Fotó: Barabás Ákos
Magán egészségbiztosítóhoz irányíthatnánk az államnak fizetett járulék egy részét egy törvénytervezet szerint, mely a parlamenti szakbizottságok asztalán van. A kezdeményező Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint az alapellátást érintő elgondolás az elmúlt évtizedek legátfogóbb egészségügyi reformját eredményezné Romániában. A változtatás a szó szoros és átvitt értelmében is egészséges versenyhelyzetet teremtene az érintett szolgáltatók körében, ez pedig csakis a betegek javát szolgálná – vallják az ötletgazdák.
2024. február 14., 20:352024. február 14., 20:35
A kezdeményezés értelmében az adófizető polgárok kérvényezhetnék, hogy bruttó fizetésük egészségbiztosítási részének egy bizonyos hányadát ne az államkasszába utalják, hanem egy magán egészségbiztosítási pénztárhoz irányítsák. Az átutalandó összeg a minimálbér esetén fizetendő járulék 50 százalékát tenné ki, és akkor sem nőhetne, ha az illető többet keres: ez esetben a különbség továbbra is az állami költségvetést, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (CNAS) „gazdagítaná”.
A tervezet szerint a magán egészségbiztosítót is választó személy ugyanúgy az állami rendszer részese, CNAS-biztosított marad, ingyenes kezelést kaphat a krónikus betegek számára létrehozott országos programokban vagy a sürgősségi ellátásban. Az alapellátás további szolgáltatásait azonban már egy magán egészségügyi vállalkozás végezhetné, intézhetné, fedezhetné.
A kezdeményezőket idéző Hotnews hírportál beszámolója szerint Claudiu Năsui, az USR parlamenti képviselője úgy fogalmazott, elfogadása esetén a törvény ösztönözné a versenyhelyzetet az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó intézmények körében, a konkurencia, a szabad választás biztosítása pedig minőségnövekedést eredményezne. A magánkórházban kezelt páciens – felár ellenében – az alapellátáson túli szolgálatatásokat is igénybe vehetne, mint például gyorsabb hozzáférés egy-egy beavatkozáshoz-kezeléshez vagy magasabb szintű bent fekvési körülmények. A magán egészségbiztosítót választók bármikor visszatérhetnének teljes egészében az állami rendszerbe.
az állami hozzájárulás mellett a társadalombiztosítás egy részét magánnyugdíjalaphoz irányítják. Azonban míg itt a második pillér kötelező, és a hozzájárulás 4,75 százalékát teszi ki, az egészségbiztosításra vonatkozó új tervezet opcionálisként vázolja a lehetőséget.
Két fontos változtatáson esett át január elsejei kezdettel a romániai nyugdíjrendszer második pillére, a kötelező magánnyugdíjalap, és mindkettő a mostani hozzájárulók, leendő nyugdíjasok érdekeit szolgálja.
Claudiu Năsui volt gazdasági miniszter szerint kezdeményezésük a rendszerváltást követő legnagyobb egészségügyi reformot eredményezné Romániában; hasonló súlyú következményekkel bíró változtatást legutóbb akkor eszközöltek, amikor engedélyt adtak magánkórházak létesítésének. „Projektünk révén a magánklinikák és -kórházak már nem csak a tehetősek számára lennének elérhetők – akik megengedhetik maguknak, hogy kétszer fizessenek az egészségért –, hanem mindenkinek. Keresettől függetlenül bárki választhatna az egészségügyben” – jelentette ki az USR képviselője.
Párttársa, Adrian Wiener orvos, a képviselőház egészségügyi szakbizottságának tagja úgy fogalmazott, bár csökken a páciensek száma, a kiadások egyre csak nőnek, miközben „a minőség egyáltalán nem javult”. Mégpedig szerinte azért, mert a CNAS állami monopolhelyzetben van, „senkinek sem érdeke, hogy bármin változtasson”.
hiszen – választási szuperévről lévén szó – a kormánykoalíció tagjai, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a szokásosnál is nehezebben karolnak fel „külsős” kezdeményezéseket. Ráadásul a tervezet jelentős pénzösszegeket vonna el az amúgy is lyukakkal teli, ezer sebből vérző állami költségvetésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A csíkszentdomokosi születésű, Nyíregyházán szolgáló György Alfréd kamilliánus szerzetes lesz a 2025-ös csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. György Alfréd nem mindennapi élettörténetéről, hivatásáról nyilatkozott több sajtóorgánumnak.
Megkezdte pénteken négynapos székelyföldi látogatását a magyar államfő. Sulyok Tamás Gyimesfelsőlokon kosárlabdázott is az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum diákjaival.
Van, aki nem veszi komolyan, hogy a segédmotoros kerékpár vezetéséhez is jogosítvány kell. A Szilágy megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatója szerint a tetten ért segédmotorosok is bűnvádi eljárást, sőt börtönt kockáztatnak.
Ütlegelés vagy egyéb erőszakos tettek gyanúja miatt vizsgálódik a rendőrség egy Temes megyei iskola 58 éves tanárnője ellen. A pedagógus felpofozott egy hetedikes diáklányt, aki rollerrel ment be az osztályterembe, majd sértegette őt.
Magyarország kormánya fontosnak tartja megmutatni Székelyföld vallásturisztikai helyszíneit, és anyagi forrásokkal is támogatja ezt, ezért pénteken, egy nappal a csíksomlyói búcsú előtt itt indítják el a Peregrinus.hu vallásturisztikai platformot.
Három év és hat hónap letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta a Kolozs megyei táblabíróság Sorina Pinteát, az egészségügyi tárca egykori vezetőjét. A volt minisztert korrupció miatt ítélték el.
Nicușor Dan államfő és VI. Fülöp spanyol király kedden délben felkeresi a nagysinki katonai kiképzőközpontot – derül ki a spanyol uralkodó romániai látogatásának pénteken közzétett programjából, amelyet az Agerpres hírügynökség ismertetett.
Idén is Arad volt az első romániai állomása a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors nevű, Budapesten egy szerelvénnyé kapcsolt zarándokvonatnak, amely mintegy másfél ezer résztvevőt szállít a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
Román–magyar vegyes járőrök gondoskodnak a pünkösdi ünnepek alkalmából Csíksomlyóra tartó vonatos zarándokok biztonságáról. A két ország rendőrségének együttműködése az elmúlt években is sikeres járőrözéseket tett lehetővé.
Elindulásának 10. évfordulóját ünnepelte Sepsiszentgyörgyön a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem agrármérnöki szaka pénteken.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!