Aszály, ragály, viszály és muszáj idején is összefognak – Maros megyei gazdatalálkozó Fehéregyházán

A Maros megyei Fehéregyházán tartotta 12. gazdanapját a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros szervezete. A Petőfi Sándor-múzeum tágas kertjében, az árnyas fák alatt megszervezett rendezvényre a megye legtöbb gazdaköre eljött, és elhozta a helyi közösség búzaadományát is a Magyarok Kenyere 15 millió búzaszem és a Székely Szívek Tarisznyája nevű adományozási program keretében.

Az elmúlt hetekben Erdélyben és a Kárpát-medencében több helyszínen is megtartott búzaösszeöntési ünnepségnek ez volt az utolsó állomása.

A székelyföldi megyében mintegy harminc működő gazdakörrel rendelkező RMGE Maros szervezet elnöke, Fazakas Miklós nyárádkarácsoni zöldségtermesztő agrárvállalkozó üdvözlő beszédében úgy fogalmazott, hogy az elmúlt pár esztendő minden lehetséges negatívumot behozott a gazdák életébe, a sok gond ellenére mégis sikerült talpon maradni.

,,Talpon maradásunk olyan körülmények között történt, amikor mind a Kárpát-medencei, mind az európai uniós gazdatársadalom ostrom alatt áll. Nem ezt akartuk és nem erre számítottunk” – fogalmazott a gazdaszervezet vezetője. Fazakas Miklós szerint az erdélyi gazdának felelőssége van családja, kisközössége és nemzete iránt. Gazdálkodása helyi közösségépítést jelent, hogy ,,felkészülhessen bármilyen nehéz időszakra, ami ezután jöhet”.

Vendéglátóként a fehéregyházi Petőfi Sándor gazdakör elnöke, Szőke János a rendszerváltás után újraalakult helyi gazdaszervezet tevékenységét mutatta be a népes közönségnek, jelezve, hogy a megváltozott éghajlati körülmények egyre nagyobb kihívást jelentenek a gazdatársadalom számára, amit csak megfelelő szakmai tudással lehet ellensúlyozni.

Magyarország bukaresti nagykövetségének mezőgazdasági és környezetvédelmi attaséja, Sándor Tibor László beszédében visszakanyarodott a múlt szombati, kárpát-medencei búzaösszeöntő rendezvényre – amelyet Szolnokon tartottak meg –, ahol ez az idézet is elhangzott: ,,a gazdák aszály, ragály, viszály és muszáj idején egyaránt összefognak”. A diplomata szerint az elmúlt időszakban mind a négy negatívumból kijutott az erdélyi gazdáknak, ennek ellenére éppen

a nemzeti sikertörténetnek számító Magyarok kenyere 15 millió búzaszem a példa arra, hogy a termelőket érő számos csapás ellenére megmaradt az adakozó kedv,

hogy az összegyűjtött kenyérgabonából Magyarországon és a határon túl élő és rászoruló nemzettársaikat segíthessék.

Kormány Sándor, Csongrád-Csanád vármegye önkormányzatának mezőgazdasági tanácsosa újdonságról számolt be a Kárpát-medencei búzaadományozási program kapcsán. ,,Az RMGE Maros elnöke részéről az volt a kérés, hogy ne csak kenyérsütésre alkalmas kenyérgabonát hozzunk a dél-magyarországi régióból, hanem vetőmagot is. A közös elképzelés szerint az így összegyűlt vetőmagot ősszel elvetik, és jövő nyáron közösen aratjuk le, megsokszorozva az adomány értékét" -- mutatott rá a magyarországi mezőgazdasági szakember.

Kentelki Endre, a Sapientia EMTE mezőgazdasági oktatója az erdélyi egyetemen kínált mezőgazdasági mérnökképzés marosvásárhelyi és sepsiszentgyörgyi helyszíneit mutatta be, Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke pedig a Fehéregyháza határában utoljára látott nemzeti költőnk, Petőfi Sándor emlékének adózó múzeum és emlékpark történetét elevenítette fel.

