Huzamos romlás. Több mint 15 éve áll kihasználatlanul Léda egykori nagyváradi villája
Fotó: Nagy Orsolya/archív
Többletadót vetne ki az önkormányzat a nagyváradi Léda-házra leromlott állaga miatt. Szabó Ödön, a tulajdonos Mecénás Alapítvány ügyvezető elnöke a Krónikának úgy vélte, a polgármesteri hivatal ezzel saját, gyatrán elvégzett munkáját büntetné.
2020. március 28., 20:032020. március 28., 20:03
2020. március 28., 20:152020. március 28., 20:15
A jelenlegi helyett 500 százalékos ingatlanadót készül kivetni a Léda-házra, Ady Endre múzsájának, Diósy Brüll Adélnak egykori otthonára a nagyváradi önkormányzat – írta honlapján a Bihoreanul.
A hetilap szerint kész a műszaki indoklás, a többletadót jövő évtől vetnék ki a tulajdonos Mecénás Alapítványra.
Zatykó Gyula, a polgármesteri hivatal magyar ügyekért felelős tanácsadója a Krónika kérdésére nem tudta megerősíteni az információt, de emlékeztetett, hogy az önkormányzat egyik korábbi határozata szerint az elhanyagolt épületek tulajdonosainak többletadót kell fizetniük Váradon. „Ha ez az épület ilyen, ugyanúgy érvényes rá a törvény, mint a többire” – jelentette ki. Zatykó szerint az ingatlan valóban elhanyagolt, az udvart rendszeresen felveri a gyom, mely méteresre is megnő, olykor önkéntesek takarítják. „Elkeseredve láttam, hogy napról napra romlik az állapota. Remélem, a tulajdonosok észbe kapnak, és kezdenek vele valamit, ezt reméli a teljes váradi magyar közösség” – fogalmazott a néppárti politikus.
Szabó Ödön, a Mecénás Alapítvány ügyvezető elnöke, RMDSZ-es parlamenti képviselő lapunknak elmondta: nem értesítette őket az önkormányzat a tervről, így nem tudja, „honnan szedte a sajtó az információt”. Úgy vélte, ha mégis kivetné a hivatal a többletadót, saját munkájáról mondana véleményt.
– mondta a Krónikának a politikus, aki szerint a cserekor épp a felújításra hivatkozva értékelték fel az ingatlant.
Az ügyvezető elnök szerint a Mecénás Alapítvány azért nem tudott foglalkozni az épülettel, mert az per tárgyát képezte. Az állami számvevőszék ugyanis korábban megállapította az önkormányzatnak egy kötelezettségét, melyet az „továbbrótt” a későbbi tulajdonos alapítványra, így pereskedés lett az ügyből. A per tavaly év végén zárult, és noha alapfokon az alapítvány nyert, másodfokon a bírák az önkormányzatnak adtak igazat. Ez pedig ahelyett, hogy elengedte volna az összeget – Szabó szerint megtehette volna –, csak ötéves átütemezést engedélyezett.
„Ez az ütemezés zajlik, fizetünk rendesen. Ehhez minimum cinikusság hozzátenni egy olyan homlokzati történetet, ami a saját munkájukra vonatkozik” – fogalmazott az RMDSZ Bihar megyei szervezete ügyvezető elnöki tisztségét is betöltő Szabó.
Az RMDSZ-es politikus ugyanakkor felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a Krónika „nem száll le erről a gumicsontról”, melyet szerinte Tőkés László és az Erdélyi Magyar Néppárt „nyomat”.
– szabadkozott a politikus, hozzátéve, hogy az alapítvány talál megoldást az ingatlan helyzetére. „Ahogy eddig is volt, ezután is lesz megoldás. Valamikor még azért toltak le bennünket, hogy miért cseréltük el az ingatlant, és mentettük meg a magyar közösségnek” – emlékeztetett. Szabó Ödön arról is beszámolt, hogy az alapítvány kifizette az ingatlanadó idei első negyedévre eső részét, és az nem volt megemelve. De szerinte sokatmondó, hogy „egy bizonyítottan magyarellenes, szekus újság (a Bihoreanul hetilap – szerk. megj.) hamarabb tud esetleges valós információkat, mint maga a tulajdonos”. Úgy vélte, az sem kizárt, hogy maga a lap sugallja az önkormányzatnak, hogy a magyar közösség ellen mit kellene tennie.
Bár költői túlzásnak tűnik, a nagyváradi Léda-ház története szinte ugyanolyan viszontagságos, mint Ady és Léda szerelme volt. A pályaudvar-közeli villát még a 2000-es évek elején kapta haszonbérbe a szintén RMDSZ-es Partium Alapítvány, majd az önkormányzat 2014 februárjában a Mecénás Alapítványnak adta az Ady-központért cserébe. Az ingatlancsere folytán az alapítvány a 320 négyzetméteres Léda-házat kapta meg a hozzá tartozó 500 négyzetméteres telekkel. A csere előtt a Léda-ház értékét 283 ezer euróra, az Ady-konferencia-központ és a félkész szálloda értékét közel 310 ezer euróra becsülték. A különbözetből a Mecénás Alapítvány az általa az önkormányzattal szemben felhalmozott adóhátralék nagyobb részét törlesztette.
Az Ady-központ esete egyike azoknak a témáknak, amelyek miatt feloldhatatlannak látszó feszültség alakult ki a bihari magyarság meghatározó személyiségei és politikai szervezetei között. 2002-ben ugyanis az akkor még Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyert a magyarországi Széchenyi-terv keretében 320 millió forintos támogatást ahhoz, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten Ady-zarándokhelyet, termálszállót és konferencia-központot hozzon létre.
A Nagyváradra költöztetett projekt csak részben valósult meg. A várostól koncesszióba kapott egyhektáros telken felépült az 594 négyzetméteres hasznos területű Ady-konferencia-központ, a melléje tervezett szállodának azonban csak a vázszerkezetét sikerült megépíteni.
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a pénzmosás és a sikkasztás tipikus példájának tekintette, hogy a Mecénás Alapítvány egy 283 ezer eurós ingatlant kapott az Ady-központért, melynek felépítésére a magyar államtól 2003-ban és 2004-ben 1,1 millió eurós támogatást nyert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!