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros szervezete minden évben kiosztja a Pro Agricultura Transilvaniae díjakat olyan székelyföldi gazdáknak és mezőgazdasági szakembereknek, akik kiemelkedő szerepet játszottak a gazdaszervezet három évtizedes tevékenységében, és gazdálkodásuk a tágabb gazdaközösség számára is követendő példa. Az idei díjátadóra az RMGE Maros fehéregyházi gazdafórumán került sor, ahol a díjazottak a gazdarendezvényre érkező több száz mezőgazdasági termelő előtt vehették át a kitüntetésüket.
A Pro Agricultura Transilvaniae díjjal jutalmazott tíz mezőgazdasági termelő közül Bányász József Gyergyóalfaluban élő sajtmesterrel és a Balavásáron 110 hektáron gazdálkodó agrármérnökkel, Miklós Gyulával beszélgettünk.
Bányász József sajtmestert Székelyföld-szerte sokan ismerik
Fotó: Makkay József
Bányász József nyolc éve foglalkozik érlelt sajtok készítésével, korábban a gyergyószentmiklósi Agrocaritas vezetőjeként dolgozott. A Svájcból érkező sajtmesterek tanfolyamain ő fordított németből magyarra, így minden csínját-bínját kitanulta az érlelt sajtok készítésének. Úgy gondolta, erről nem csak beszélni kell, hanem saját gazdaságában is ki akarta próbálni a svájci recepteket. A többi harminc székelyföldi gazdához hasonlóan, akik akkoriban szintén az Agrocaritas műhelyében sajátították el a sajtkészítés tudományát.
Előadásaiban és közösségi oldalán évek óta a hagyományos gazdálkodás előnyeit, szépségeit, közösségmegtartó erejét hangsúlyozza. Úgy véli, a társadalom korszellemében benne van a parasztromantika, ami rokonszenvez az életvitelszerűen űzött családi szerves gazdálkodással.
Ugyanakkor a szakma nehézségeit is látja. ,,Annak ellenére, hogy a gazdák biztatást kapnak a kitartásra, nem kedvező számukra a konjunktúra. Sem a bürokratikus, sem a gazdaságpolitikai, sem a globális piaci körülmények nem segítik a családi gazdaságok boldogulását” – fogalmazott a Krónikának a gyergyószéki gazda.
Bányász szerint a szerves gazdálkodást folytatók kötöttsége és áldozatvállalása annak ellenére sem követendő példa, hogy a technika adta lehetőségeknek köszönhetően a gazda élete ma már jóval könnyebb, mint pár évtizeddel ezelőtt.
A gazdálkodással járó bizonytalanság és kötöttség óvatos várakozó álláspontra helyezi az amúgy szívesen gazdálkodókat is.
Bányász József sajtérlelő pincéje Gyergyóalfaluban
Fotó: Makkay József
A nyers tejből készülő érlelt sajtok iránt Erdélyben is nő a kereslet, azonban a gyergyói gazda szerint a sajtfogyasztás kultúrája a Kárpát-medencében még nem tart ott, hogy nagy mennyiségű érlelt sajtot lehessen értékesíteni. Az érlelt sajtok piaci értéke magasabb, mint az ipari sajtoké, ami szintén gátat szab a keresletnek.
,,Az ipari sajtnak, az ipari élelmiszernek egyelőre olyan erős a reklámja, hogy ezt a szervesen gazdálkodó termelők nem tudják ellensúlyozni. Másrészt a nyugat-európai országokban azért fogy nagyságrenddel több érlelt sajt, mert mások a fogyasztói szokások.
– magyarázza a lényegi különbségeket Bányász József.
A naponta tíz fejőstehén hozamát feldolgozó gyergyóújfalui gazda a prémium minőségű Gourmet-sajtjainak egy részét az erdélyi fine dining gasztronómia iránt elkötelezett éttermeknek és kereskedőknek értékesíti. Az erdélyi piacon is terjedő csúcsgasztronómia iránti igény azokat a beszállító termelőket hozza helyzetbe, akik gazdaságukban a legjobb minőségű élelmiszert állítják elő. Ennek a mozgalomnak a híve Bányász József gyergyóújfalui sajtmester is.
