Templomi kizárással vádolják az örmények a szamosújvári katolikus plébánost és a gyulafehérvári főegyházmegyét

Idén nem került sor a szent liturgiára Szent Gergely ünnepén a szamosújvári székesegyházban •  Fotó: Facebook/Miriszló Gyöngye Egyesület

Idén nem került sor a szent liturgiára Szent Gergely ünnepén a szamosújvári székesegyházban

Fotó: Facebook/Miriszló Gyöngye Egyesület

Vitát szült a Romániai Örmények Szövetsége és a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye által patronált Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusa között, hogy rendhagyó módon elmaradt a szamosújvári templomi szertartás az örmény katolikus közösség legnagyobb ünnepén.

Pap Melinda

2022. július 08., 15:162022. július 08., 15:16

Magyarázatot követelt a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyétől a Romániai Örmények Szövetsége (UAD), miután idén nem tudták a hagyományokhoz híven a szamosújvári Szentháromság-székesegyházban megtartani az örmények legnagyobb szentjének, Világosító Szent Gergelynek az ünnepét.

Múlt szombaton, július 2-án ugyanis rendhagyó módon zárva volt a templom kapuja, és az ünnepségre érkezett több száz hívő szertartás hiányában kénytelen volt a templom előtt elmondani három nyelven a Miatyánkot, megtartani az örmény néphagyományokra épülő műsort.

A megszokottól eltérően a közös agapét sem a plébánián, hanem egy étteremben tartották

– számolt be a történtekről írásában a Romániai Örmények Szövetségének kiadványa, az Araratonline.com. A portál szerint hasonlóra a székesegyház több évszázados fennállása óta nem volt példa, az örmények egyik legnagyobb ünnepén rendszerint megtelt a székesegyház, és a templomi szertartás elmaradása amiatt is lehangoló, mivel arra számos zarándok érkezett a határon túlról, és többek között Sergey Minasyan, Örményország romániai nagykövete is részt vett.

Az írásból kiderül, hogy a szamosújvári ünnepségen a hagyomány szerint nem csak a magyarul beszélő szamosújvári és erdélyi örmény katolikus hívek szoktak részt venni, hanem az ország más részéből és külföldről is érkeznek vendégek, akik az örmény apostoli ortodox egyház hívei, és már csak románul beszélnek.

Magyarázatot kért a szövetség

A templomi szertartás elmaradását a Romániai Örmények Szövetségének (UAD) elnöke, Varujan Vosganian is szóvá tette, magyarázatot követelve a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségtől, a Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusának apostoli kormányzója ugyanis 2020. szeptember 2-a óta Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.

Varujan Vosganian a közösségi oldalán posztolt állásfoglalásában felháborodásának adott hangot, hogy „az örmény katolikusoktól legnagyobb ünnepükön megtagadták a belépést templomukba”, mely egyben az örmények erdélyi központja is.

Idézet
Első alkalommal történik több mint két évszázaddal ezelőtti felszentelése óta, hogy a székesegyház zárva marad, és a plébános megtagadja a misézést”

– írta a szövetség elnöke, egykori liberális szenátor, miniszter. „A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség magyarázattal tartozik a tiszteletlen gesztusért, amit a romániai örmény katolikusok hite és hagyományai irányába mutat” – tette hozzá Vosganian.

•  Fotó: Baabel.ro Galéria

Fotó: Baabel.ro

Magyar nyelven miséznek

Erre reagálva a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség szintén közösségi oldalán tette közzé a Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusának állásfoglalását. Ebből kiderül, hogy az ordinariátusnak jelenleg egyetlen örmény katolikus lelkipásztora sincs, és ahhoz, hogy az örmény katolikus hívek saját rítusuk szerint gyakorolhassák hitüket, az érsekség három római katolikus papja számára kért ún. birituális engedélyt a Szentszéktől.

