„A kanyargós útszakaszon a sebességkorlátozás marad, mindössze a balesetveszély csökken és a forgalmi dugók számolódhatnak fel” – szólt a beruházás fontosságáról Elekes Róbert, az útügyi hatóság szóvivője. Hozzátette: az elmúlt években a Nagyszebent a Vöröstoronyi-szorossal és egyben az Olt-völ­gyével összekötő út Talmács és Bojca közötti szakaszán, a kanyarok és a túlzott sebesség miatt, számos frontális baleset történt. Négy sávon és betonválaszfallal ennek a kockázata szinte nullára csökken.

Kérdésünkre, hogy a Szeben és Brassó megyei beruházáson kívül terveznek-e még további útszélesítéseket, esetleg kapaszkodósávok létesítését, Elekes nemmel válaszolt.

Az állami erdészeti hatóság ugyanis nem engedélyezte az erdő néhány méteres sávon való kivágását.

Nem ez az egyedüli eset, amikor a jó szándékot bürokratikus akadályok húzzák át. „Az útszélesítés, a kiadások mellett, rengeteg olyan problémával jár, ami egy kívülállónak szinte elképzelhetetlennek tűnhet. Például telkeket, erdősávokat kellene felvásárolni olyan körülmények közt, hogy a legtöbb helyen még a telekkönyvi viszonyok sem tiszták” – mutatott rá Elekes Róbert.

A CNAIR ugyanakkor nem zárkózik el egy harmadik, úgynevezett kapaszkodó sáv építésétől a Segesvár–Marosvásárhely-útvonal szásznádasi, illetve balavásári szakaszán sem, csakhogy míg az előbbi földcsuszamlások akadályozzák a további beruházásokat,

Hasonló gondok adódnak a Hargitán átvezető Székelyudvarhely–Csíkszereda útvo­na­lon is. Az egyetlen jó hír, amivel az útügyi hatóság szóvivője szolgálni tudott a Segesvárt Fehéregyháza irányából Hétúrig elkerülő út volt, amely nem csak a Brassó vagy Székelykeresztúr és Marosvásárhely között autózó sofőrök dolgán könnyítene, hanem az UNESCO-örökségnek számító segesvári várat és történelmi belvárost is óvná a kamionok dübörgésétől és szennyezésétől.