A legnagyobb romániai agrárérdekvédelmi szervezet, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Lígája (LAPAR) elnöke, Nicu Vasile mezőgazdasági mérnök, dél-romániai gabonatermesztő agrárvállalkozó beszédében sötét képet festett a romániai mezőgazdaság helyzetéről, jelezve, hogy több éven át is igen nehéz esztendőt zárt a hazai gazdatársadalom.

,,Ma az uniós és a romániai gabonatermesztés legnagyobb gondja az Ukrajnából érkező olcsó gabona, az illojális konkurencia.

– érvelt a román érdekvédelmi szervezet vezetője. Nicu Vasile a romániai mezőgazdaság és általában a gazdaság legnagyobb érvágásának azt tartja, hogy mintegy ötmillió romániai fiatal dolgozik külföldön, elsősorban nyugat-európai államokban.

Az érdekvédelmi szervezet vezetője szerint meg kell értetni az uniós agrárpolitikát kidolgozó brüsszeli vezetőkkel, hogy az európai mezőgazdaság csak úgy maradhat életben, ha közös érdekek mentén születnek meg a szabályozások, és az egységes uniós agrárpiacot jól kidolgozott vámszabályokkal védik a kívülálló országokból érkező mezőgazdasági termékekkel szemben.

Az RMGE Maros az egyetlen erdélyi magyar gazdaszervezet, amely évi rendszerességgel díjazza a szervezet működésében kulcsszerepet játszó, illetve a környező megyékben kiemelkedő mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdákat és mezőgazdasági szakembereket. Idén Pro Agricultura Transilvaniae érdemdíjban részesült posztumusz két Maros megyei gazda, Troznai Ferenc és Kristóf Sándor. A gazdaszervezet díját vehette át Kolumbán Gábor székelyudvarhelyi közgazdász, agrárvállalkozó, a Civitas Alapítvány frontembere, Miklós Gyula balavásári agrárvállalkozó, Bányász József gyergyóújfalui sajtmester, Dán Péter nyugalmazott marosvásárhelyi állattenyésztési mérnök, Csonta Ferenc, a hármasfalui gazdakör vezetője, Hegyi István gazdálkodó és Bocskai István Csaba magyarországi agrárszakember.

A díjátadón Kolumbán Gábor úgy fogalmazott, az elismerés a Civitas Alapítvány elmúlt három évtizedben kifejtett tevékenységének szól.

– fogalmazott a székelyföldi szakember.

Kolumbán kitért arra is, hogy a rövid értékesítési lánc ma már európai direktíva, és ,,minden probléma, ami ebből fakadt, a nyakunkba szakadt”. A beszélő szerint az uniós bürokraták olyan akadályokat, korlátokat állítanak a kezdeményezés elé, amelyek szinte megfojtják azt. A székelyudvarhelyi közösségszervező arra kérte a gazdákat, figyeljenek egymásra, mert közösségben, összefogással sokkal könnyebb megoldani a kihívásokat, mint amikor az ember magára marad.

Dán Péter nyugalmazott mezőgazdasági kutató, az RMGE Maros szaktanfolyamainak oktatója, volt falugazdász az uniós támogatási rendszerről szólva elmondta, hogy ,,nagyot tévedtünk, amikor azt gondoltuk, hogy számunkra az Európai Unió sikert hoz”. A szakember szerint a legnagyobb probléma a túlbürokratizált uniós szabályozás, amit máig nem sikerült közel hozni az erdélyi gazdákhoz.

A búzaösszeöntést az új kenyér ünnepére megtartott szabadtéri református istentisztelet és úrvacsoraosztás zárta,

a rendezvény résztvevői a gazdakörök vendégeiként az üstökben, szabad tűzön főtt ételekből fogyaszthattak. Az egész napos gazdaprogramon fellépett a Héderfáji Női Dalkör, a Holtmarosi Dalárda és a Hajdina néptánccsoport.