A Bányász-porta legifjabb lakója
Fotó: Bányász József
Miklós Gyula mezőgazdasági mérnök az RMGE Maros alapítótagjaként 1990-ben köteleződött el a gazdaérdekvédelem mellett. 1992-ig a Maros megyei Egrestó mezőgazdasági termelőszövetkezetének főmérnökeként dolgozott, majd a kollektív gazdaság felszámolása után létrehozta saját agrárvállalkozását. Három évtized óta farmja 110 hektárnyi szántóterületre nőtt, zömében a balavásári gazdáktól bérelt földeken foglalkozik gabonatermesztéssel.
A szakember tisztában van vele, hogy a százhektáros farm ma már nem nyújt anyagi biztonságot annak, aki monokultúrás gabonatermesztéssel foglalkozik, ezért a több lábon állást választotta.
habár ez utóbbi nem bizonyult túl sikeresnek, mert sok kézmunkát igényel. Vetek repcét, búzát, tritikálét, rozsot és árpát is. Kedvenc tavaszi növényem a szója, ami soha nem csapott be, mindig jó áron lehet értékesíteni” – foglalja össze a farmján termesztett növények lajstromát a balavásári gazda.
Miklós Gyula balavásári agrárvállalkozó a díjátadón. A mezőgazdasági szakember vetőmagtermesztéssel foglalkozik
Fotó: Makkay József
A saját gépparkkal és három állandó mezőgépésszel dolgozó mezőgazdasági szakember szerint a romániai mezőgazdaság gyökeres átalakuláson megy keresztül. Ennek legfőbb jele, hogy kirostálódnak a korábban öneállátásra berendezkedő kisgazdaságok. A földtulajdonosok ma már a környező falvakban sem dolgozzák meg földjeiket, de nem is adják el, hanem bérleti szerződés keretében hasznosítják. Balavásár ötszáz hektárnyi szántóterületét öt agrárvállalkozó műveli, és egyre inkább ez a modell érényesül Maros megyében is.
A költségek évről évre nőnek, miközben az értékesítési árak nyomottak maradnak. Számomra a vetőmagtermesztés bizonyult hatékonynak. Minden termesztett növény esetében arra törekszem, hogy vetőmagként értékesíthető csúcsminőséget állítsak elő. Tömegáruból ma már egyre nehezebb megélni” – magyarázza gazdálkodásának lényegét Miklós Gyula balavásári agrárválallkozó.
Népes részvétel mellett ünnepelte 12. gazdanapját vasárnap az RMGE Maros gazdaszervezet Fehéregyházán. Az évente kiosztásra kerülő Pro Agricultura Transilvaniae díjat idén tíz mezőgazdasági szakembernek és székelyföldi gazdának ítélték oda.
Romániai magyarként, erdélyi románként az ember nap mint nap tapasztalhatja, hogy a nyelvi különbségek kényes, vicces, feszültséggel és nevetéssel teli pillanatokat is tudnak okozni.
Egy hat méter mély kútba zuhant és életét vesztette egy férfi a Hargita megyei Kissolymoson.
Hét házkutatást tartanak a gépkocsijába rejtett robbanószerkezettel három évvel ezelőtt megölt Ioan Crișan aradi üzletember elleni merénylet ügyében – jelentette be szerdán reggel a rendőrség.
Két balesetet és további közúti káoszt okozott egy 19 éves svájci fiatalember Erdélyben: ellopott és jogosítvány nélkül, pszichoaktív szerek hatása alatt vezetett egy autót Szeben megyében.
Egy jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban zsoldosként tevékenykedő, korábban a francia idegenlégióban is megfordult jelölt is elindul a parlamenti választáson Szeben megyében.
Több mint 90 százalékban elkészült az első kolozsvári úgynevezett P+R parkoló, mely naponta 800 gépkocsit vonhat ki a belvárosi forgalomból.
Hétvégén kezdődik az őszi szünidő, minden diák és óvodás vakációzik egy bő hétig.
A Calea Neamului (Nemzet útja) és a Frăţia Ortodoxă (Ortodox testvériség) egyesületek szombaton megemlékezést tartanak az úzvölgyi katonatemetőben a román hadsereg napja alkalmából.
Elfogadta a helyiérdekű vasút (HÉV) megvalósíthatósági tanulmányát keddi ülésén a kolozsvári képviselő-testület. A városi tanácsosok hidrogéngyártó és -töltő állomás létrehozásáról is döntöttek.
Bár a parkolóhelyek száma tekintetében Kolozsvár nincs az éllovasok között, bevétel szempontjából „dobogós” a kincses város Romániában. A tavalyi adatokat országos szinten összesítő elemzés parkolóhelyes toplistáiban számos erdélyi város helyet kap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!