Tatárfej helyett Szent Kristóf-ábrázolás lehet a magyar támogatásból felújított küküllővári templom kuriózuma

•  Fotó: Teleki László Alapítvány

Fotó: Teleki László Alapítvány

Egy új kutatás szerint Szent Kristóf-ábrázolás lehetett a dél-erdélyi Küküllővár református temploma mindeddig tatárfejnek tekintett falfestménye.

MTI

2017. november 11., 15:072017. november 11., 15:07

Az Árpád-kori falrészeket is őrző Fehér megyei templomot a magyar állam támogatásával újították fel az elmúlt években, és a templom kuriózumának számító, tatárfejként ismert falképet a felújítás keretében elvégzett falkutatások során sikerült értelmezni.

Amint Lángi József falkép-restaurátor az MTI-nek elmondta, a templomtoronynak a hajó padlásterében levő oldalán található falképmaradványt

Köpeci Sebestyén József erdélyi heraldikus tisztította meg, írta és rajzolta le először a 20. század elején, és ő vetette fel a tatárfej magyarázatot is.

Számára csupán a figura által viselt, tatáros jellegűnek ítélt sapka sugallta ezt az értelmezést.

Később Kelemen Lajos, az erdélyi műemlékvédelem kiemelkedő alakja úgy vélte: azért festhettek tatárfejet a templom falára, hogy intő jelként emlékeztessen az 1241-es tatárjárásra, mely elpusztította a környék lakosságát. Mint magyarázta:

hasonlóképpen emlékeztetnek a magyarokat ábrázoló nyugat-európai szobrok a kalandozó magyarok pusztításaira.

Lángi József elmondta, hogy a küküllővári templom eredetileg egytornyúra épült, de még az Árpád-korban visszabontották, és kéttornyúvá építették át, aztán később a két tornyot összekötötték, és egyetlen, szokatlanul széles toronnyá alakították. Az Árpád-kori átépítéskor készülhetett a tatárfejnek tekintett falfestmény, amely eredetileg az északi torony északi külső falát díszítette, és a templom 15. századi átépítése során került a padlástérbe. A szakértő szerint a templom 19. század végi felújításakor sok vakolatot távolítottak el a falakról, de ennek ellenére a mostani felújítás során megtalálták a fejhez tartozó test ábrázolásának a töredékeit. 

Idézet
Az ilyen hatalmas alakok a templomhomlokzatokon Szent Kristóf-ábrázolások szoktak lenni”

– jelentette ki Lángi József. Hozzátette, sem a tatárfej-értelmezés bizonyítására, sem a Szent Kristóf-értelmezés alátámasztására nincs semmilyen forrás, de míg tatárfejre nincsen máshol példa, megannyi ismert analógia utal Szent Kristófra. A falkép-restaurátor magyarázata szerint a középkori templomoknak leggyakrabban a település felé eső homlokzatára festették Szent Kristóf alakját. Egy kegyes hagyomány szerint ugyanis,

aki reggel felkelve Szent Kristófra pillant, azt aznap nem érheti szerencsétlen halál. 

Lángi József elmondta: sok ilyen ábrázolás volt a középkori templomok homlokzatán, de a klímaviszonyok miatt kevés maradt fenn. A Küküllővártól alig 30 kilométerre fekvő Darlac, és a vele szomszédos Somogyom szász templomán azonban felszínre kerültek hasonló ábrázolások. A restaurátor az alak fejviseletét, és vágott szemét sem tartja különlegesnek. Mint megjegyezte: a román kori festészetben általában valamilyen fejfedővel festették Szent Kristófot, és a küküllővárihoz hasonló süveges ábrázolásra is van példa. A kor festészetében pedig általánosnak tekinthető a mandula vágású szem. 

A magyar állami támogatással felújított küküllővári református templomot hálaadó istentiszteleten adják át november 19-én.

Diószegi László, a felújítást irányító Teleki László Alapítvány igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy egy erdélyi szász mester töredékes állapotban előkerült falfestménye irányította rá figyelmüket a küküllővári templomra. 

korábban írtuk

Műemlékek menekülnek meg, több erdélyi helyszínen folytatja értékmentő munkáját a Teleki László Alapítvány
Műemlékek menekülnek meg, több erdélyi helyszínen folytatja értékmentő munkáját a Teleki László Alapítvány

Újabb erdélyi műemlék templomok menekülnek meg az enyészettől a határon túli magyar épített örökség felmérésével és megóvásával megbízott Teleki László Alapítvány jóvoltából. Hamarosan a küküllővári istenháza átadására kerül sor.

A Nemzeti Kulturális Alap meghívásos pályázatán nyerték el azt a tíz-, majd harmincmillió forintos támogatást, amelyből első ütemben a műemléképület kutatása, felmérése történt meg, elkészültek a felújítás tervei, és beszerezték a kivitelezéshez szükséges engedélyeket is.

