HIRDETÉS
Az 1854-ben kivégzett székely vértanúk emlékművénél az MTI helyszíni tudósítása szerint már a meghirdetett kezdés előtt fél órával ünnepi hangulatban gyülekezett a tömeg, magyar és székely zászlókat lengetve. Többen autonómiát követelő feliratokat emeltek a magasba, rezesbandák toborzókat, indulókat játszanak.
Az obeliszknél 16 órakor kezdődött a megemlékezés, ezt követően a demonstrálók a Székelyföldnek autonómiát követelő petíciót fognak átadni a kormány helyi képviseletét ellátó megyei prefektusnak.
„A székely nép nem mond le Székelyföld területi autonómiájáról, törekvésük pedig nem jelent fenyegetést senki számára” – ez az üzenete Izsák Balázs szerint a marosvásárhelyi demonstrációnak. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke elmondta, a tüntetéssel a nemzeti régiók védelmét célzó európai polgári kezdeményezésnek is nyomatékot akarnak adni. Izsák Balázs „a székely jövőépítés első európai sikereként” értékelte a demonstráción elhangzott beszédében, hogy a luxemburgi bíróság az SZNT-nek adott igazat a kezdeményezés bejegyzését eddig elutasító Európai Bizottsággal folytatott jogvitában.
Az SZNT elnöke szerint a kedvezőtlen nemzetközi körülmények és a romániai alkotmányos aggályok nem az autonómiaküzdelem feladására, hanem az akadályok lebontására kell sarkallják a székelységet.
Tőkés László a székely önrendelkezés legfőbb ellenségének és elnyomójának nevezte Bukarestet, a sors fintorának nevezve, hogy a 165 évvel ezelőtt kivégzett székely vértanúk, a Makk-féle összeesküvés főhadiszállása a királyi Románia utóbbi fővárosában volt.
Az európai parlamenti képviselő ártatlanul börtönt szenvedő politikai foglyoknak nevezte a székely terrorvádban elítélt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, akinek elítélésével és meghurcolásával szerinte a román nacionalista-posztkommunista főhatalom a megfélemlítés elrettentő erejét veti be a jogaiért, szabadságáért és autonómiáért kiálló székely nép és az egész erdélyi magyarság ellen. A politikus úgy vélte: szégyen, hogy több évi késedelemmel az RMDSZ csak utólagosan mímeli a tárgyalásokat a marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyében, miután a MOGYE már a Babeş-egyetemmel összeolvasztott Bolyai Tudományegyetem sorsára jutott, és erővel bekebelezték a román Petru Maior Egyetembe.
„Az EU-elnökségből fakadó kötelezettsége országunknak, hogy az általa meghirdetett kohézió mint közös európai érték alapján ismerje el és élni hagyja Székelyföldet, mint önálló európai nemzeti régiót. Követeljük Beke István és Szőcs Zoltán felmentését és szabadon bocsátását! Követeljük a tanügyi, a székely területi és a magyar kulturális autonómiát, Partium különleges területi jogállását! Követeljük a magyar orvostudományi és gyógyszerészeti egyetem maradéktalan helyreállítását!” – hangoztatta beszédében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Tőkés szerint az RMDSZ-nek fel kell bontania parlamenti együttműködési megállapodását a román balliberális PSD–ALDE-koalícióval, ha „főbenjáró magyar ügyeinkben” nem talál támogatást a kormánypártoknál.
Az EP-képviselő egyúttal felszólította a szövetséget, hogy vessen véget sikerpropagandára épülő „kongresszusi” politikájának, és ne a „nyilvánvaló ellenségekkel”, hanem a magyarokkal fogjon össze: a székely és a magyar tanácsokkal és a nemzeti pártokkal. „Nagy erőpróba előtt állunk: össze kell gyűjtenünk egymillió aláírást. Másik nagy feladatunk: magyar összefogással három-négy fős képviseletet bevinnünk az Európai Parlamentbe. Ha az RMDSZ továbbra is elzárkózik a megegyezéstől, a puszta képviseletünk is veszélybe kerülhet” – figyelmeztetett Marosvásárhelyen elmondott beszédében Tőkés László.
A budapesti Miniszterelnökség vasárnapi közleménye szerint a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatja a Székely Nemzeti Tanács által a székely szabadság napja alkalmából szervezett felvonulást, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet Székelyföld autonómiájának fontosságára. A magyar kormány közölte: továbbra is a leghatározottabban kiáll azon álláspontja mellett, hogy az autonómia, az önrendelkezés joga a kisebbségben élő közösségek megmaradásának biztosítéka. „Egy közösség csak akkor tud megmaradni, ha sorsát maga alakítja, ha a közösség jövője szempontjából legfontosabb kérdésekről maga dönt” – szerepel az állásfoglalásban.
A Miniszterelnökség leszögezte, a székelység autonómiaigénye megalapozott és jogszerű, hiszen semmivel sem kíván többet, mint Európa számos más nemzeti kisebbsége: szabadon használni nyelvét és nemzeti jelképeit egy olyan autonómiaformában, amely nem sérti a többségi nemzetet, és amelyre Európában számos jól működő példa van. „Székelyföld autonómiájának kérdése minden magyar ember ügye: fontos, hogy emellett minden lehetséges alkalommal szót emeljünk. Március 10-én, a székely vértanúk marosvásárhelyi kivégzésének évfordulóján különösen fontos, hogy minél nagyobb számban hallassuk a hangunkat és közösen álljunk ki a székelység autonómiaigénye mellett” – olvasható a magyar kormány közleményében.
A helyi hatóságok egyébként idén nem próbálták eltiltani a résztvevőket attól, hogy a város központjába, a városháza elé vonuljanak, ahogy azt néhány évvel korábban tették. De ebben az évben is barátságtalan gesztust tettek: ezúttal a székely vértanúk emlékműve – a marosvásárhelyi magyarság március 15-i ünnepségeinek és a székely szabadság napjának hagyományos helyszíne – került az etnikai súrlódások középpontjába.
A márciusi ünnepségekre időzítve a városháza ugyanis új kockakőburkolatot készíttetett az obeliszk köré, ám miután a helyi román sajtó felhívta a figyelmet rá, hogy a nyolcszögű burkolat a székelyzászló nyolcszögű csillag-motívumát idézi, a helyi hatóságok utasítására a térrendezést végző munkások oktogonná alakították az emlékmű körüli csillagot, és a közeli csorgó mellől eltávolították a „Székely vértanúk kútja” feliratot.
Izsák Balázs, a székely szabadság napját meghirdető SZNT elnöke közleményében jogsértőnek és provokatívnak, az EU-elnökségét betöltő Romániához méltatlannak minősítette a székely jelképek eltávolítását.
