Templomi kizárással vádolják az örmények a szamosújvári katolikus plébánost és a gyulafehérvári főegyházmegyét

Idén nem került sor a szent liturgiára Szent Gergely ünnepén a szamosújvári székesegyházban •  Fotó: Facebook/Miriszló Gyöngye Egyesület

Idén nem került sor a szent liturgiára Szent Gergely ünnepén a szamosújvári székesegyházban

Fotó: Facebook/Miriszló Gyöngye Egyesület

Vitát szült a Romániai Örmények Szövetsége és a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye által patronált Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusa között, hogy rendhagyó módon elmaradt a szamosújvári templomi szertartás az örmény katolikus közösség legnagyobb ünnepén.

Pap Melinda

2022. július 08., 15:162022. július 08., 15:16

Magyarázatot követelt a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyétől a Romániai Örmények Szövetsége (UAD), miután idén nem tudták a hagyományokhoz híven a szamosújvári Szentháromság-székesegyházban megtartani az örmények legnagyobb szentjének, Világosító Szent Gergelynek az ünnepét.

Múlt szombaton, július 2-án ugyanis rendhagyó módon zárva volt a templom kapuja, és az ünnepségre érkezett több száz hívő szertartás hiányában kénytelen volt a templom előtt elmondani három nyelven a Miatyánkot, megtartani az örmény néphagyományokra épülő műsort.

A megszokottól eltérően a közös agapét sem a plébánián, hanem egy étteremben tartották

– számolt be a történtekről írásában a Romániai Örmények Szövetségének kiadványa, az Araratonline.com. A portál szerint hasonlóra a székesegyház több évszázados fennállása óta nem volt példa, az örmények egyik legnagyobb ünnepén rendszerint megtelt a székesegyház, és a templomi szertartás elmaradása amiatt is lehangoló, mivel arra számos zarándok érkezett a határon túlról, és többek között Sergey Minasyan, Örményország romániai nagykövete is részt vett.

Az írásból kiderül, hogy a szamosújvári ünnepségen a hagyomány szerint nem csak a magyarul beszélő szamosújvári és erdélyi örmény katolikus hívek szoktak részt venni, hanem az ország más részéből és külföldről is érkeznek vendégek, akik az örmény apostoli ortodox egyház hívei, és már csak románul beszélnek.

Magyarázatot kért a szövetség

A templomi szertartás elmaradását a Romániai Örmények Szövetségének (UAD) elnöke, Varujan Vosganian is szóvá tette, magyarázatot követelve a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségtől, a Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusának apostoli kormányzója ugyanis 2020. szeptember 2-a óta Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.

Varujan Vosganian a közösségi oldalán posztolt állásfoglalásában felháborodásának adott hangot, hogy „az örmény katolikusoktól legnagyobb ünnepükön megtagadták a belépést templomukba”, mely egyben az örmények erdélyi központja is.

Idézet
Első alkalommal történik több mint két évszázaddal ezelőtti felszentelése óta, hogy a székesegyház zárva marad, és a plébános megtagadja a misézést”

– írta a szövetség elnöke, egykori liberális szenátor, miniszter. „A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség magyarázattal tartozik a tiszteletlen gesztusért, amit a romániai örmény katolikusok hite és hagyományai irányába mutat” – tette hozzá Vosganian.

•  Fotó: Baabel.ro Galéria

Fotó: Baabel.ro

Magyar nyelven miséznek

Erre reagálva a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség szintén közösségi oldalán tette közzé a Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusának állásfoglalását. Ebből kiderül, hogy az ordinariátusnak jelenleg egyetlen örmény katolikus lelkipásztora sincs, és ahhoz, hogy az örmény katolikus hívek saját rítusuk szerint gyakorolhassák hitüket, az érsekség három római katolikus papja számára kért ún. birituális engedélyt a Szentszéktől.

Mint írják, a vatikáni nyilvántartása szerint a Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusához tartozó négy örmény katolikus plébániának – Szamosújvár, Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós és Csíkszépvíz – mindössze 333 híve van, akik Románia teljes területén szétszórtan élnek. Az ordinariátushoz tartozó egyházközségekben lelkipásztori megfontolásból az örmény katolikus szent liturgiát emberemlékezet óta magyar nyelven végzik,

ugyanis az örmény katolikusok az idők folyamán elvesztették anyanyelvüket, nem értenek és nem beszélnek örményül.

Mint írják, a lelkipásztorok egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a hívek ne csak a szent liturgiát, hanem a teljes szentségi és rituális életet az ősi örmény katolikus rítusuk szerint élhessék meg, kultúrájukat és identitásukat megőrizhessék.

•  Fotó: Facebook/Szamosújvári Közlöny Galéria

Fotó: Facebook/Szamosújvári Közlöny

„Kizárólagos jog”

„Mindenki számára világosan, de ugyanakkor kellő határozottsággal kijelentjük, hogy kizárólag a Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusához tartozó szamosújvári örmény katolikus plébánia hatáskörébe tartozik Világosító Szent Gergely, az örmények apostola ünnepének megszervezése és lebonyolítása a székesegyházban és a plébánián.

Idézet
Ennek értelmében tisztelettel, de messzemenően visszautasítunk minden olyan szándékot vagy kísérletet, amely ezt a szent lelkipásztori kötelességet – bármilyen megfontolásból szülessen is – magának kisajátítaná.

A Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusa tiszteletben tartja minden más egyház, felekezet és a civil fórumon működő szervezet meggyőződését és működését, amit a maga részére tőlük is elvár” – szögezi le az állásfoglalás.

Eszerint idén „ennek a kölcsönös tiszteleten alapuló elvnek a megértése a Romániai Örmények Szövetsége szamosújvári helyi szervezetének részéről nehézségekbe ütközött”. „Lelkipásztori megfontolásból, örmény katolikus híveink érdekében döntöttünk úgy, hogy nem folytatunk harcot senkivel, és részünkről lemondjuk az általunk július 2-ra ünnepi Szent Liturgiával tervezett és előkészített ünnepet” – mutatnak rá.

Mint írják, a döntésről a szamosújvári örmény katolikus közösség tagjai az ünnep előtt két héttel, június 19-én hivatalos értesítést kaptak, majd az ordinariátus örmény katolikus plébániáit és minden addigi meghívottat értesítettek.

Hozzáteszik: ennek ellenére az UAR helyi szervezete a saját felelősségére megszervezte az ünnepet anélkül, hogy a szent liturgia elmaradásáról tájékoztatta volna meghívottjait. „Sőt, azt a minden valós alapot mellőző hírt terjesztették széles körben, hogy a megbízott örmény katolikus lelkipásztor nem engedélyezi az összegyűltek belépését a templomba” – teszik hozzá.

Az állásfoglalás szerint a helyi UAR szervezet elnökének kulcsa volt az örmény katolikus plébániához, és az ott található templomkulcsokkal kinyithatta volna a templomot, mint korábban bármikor, mikor szükség volt rá. Erre nem került sor, sőt az állásfoglalás szerint megtévesztették a híveket.

Idézet
Az esemény után levontuk a következtetéseket és intézkedéseket foganatosítottunk annak érdekében, hogy a jövőben méltó módon ünnepeljük örmény katolikus egyházunk egyik legszebb ünnepét”

– zárul az állásfoglalás.

A múlt szombaton történtek kapcsán a Krónika megkérdezte Küsmődi Attilát, a szamosújvári örmény katolikus plébánia plébánosát, de miután megosztotta lapunkkal az ügy hátterét, a láttamozás után visszavonta nyilatkozatát, így azt nem áll módunkban közzétenni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Román nyelvűre cserélték két bánsági település kétnyelvű helységnévtábláját, panaszt nyújtottak be miatta

Kizárólag román nyelvűre cserélték két Temes megyei település, Magyarszentmárton és Szerbszentmárton eddig kétnyelvű helységnévtábláját.

Román nyelvűre cserélték két bánsági település kétnyelvű helységnévtábláját, panaszt nyújtottak be miatta
2025. július 15., kedd

Humor a pedagógiában – erről is előadás hangzott el a Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján

Ünnepélyesen megnyitották a 33. Bolyai Nyári Akadémiát (BNYA) Szovátán, a Teleki Oktatási Központban hétfőn – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).

Humor a pedagógiában – erről is előadás hangzott el a Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján
2025. július 14., hétfő

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét

Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.

Restaurálják, múzeummá alakítják Brassó óvárosának egyik fontos, 15. századi műemlékét
2025. július 14., hétfő

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)

Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.

Letudva a munka negyede a medvealagutas autópályán (videóval)
2025. július 14., hétfő

Nyomravezetői díjat kínál a rendőrség a mezőméhesi gyilkos kézrekerítésért

Maros megyei rendőrségi források szerint 5000 eurós jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, aki hozzásegíti a rendőröket a mezőméhesi gyilkossággal vádolt Emil Gânj elfogásához.

Nyomravezetői díjat kínál a rendőrség a mezőméhesi gyilkos kézrekerítésért
2025. július 14., hétfő

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség

Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség
2025. július 14., hétfő

Őshonos, de már eltűntnek nyilvánított szarvasmarha-bikaborjú született a vásárhelyi állatkertben

Az országban egyedüliként a Marosvásárhelyi Állatkertben található meg a Kárpátokban egykor őshonos fajta, jelenleg hat példány a borjakkal együtt.

Őshonos, de már eltűntnek nyilvánított szarvasmarha-bikaborjú született a vásárhelyi állatkertben
2025. július 14., hétfő

Mentőöv a parajdi bányakatasztrófa által sújtott településeknek: vízsótalanító berendezésekre utalt ki pénzt a kormány

A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.

Mentőöv a parajdi bányakatasztrófa által sújtott településeknek: vízsótalanító berendezésekre utalt ki pénzt a kormány
2025. július 14., hétfő

Négy nap keresés után hoztak le egy ukrán állampolgárt a Máramarosi-havasokról a hegyimentők

Négy nap keresés után hoztak le a Máramarosi-havasokról a hegyimentők egy 27 éves ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.

Négy nap keresés után hoztak le egy ukrán állampolgárt a Máramarosi-havasokról a hegyimentők
2025. július 13., vasárnap

Kalotaszeg él és van jövője – üzeni a térség legnagyobb magyar ünnepe

Akármerre néztünk, színpompás népviseleteket láttunk vasárnap délután a bánffyhunyadi református templom árnyékában. A Kalotaszegi Magyar Napok hagyományos népviseleti mustrájára összegyűltek innen a Barcsay-kertbe vonultak.

Kalotaszeg él és van jövője – üzeni a térség legnagyobb magyar ünnepe