Fotó: Bíró Blanka
Ambrus Károly Brassó megyei alprefektus lapunk megkeresésére kifejtette, a szomszédos megyék kormányzati képviselői úgy gondolják, ez a megfelelő alkalom, hogy rendezzék a Bölön határába törvénytelenül betelepedett szászmagyarósi romák helyzetét. Első lépésben pontosan felmérték a területet, feltérképezték a telkeket, a házakat és számba vették a lakókat, úgy igazítják ki a két megye közötti határt, hogy a telket a rajta levő épületekkel együtt Brassó megye adminisztratív területéhez csatolják.
Ambrus Károly hangsúlyozta, a romák a Brassó megyei Szászmagyarós községhez tartozó Lüget falu lakóinak vallják magukat, tehát a határmódosítással a valós helyzethez alkalmazkodnak. Amint a területátadás megtörténik, a kormány elfogadja a javasolt határmódosítást, utcanevet, házszámot adnak a telepen levő ingatlanoknak, majd ez alapján új személyazonossági igazolványokat állítanak ki a határmódosítással „hazaköltözött” romák számára. „Minderre azért van szükség, hogy törvényesítsük a helyzetüket, és ők is élhessenek állampolgári jogaikkal” – fogalmazott a Brassó megyei alprefektus. György Ervin Kovászna megyei prefektus leszögezte, az érintett terület Háromszék felőli határán négyméterenként betoncölöpöket öntenek, kerítést húznak, hogy ebbe az irányba ne tudják folytatni a törvénytelen építkezéseket. Mint ismert, a kormány az elmúlt évben kibocsátott 64-es számú sürgősségi rendelet alapján a megyék határai közötti vitás kérdések lezárására március végéig adott haladékot.
Amint arról már többször beszámoltunk, a szászmagyarósi romák már a rendszerváltás előtt kezdtek építkezni a Brassó megye határához közeli Bölön község adminisztratív területén. Jelenleg a Kovászna megyéhez tartozó, mezőgazdasági területként telekkönyvezett húsz hektáron, 130 házban mintegy 600 szászmagyarósi roma él, akik Brassó megyei személyazonossági igazolvánnyal rendelkeznek. Időközben a bölöni gazdák kénytelenek voltak eladni a földjüket a betelepedett romáknak, hiszen úgysem tudták használni a tulajdonukat. Az elmúlt években a két megye prefektúrája több javaslatot is megfogalmazott a törvénytelenség rendezésére, azonban egyik megoldást sem sikerült gyakorlatba ültetni. Az egyik terv szerint Szászmagyaróson könnyűszerkezetű házakat építettek volna a „honfoglaló” romák számára, pénzhiány miatt azonban a javaslatot elvetették. Tervezték ugyanakkor, hogy a két megye közötti természetes határt képező Korlát-patak medrét szabályozzák olyan módon, hogy az érintett terület átkerüljön Brassó megyéhez, de ez a projekt is rendkívül költségesnek bizonyult, a háromszékiek szerint egymillió lejbe került volna. A frissen elfogadott mezsgyemódosításba beleegyezett a bölöni önkormányzat is, bár Sikó Imre polgármester közölte, jobban szerette volna, ha elköltöztetik a területfoglaló romákat, hiszen ők garázdálkodnak a földjeiken, lopják a termést.
Bár több vitás kérdés felmerült a megyehatár véglegesítése során, általában sikerül kompromisszumos megoldásokat találni, Vrancea megye elöljáróival azonban továbbra sem sikerült megállapodni, mert a területvitában érintett háromszéki önkormányzatok – Bereck, Ozsdola, Gelence és Zabola – nem fogadják el a jelenlegi mezsgyét. A föld- és erdő-viszszaszolgáltatások megkezdésekor kiderült, az 1968-as megyésítéskor több ezer hektárnyi, Háromszéken kiállított telekkönyvekben szereplő területet csatoltak Bákó és Vrancea megye közigazgatási területéhez. Az ügyben Kovászna megyei lakosok, közbirtokosságok, egyházak is érintettek. Bákó megyében a többéves eljárás eredménnyel zárult, a háromszéki tulajdonosoknak visszamérték az erdőket, legelőket. Vrancea megyében azonban folyamatosan akadályozzák a visszaszolgáltatást, és egyetlen négyzetméter területet sem adtak vissza a kovásznaiaknak. A megyehatár menti községek, az ozsdolai, gelencei, berecki és zabolai jogosultak hiába nyújtottak be több tucat visszaigénylési kérvényt, tulajdont igazoló iratokat az elmúlt tíz-tizenkét évben, Tulnici település önkormányzata és a Vrancea megyei földosztó bizottság azokat sorozatosan visszautasította. Megtudtuk, több mint négyezer háromszéki érintett az ügyben. Dimény Zoltán, Bereck polgármestere lapunknak elmondta, a megyésítés előtti dokumentumokból egyértelműen az derül ki, hogy 1968-ban Kovászna megyét megcsonkították, a jelenlegi határt pedig nem tudják elfogadni, aláírásukkal szentesíteni. „A határ menti háromszéki községek több mint egy évtizede harcolnak a jussukért, a Vrancea megyébe szakadt erdőkért. Telik az idő, hatalmas összegeket áldozunk erre a célra, az eddigi próbálkozásaink azonban szélmalomharcnak bizonyultak” – fogalmazott Dimény Zoltán. A berecki polgármester felháborítónak tartja, hogy a Vrancea megyei földosztó bizottság semmibe veszi a háromszéki telekkönyveket, és golyóstollal írt végrendeletek, ugyancsak golyóstollal írt, Ştefan cel Mare fejedelemnek tulajdonított adománylevelek alapján adja át a Vrancea megyei Tulnici lakóinak a háromszékiek erdeit.