A második ütemben elkészültek az átfogó műemlék-restaurátori munkák: a tetőzet felújítása, a tartószerkezet megerősítése, a nyílászárók részleges cseréje, a homlokzatok és a templombelső restaurálása a középkori részletek bemutatásával, padlócsere és a jelentősebb kőelemek restaurálása. A Rómer Flóris Terv keretében sikerült további kétmillió forintot fordítani olyan munkálatokra, amelyek szükségességére a felújítás során derült fény – idézte fel Diószegi László.

Emődi Tamás, a kutatásokat és műemlék-helyreállítást tervező építész az MTI-nek elmondta, hogy

az elvégzendő műveletek fontossági sorának a felállítása jelentette a legnagyobb kihívást.

A Teleki László Alapítvány révén ugyanis az átlagosnál nagyobb összegű támogatáshoz jutottak, ami azonban nem volt elég a rendkívül komplex épület teljes felújításához. Nem tudtak például foglalkozni a templomhajó kazettásnak tűnő, valójában azonban préselt lemezből készült mennyezetével.

Küküllővár református temploma az okleveleken először 1177-ben említett ispánsági vártól mintegy egy kilométerre délre, a mai település egy dombján áll. Az Árpád-kori falakat is őrző templomot először az 1332 évi pápai tizedjegyzékben említik, egy 1415-ből származó oklevél pedig azt jelzi, hogy a templom Szent István király tiszteletére épült. A rendhagyó alaprajzú templom széles nyugatitorony-részébe egy román kori templom jelentős maradványa ékelődik, amelyet egy nagyméretű gótikus templom struktúrájába illesztettek bele.

A küküllővári református gyülekezetnek ma mintegy kétszáz tagja van.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 24., vasárnap

Helyreállt az áramszolgáltatás a rossz időjárás által érintett összes Hargita megyei településen

Vasárnap reggelre a rossz időjárás által érintett összes Hargita megyei településen helyreállt az áramszolgáltatás – tájékoztatott a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Helyreállt az áramszolgáltatás a rossz időjárás által érintett összes Hargita megyei településen
2024. november 23., szombat

Továbbra is télies körülmények között közlekednek a vonatok

Szombat délután az összes vasútvonalon továbbra is télies körülmények között közlekedtek a vonatok, különösen a iaşi-i és brassói regionális kirendeltség körzetében, a sűrű havazás és az alacsony hőmérséklet miatt – számolt be a CFR.

Továbbra is télies körülmények között közlekednek a vonatok
2024. november 23., szombat

Hargita megye több ezer lakóját érinti az áramszolgáltatás szünetelése

Tizenegy Hargita megyei település közel 4000 lakójának háztartásában még mindig szünetel az áramszolgáltatás, miután a heves havazás és az erős szél megrongálta az elektromos hálózatot.

Hargita megye több ezer lakóját érinti az áramszolgáltatás szünetelése
2024. november 23., szombat

Erős szélre, hóviharokra lehet számítani – figyelmeztetik az autósokat

A szél erősödésére és hóviharokra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat 23 megyére.

Erős szélre, hóviharokra lehet számítani – figyelmeztetik az autósokat
2024. november 23., szombat

Tíz személyt kellett evakuálni egy székelyudvarhelyi tömbházból

Tűz ütött ki szombat hajnalban egy székelyudvarhelyi tömbházban, tíz lakót evakuáltak.

Tíz személyt kellett evakuálni egy székelyudvarhelyi tömbházból
2024. november 23., szombat

Az erdélyi tudományos élet kiválóságait díjazták a kincses városban

Közös tudományünnepi rendezvény tartott az EME és a KAB. Az ünnepi alkalom a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet dísztermében köszöntésekkel és megemlékezéssel kezdődött.

Az erdélyi tudományos élet kiválóságait díjazták a kincses városban
2024. november 22., péntek

„Meg kell értetni az egyházakkal, hogy a sajtó nem ellenség”

Az egyházi média szerepét és működését járta körül a kolozsvári Vallásszabadság Házában pénteken rendezett panelbeszélgetés és előadás, amelyen a legfontosabb erdélyi egyházi, vallásos sajtóorgánumok képviselői és kutatók vettek részt.

„Meg kell értetni az egyházakkal, hogy a sajtó nem ellenség”
2024. november 22., péntek

Magyar Levente: Nagyvárad kiemelt pontja a magyar megmaradásért folytatott küzdelemnek

Országhatárokon kívül és belül újra minden nap meg kell harcolni azért, hogy magyarként élhessünk, méltósággal, szabadon – mondta Magyar Levente államtitkár pénteken Nagyváradon.

Magyar Levente: Nagyvárad kiemelt pontja a magyar megmaradásért folytatott küzdelemnek
2024. november 22., péntek

Erős szél, havazás, hóviharok miatt adtak ki figyelmeztetést több erdélyi megyére

Rossz időre figyelmeztető vörös, narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Erős szél, havazás, hóviharok miatt adtak ki figyelmeztetést több erdélyi megyére
2024. november 22., péntek

Olyan erős a szél, hogy le kellett zárni az egyik erdélyi autópályát

Az erős szél miatt lezárták péntek reggel az A1-es autópálya Nagyszeben és Bojca közötti szakaszát.

Olyan erős a szél, hogy le kellett zárni az egyik erdélyi autópályát