Mint írják, a vatikáni nyilvántartása szerint a Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusához tartozó négy örmény katolikus plébániának – Szamosújvár, Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós és Csíkszépvíz – mindössze 333 híve van, akik Románia teljes területén szétszórtan élnek. Az ordinariátushoz tartozó egyházközségekben lelkipásztori megfontolásból az örmény katolikus szent liturgiát emberemlékezet óta magyar nyelven végzik,

ugyanis az örmény katolikusok az idők folyamán elvesztették anyanyelvüket, nem értenek és nem beszélnek örményül.

Mint írják, a lelkipásztorok egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a hívek ne csak a szent liturgiát, hanem a teljes szentségi és rituális életet az ősi örmény katolikus rítusuk szerint élhessék meg, kultúrájukat és identitásukat megőrizhessék.

•  Fotó: Facebook/Szamosújvári Közlöny Galéria

Fotó: Facebook/Szamosújvári Közlöny

„Kizárólagos jog”

„Mindenki számára világosan, de ugyanakkor kellő határozottsággal kijelentjük, hogy kizárólag a Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusához tartozó szamosújvári örmény katolikus plébánia hatáskörébe tartozik Világosító Szent Gergely, az örmények apostola ünnepének megszervezése és lebonyolítása a székesegyházban és a plébánián.

Idézet
Ennek értelmében tisztelettel, de messzemenően visszautasítunk minden olyan szándékot vagy kísérletet, amely ezt a szent lelkipásztori kötelességet – bármilyen megfontolásból szülessen is – magának kisajátítaná.

A Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusa tiszteletben tartja minden más egyház, felekezet és a civil fórumon működő szervezet meggyőződését és működését, amit a maga részére tőlük is elvár” – szögezi le az állásfoglalás.

Eszerint idén „ennek a kölcsönös tiszteleten alapuló elvnek a megértése a Romániai Örmények Szövetsége szamosújvári helyi szervezetének részéről nehézségekbe ütközött”. „Lelkipásztori megfontolásból, örmény katolikus híveink érdekében döntöttünk úgy, hogy nem folytatunk harcot senkivel, és részünkről lemondjuk az általunk július 2-ra ünnepi Szent Liturgiával tervezett és előkészített ünnepet” – mutatnak rá.

Mint írják, a döntésről a szamosújvári örmény katolikus közösség tagjai az ünnep előtt két héttel, június 19-én hivatalos értesítést kaptak, majd az ordinariátus örmény katolikus plébániáit és minden addigi meghívottat értesítettek.

Hozzáteszik: ennek ellenére az UAR helyi szervezete a saját felelősségére megszervezte az ünnepet anélkül, hogy a szent liturgia elmaradásáról tájékoztatta volna meghívottjait. „Sőt, azt a minden valós alapot mellőző hírt terjesztették széles körben, hogy a megbízott örmény katolikus lelkipásztor nem engedélyezi az összegyűltek belépését a templomba” – teszik hozzá.

Az állásfoglalás szerint a helyi UAR szervezet elnökének kulcsa volt az örmény katolikus plébániához, és az ott található templomkulcsokkal kinyithatta volna a templomot, mint korábban bármikor, mikor szükség volt rá. Erre nem került sor, sőt az állásfoglalás szerint megtévesztették a híveket.

Idézet
Az esemény után levontuk a következtetéseket és intézkedéseket foganatosítottunk annak érdekében, hogy a jövőben méltó módon ünnepeljük örmény katolikus egyházunk egyik legszebb ünnepét”

– zárul az állásfoglalás.

A múlt szombaton történtek kapcsán a Krónika megkérdezte Küsmődi Attilát, a szamosújvári örmény katolikus plébánia plébánosát, de miután megosztotta lapunkkal az ügy hátterét, a láttamozás után visszavonta nyilatkozatát, így azt nem áll módunkban közzétenni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 21., csütörtök

Erdélyi faipari kombinát tulajdonosa vált fizetésképtelenné

Fizetésképtelenné nyilvánítását kezdeményezte az egyik bécsi kerületi bíróságon a Ziegler csoport, a szászsebesi faipari kombinát tulajdonosa – írja az economedia.ro.