Kovászna megye egyébként két másik szomszédjával is vitázik a megyehatárok miatt. A legnagyobb gondok Buzău megyével vannak: Zágon és Gura Teghii, Zágon és Siriu, illetve Szitabodza és Siriu község között a szomszédos megye érintett önkormányzatai nem fogadják el a Kovászna megyei települések által javasolt határt. A Hargita megyével közös határon a csíkszentimrei közbirtokosság és az erdővidéki Olasztelek tart igényt ugyanarra az erdőre.
Hargita megyében sem jobb a helyzet, a megyei önkormányzat itt is évek óta határegyeztető megbeszéléseket, vitákat folytat a megyehatár vonalainak módosítása miatt. A székelyföldi megye Neamţ, Bákó és Brassó megyékkel kívánja rendezni a mezsgyejelöléssel kapcsolatos kérdéseket. „Brassó megyével rövidesen megoldódhat a területkérdés, mert sikerült egyezségre jutnunk” – közölte a Krónikával Ladányi László, Hargita megye prefektusa, kifejtve, hogy sajnos hasonló eredményről nem számolhat be Neamţ és Bákó megye vonatkozásában. Mint mondta, ott lesz komoly gond, ahol már per zajlik az ügyben, példaként a Békás-szoros tulajdonjogával kapcsolatos vitát említette. Egyébként létrehozták a szakemberekből, helyi és megyei önkormányzati megbízottakból álló közös bizottságot, amelynek az a célja, hogy olyan megoldást találjon, ami mindkét fél számára elfogadható. „Sajnos, a legutóbbi találkozón sem sikerült végső döntést hozni” – magyarázta Ladányi, kifejtve, hogy a több mint két hete történt találkozón csupán egy olyan döntés született, hogy mindkét megye képviselői beküldik a javaslataikat az Országos Kataszteri Hivatalhoz, és mindaddig, amíg a két megye közt zajló perben nem születik végleges döntés, azt a változatot fogadják el, amelyet a kataszteri hivatal javasol.
Az elmúlt hétvégén Maros megyében megejtett rendőrségi razzia során több személyt is őrizetbe vettek az egyenruhások közúti közlekedési bűncselekmények miatt, akik részegen vezettek járművet.
A parajdi sóbánya vezetőségének kérésére a katonai tűzoltók hétfő délután újra működésbe állították az Alsósófalván, a Korond patak egyik mellékpatakának medrében elhelyezett nagy kapacitású motoros szivattyút.
Az erdélyi magyarok büszkék lehetnek arra az összefogásra, amelyet közösségük tanúsított a román elnökválasztás második fordulójában azáltal, hogy egységesen a Románia elnökévé választott Nicușor Danra adták voksukat – mutatott rá a szövetség elnöke.
Az elmúlt hónapok legnagyobb razziáját tartotta a Bihar megyei rendőr-főkapitányság a hétvégén: a megyében 57 ellenőrző ponton összesen 1875 személyt igazoltattak, és 990 járművezetőt ellenőriztek alkohol- és drogfogyasztás szempontjából.
A hegyimentők és a határrendészek megmentettek hétfő hajnalban egy 24 éves és egy 26 éves ukrán fiatalt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül lépték át a román határt – számolt be a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Hideg és szeles időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket adott ki hétfőn a meteorológiai szolgálat.
A romániai magyarok felelősségteljesen viselkedtek az államfőválasztás második fordulójában, bele akartak szólni abba, ki legyen Románia következő elnöke – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a 21 órás urnazárást követően.
Felhívásban kér támogatást a Kolozsvári Állami Magyar Színház a közönségtől, hogy megszervezhessék a Harag György Centenáriumi Emlékévet, mivel a bukaresti kulturális minisztérium csökkentette az emlékévre korábban megígért összeget.
Vasárnap nem sokkal 16 óra előtt a magyarok által is lakott erdélyi és partiumi megyékben más-másféleképpen alakult a részvételi arány.
Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.