Fotó: Teleki László Alapítvány
Egy új kutatás szerint Szent Kristóf-ábrázolás lehetett a dél-erdélyi Küküllővár református temploma mindeddig tatárfejnek tekintett falfestménye.
2017. november 11., 15:072017. november 11., 15:07
Az Árpád-kori falrészeket is őrző Fehér megyei templomot a magyar állam támogatásával újították fel az elmúlt években, és a templom kuriózumának számító, tatárfejként ismert falképet a felújítás keretében elvégzett falkutatások során sikerült értelmezni.
Amint Lángi József falkép-restaurátor az MTI-nek elmondta, a templomtoronynak a hajó padlásterében levő oldalán található falképmaradványt
Számára csupán a figura által viselt, tatáros jellegűnek ítélt sapka sugallta ezt az értelmezést.
Később Kelemen Lajos, az erdélyi műemlékvédelem kiemelkedő alakja úgy vélte: azért festhettek tatárfejet a templom falára, hogy intő jelként emlékeztessen az 1241-es tatárjárásra, mely elpusztította a környék lakosságát. Mint magyarázta:
Lángi József elmondta, hogy a küküllővári templom eredetileg egytornyúra épült, de még az Árpád-korban visszabontották, és kéttornyúvá építették át, aztán később a két tornyot összekötötték, és egyetlen, szokatlanul széles toronnyá alakították. Az Árpád-kori átépítéskor készülhetett a tatárfejnek tekintett falfestmény, amely eredetileg az északi torony északi külső falát díszítette, és a templom 15. századi átépítése során került a padlástérbe. A szakértő szerint a templom 19. század végi felújításakor sok vakolatot távolítottak el a falakról, de ennek ellenére a mostani felújítás során megtalálták a fejhez tartozó test ábrázolásának a töredékeit.
– jelentette ki Lángi József. Hozzátette, sem a tatárfej-értelmezés bizonyítására, sem a Szent Kristóf-értelmezés alátámasztására nincs semmilyen forrás, de míg tatárfejre nincsen máshol példa, megannyi ismert analógia utal Szent Kristófra. A falkép-restaurátor magyarázata szerint a középkori templomoknak leggyakrabban a település felé eső homlokzatára festették Szent Kristóf alakját. Egy kegyes hagyomány szerint ugyanis,
Lángi József elmondta: sok ilyen ábrázolás volt a középkori templomok homlokzatán, de a klímaviszonyok miatt kevés maradt fenn. A Küküllővártól alig 30 kilométerre fekvő Darlac, és a vele szomszédos Somogyom szász templomán azonban felszínre kerültek hasonló ábrázolások. A restaurátor az alak fejviseletét, és vágott szemét sem tartja különlegesnek. Mint megjegyezte: a román kori festészetben általában valamilyen fejfedővel festették Szent Kristófot, és a küküllővárihoz hasonló süveges ábrázolásra is van példa. A kor festészetében pedig általánosnak tekinthető a mandula vágású szem.
Diószegi László, a felújítást irányító Teleki László Alapítvány igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy egy erdélyi szász mester töredékes állapotban előkerült falfestménye irányította rá figyelmüket a küküllővári templomra.
Újabb erdélyi műemlék templomok menekülnek meg az enyészettől a határon túli magyar épített örökség felmérésével és megóvásával megbízott Teleki László Alapítvány jóvoltából. Hamarosan a küküllővári istenháza átadására kerül sor.
A Nemzeti Kulturális Alap meghívásos pályázatán nyerték el azt a tíz-, majd harmincmillió forintos támogatást, amelyből első ütemben a műemléképület kutatása, felmérése történt meg, elkészültek a felújítás tervei, és beszerezték a kivitelezéshez szükséges engedélyeket is.
A második ütemben elkészültek az átfogó műemlék-restaurátori munkák: a tetőzet felújítása, a tartószerkezet megerősítése, a nyílászárók részleges cseréje, a homlokzatok és a templombelső restaurálása a középkori részletek bemutatásával, padlócsere és a jelentősebb kőelemek restaurálása. A Rómer Flóris Terv keretében sikerült további kétmillió forintot fordítani olyan munkálatokra, amelyek szükségességére a felújítás során derült fény – idézte fel Diószegi László.
Emődi Tamás, a kutatásokat és műemlék-helyreállítást tervező építész az MTI-nek elmondta, hogy
A Teleki László Alapítvány révén ugyanis az átlagosnál nagyobb összegű támogatáshoz jutottak, ami azonban nem volt elég a rendkívül komplex épület teljes felújításához. Nem tudtak például foglalkozni a templomhajó kazettásnak tűnő, valójában azonban préselt lemezből készült mennyezetével.
Küküllővár református temploma az okleveleken először 1177-ben említett ispánsági vártól mintegy egy kilométerre délre, a mai település egy dombján áll. Az Árpád-kori falakat is őrző templomot először az 1332 évi pápai tizedjegyzékben említik, egy 1415-ből származó oklevél pedig azt jelzi, hogy a templom Szent István király tiszteletére épült. A rendhagyó alaprajzú templom széles nyugatitorony-részébe egy román kori templom jelentős maradványa ékelődik, amelyet egy nagyméretű gótikus templom struktúrájába illesztettek bele.
A küküllővári református gyülekezetnek ma mintegy kétszáz tagja van.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
szóljon hozzá!