Erdélyi faipari kombinát tulajdonosa vált fizetésképtelenné
2024. november 21., csütörtök

Sínekre dőlt fák miatt leállt a vasúti közlekedés Hargita megyében

A Hargita megyei Marosfő és Székelyhodos közötti vasúti pályán kidőlt fák és leszakadt ágak miatt leállt a vasúti közlekedés a Román Vasúttársaság (CFR) 400-as számú fővonalán, több vonat a vasútállomásokon vesztegel – közölte a katasztrófavédelem.

Sínekre dőlt fák miatt leállt a vasúti közlekedés Hargita megyében
2024. november 21., csütörtök

Vörös riasztást adtak ki hóviharok miatt, több erdélyi megye is érintett

Hét megye hegyvidékére pénteken érvényes harmadfokú (vörös jelzésű) riasztást adott ki sűrű havazásra és hóviharra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Vörös riasztást adtak ki hóviharok miatt, több erdélyi megye is érintett
2024. november 21., csütörtök

Megalakult az Arad megyei önkormányzat, egyelőre egy magyar tanácsossal

Szerda délelőtt tartotta alakuló ülését a megyeházán az Arad megyei önkormányzat új, a június 9-i helyhatósági választásokon megválasztott képviselőtestülete. A 33 tagú közgyűlésből 28-an tettek hivatali esküt, a két RMDSZ-es tanácsosból csak az egyik.

Megalakult az Arad megyei önkormányzat, egyelőre egy magyar tanácsossal
2024. november 21., csütörtök

Beszterce-Naszód megyébe is megérkezett a tél; van, ahol a 20 centimétert is eléri a hóréteg vastagsága

A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka és csütörtökön reggel 11 munkagéppel dolgoztak az útkarbantartók a hó eltakarításán a Beszterce-Naszód megyei főutak hegyvidéki szakaszain.

Beszterce-Naszód megyébe is megérkezett a tél; van, ahol a 20 centimétert is eléri a hóréteg vastagsága
2024. november 21., csütörtök

Több ezren maradtak áram nélkül Hargita megyében a havazás és a viharos erejű szél miatt

Hargita megye tucatnyi településén több ezer ember maradt áram nélkül csütörtök reggel, miután a lehulló hó és a viharos erejű szél több transzformátorállomást megrongált.

Több ezren maradtak áram nélkül Hargita megyében a havazás és a viharos erejű szél miatt
2024. november 20., szerda

Kormányalakítási tárgyalásokról csak az elnökválasztás után lehet szó Kelemen Hunor szerint

Az államfőválasztás második fordulója után kezdődnek csak a tárgyalások az új kormány megalakításáról – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és államfőjelöltje szerdán Szatmárnémetiben.

Kormányalakítási tárgyalásokról csak az elnökválasztás után lehet szó Kelemen Hunor szerint
2024. november 20., szerda

Erdély-szerte havazásra és erős szélre figyelmeztetnek

Havazásra és a szél erősödésére figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat 29 megyére.

Erdély-szerte havazásra és erős szélre figyelmeztetnek
2024. november 20., szerda

Meglépték: betiltotta a bérelhető elektromos rollereket az egyik erdélyi nagyváros

A brassói városháza arra kényszerítette a bérelhető elektromos rollerek üzemeltetőit, az Ubert és a Boltot, távolítsák el ezeket a járműveket a település utcáiról, miután ezt a szolgáltatást meghatározatlan időre felfüggesztették – írta a helyi sajtó.

Meglépték: betiltotta a bérelhető elektromos rollereket az egyik erdélyi nagyváros
2024. november 19., kedd

Síszezon Erdélyben: belőtték a hóágyúkat

Több erdélyi síközpontban már beindították a hóágyúkat, miután megérkeztek a síszezonkezdethez nélkülözhetetlen mínusz fokok, így a működtetők és a sízés szerelmeseinek reményei szerint hamarosan megnyitnak a legnépszerűbb pályák.

Síszezon Erdélyben: belőtték a hóágyúkat