Találka egy négylábú „tükörrel” – Bemutatjuk a Romániában még új keletű lovas terápia alkalmazási lehetőségeit

A ló és az ember közti szoros kapcsolat évezredekre nyúlik vissza, és bár a történelem során főként az új területek meghódításában, a népvándorlásban és az emberi erőkifejtés csökkentésében játszott kiemelt szerepet, a nagytestű prédaállat képességei korántsem merülnek ki ennyiben. Napjainkban számos tanyán elérhető a szabadidős tevékenységként felkínált lovaglás, de a különböző lovas sportok is nagy népszerűségnek örvendenek. A lovak kevésbé ismert kvalitása azonban a lovas terápiában betöltött szerepük: felismerve ugyanis az emberre gyakorolt jótékony hatását,

az 50-es évektől kezdve a lovaglást és a ló nyújtotta élményeket számos területen alkalmazzák gyógyító, terápiás céllal.

Bár a lovas terápia a múlt század közepéhez köthető módszerének bevezetése viszonylag új jelenség, a lovak gyógyító képessége már évezredekkel korábban ismert volt. Egyes feljegyzések szerint például az ókori görögök a tüzes lovon való lovaglást ajánlották az életenergiák felszítására, de más kultúráktól sem volt idegen, mekkora befolyással bírnak az emberi jólétre a nagytestű állatok.

A sepsiszentgyörgyi származású Ferentz Anna-Kata – aki jelenleg Magyarországon foglalkozik pszichológiai lovas terápiával – a Krónikának elmondta,

a kifejezés hallatán sokaknak a gyógylovagoltatás jut eszükbe, amely azonban a lovas terápiának csak egy ága. Az olyan tevékenységek, mint például a kórházban való pónisimogatás nem számítanak terápiának, bár jótékony hatásuk vitathatatlan.

A terápiának ugyanis célja és fókusza van, illetve többhetes, hónapos, akár éves folyamatot is felölelhet.

Amint a szakember ismertette, a lovas terápiának többféle ága létezik: az egyik az ún. hippoterápia, amely egy olyan neurofiziológiai gyógytorna, amely a ló mozgását használja fel a mozgásfejlesztésre, vagy akár a járás beindítására. Egy másik válfaj a gyógypedagógus által vezetett fejlesztő terápia és lovas torna, ami lóháton zajlik, és leginkább gyerekeknek szól. A hatvanas évek óta – a módszer legfiatalabb ágaként – pedig már lovas pszichoterápia is létezik, ahol a legtöbb esetben a terápia a ló mellett, nem pedig azon ülve történik. Mint mondta, ebben az esetben a ló – egyenrangú partnerként – a tényleges terapeuta, a terapeuta pedig a ló és a kliens közti kommunikációban közvetít.

– magyarázta a pszichológus.

A lovas terápia sok helyen még gyerekcipőben jár: Magyarországon a 2000-es évek elején indult az első képzés, Romániában pedig nagyrészt még ismeretlen, ami bizonyára sokat változna, ha az emberek megismernék, mennyire sokrétű és eredményes a ló által asszisztált terápia. Megtudtuk, hogy a felnőtt- és gyermekterápiától kezdve, a csoport-, illetve a család- és párterápián át gyakorlatilag szinte minden esetben hatékonynak bizonyul: különböző személyiségzavarok, depresszió, szorongás, az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar), autizmus esetén, de még a függők terápiájában is eredményes lehet. Ugyanakkor az önismerethez és a személyiség fejlődéséhez is támogatóan járul hozzá.

„Sokszor nagyon előítéletesek tudunk lenni a pszichoterápiával kapcsolatosan, nem is nagyon akarunk elmenni szakemberhez, a ló azonban oldani tudja ezt a feszültséget, segíti a bizalmi kapcsolat létrejöttét terapeuta és kliens között a hatékonyság érdekében” – mondta.

Kezdetben furcsának tűnhet a gondolat, hogy a ló is lehet terapeuta, ám mint a szakember is elmondta, ezekben a folyamatokban – erősen szociális prédaállat lévén – a ló nagyon jól tud hatni. Az evolúció során ugyanis ösztönösen kifejlesztette a képességet, hogy nagyon pontosan olvassa a környezetében levő állatok és emberek nonverbális jeleit – olyannyira, hogy észleli a szándékainkat vagy az érzelmi állapotunkat is –, és azonnal előítélet-mentesen reagál rájuk – tudtuk meg.

– tette hozzá.

Hatalmas termete mellett – amely a konkrét perspektívaváltást is lehetővé teszi – a hordozóképessége sem elhanyagolható. A ló folyamatos, ritmikus, ringató mozgása egyféle módosult tudatállapotot idéz elő. Ez a mozgás hasonlít az anya-gyermek kapcsolatban, akár az anyaméhben tapasztaltakhoz, ezért a lovas terápiával a kötődési sérüléseket is korrigálni lehet – hívta fel a figyelmet. Emellett a lovaglás konkrét perspektívaváltást is lehetővé tesz, és a hatalmas állat irányítása révén megtapasztaltatja velünk, hogy urai vagyunk az életünknek.

A különleges ösztönlény abban is segítségére lehet az embereknek, hogy visszakerüljenek a jelenbe, megtanítja őket kapcsolódni önmagukhoz és a környezetükhöz, ezáltal ún. mindfulness-terápiaként (tudatos jelenlét) is értékelhető. Hozzátette, a függők felépüléséhez azáltal tud hozzájárulni, hogy kimozdítja őket a hétköznapokból, és az emberi kapcsolatokban működtetett viselkedésmintákat – mint pl. az elkerülés vagy a kudarcélmények – segít felülírni.

Ferentz Anna-Kata a pilisszántói Kapcsolat Lovasterápia Központ keretében nyári táborok, elvonulások lebonyolításában is részt vesz, amelyek generációtól függetlenül várják a családtagokat a lovak társaságában töltött közös élményre, illetve korcsoport szerinti, tematikus, önismereti elvonulásokra.

– osztotta meg. Tapasztalata azt mutatja, hogy a lovakkal való együttlét a csapatkohézió erősítésében és az együttműködési készség fejlesztésében is hatékony módszernek bizonyul, a piliscsabai Barangoló Völgyben ugyanis szervezetfejlesztő foglalkozásokat is tart cégeknek, vállalatoknak.

Mint mondta, a lovak olyan utópisztikus társadalomban élnek, ahol ideális vezetési stílus érvényesül. Olyan dinamikus hierarchiát működtetnek, amelyben az válik vezetővé, aki az adott helyzetben a legkompetensebb, ezáltal pedig a legnagyobb biztonságot és megnyugvást nyújtja a többieknek: a vezető szituációtól függően mindig változik. Hozzátette, létezik a vezérkanca, aki a legtöbbször tölti be ezt a szerepet, és ő szó szerint sokak anyja is a ménesben.

Amikor először találkozunk egy lóval, ő azonnal megpróbál elhelyezni a ménesében. Tekinthet rád egyenrangú félként, vezethet vagy követhet téged. Ez utóbbihoz azonban következetességre, egyértelmű kommunikációra, asszertivitásra van szükség. Olyan készségeket fejleszt ki, aminek az eredménye egy csodálatos állapot: a ló követ, erőltetés nélkül is veled akar lenni” – mesélte a lovasoktató. Hozzátette, a lovas terápia attól igazán kivételes, hogy nonverbális szinten, cselekvő módon hat. A létező traumákat nem csupán átbeszéli, hanem új élményekkel írja felül.