2009. december 11., 10:292009. december 11., 10:29
„Hogy lesz-e jövendő, az nem rajtunk múlik, hanem azon, aki ezt kigondolta: a Jóistenen. Egyelőre úgy tűnik, néhány évig még szükség lesz ránk” – fogalmazott Szegedi, aki arra is kitért, hogy amennyiben sikerül előteremteni a szükséges anyagi erőforrásokat, akkor további két épülettel szeretnék bővíteni az otthont: az egyikben orvosi rendelő, a másikban pedig sportterem kapna helyet.
„Tudtam, hogy nem maradhat meg a templom, ha nincs iskola” – idézte fel a Krónika kérdésére a kezdeteket a lelkész, aki 1990-ben, a gyülekezet alakulásakor került a Brassó megyei kisvárosba. Templomot, parókiát építettek, s amikor látták, hogy a magyar gyerekek zöme román tagozaton tanul, megfogalmazódott bennük a magyar nyelvű oktatás biztosításának gondolata is. Mivel csak az elemi iskolában lehetett magyar nyelven tanulni, előbb magyar óvodát indítottak, majd a helyi szakiskolában is beindult a magyar tagozat.
A lehetőség, hogy anyanyelvükön tanulhatnak, sok környékbeli magyar gyereket vonzott a városba, 1995-ben bentlakást hoztak létre számukra. A Kőhalom környéki gyerekek mellett más Brassó megyei helységekből, de Szeben és Maros megye szórványtelepüléseiről, s székelyföldi falvakból is érkeztek diákok.
A szórványdiákotthon az egyház társintézményeként működik, jelenleg 46 gimnazista és középiskolás diáknak biztosítanak ingyenszállást, egyharmaduk pedig teljes koszttámogatásban részesül. A gyerekekre egy segédlelkész és egy nyugalmazott magyartanárnő felügyel, illetve önkéntesként egy Pápáról érkezett teológushallgató is kiveszi a részét a munkából. Szegedi László szerint a fiatalok jó része külföldön dolgozik, így nehéz munkaerőt találni, ezért reméli, hogy a magyarországi diáklány példáját mások is követni fogják.
A bentlakás mellett könyvtár, számítógépterem, sportpálya áll a 10–19 éves diákok rendelkezésére, és az egyház egy asztalosműhelyt is működtet számukra, ahol elsajátíthatják a szakma alapjait. A középiskolás diákok elektrotechnikai szakon tanulnak, de azoknak, akik folytatni szeretnék tanulmányaikat, megadják a lehetőséget. Volt olyan diákjuk, aki elvégezte az orvosi egyetemet; jelenleg három véndiákot támogatnak: egyikük Kolozsváron tanul jogon, a másik kettő a székelyudvarhelyi tanítóképző főiskolára jár. Tehát sikertörténetekről is be tudnak számolni, de azzal is szembesülniük kellett, hogy „nem tudnak mindenkit megmenteni”.
„Az egyháznak ki kell nőnie a templomépítési lázat, iskolákba, oktatáspolitikába kellene fektetnie. Mert ha elnémulnak az iskolacsengők, a harangok is el fognak hallgatni” – vallja Szegedi László, aki szerint az erdélyi magyarság fennmaradását – ahogy Reményik Sándor is fogalmazott – a templom csak az iskolával közösen tudja biztosítani. A lelkész szerint a gyerekek iskoláztatását az elszegényedés is korlátozza, sok család számára a tanulás luxusnak számít, nagy szükség van az egyház, a társadalom támogatására.
Az egyház közelsége szerinte amiatt is fontos, mivel meghatározza a fiatalok jövőbeli magatartását. A gyerekek ökumenikus szellemben nevelkednek, és a tapasztalat azt mutatja, hogy az iskola elvégzése után az otthoni gyülekezetek aktív tagjaivá váltak. Azáltal, hogy a diákotthonban roma és román nemzetiségű gyerekek is élnek, a bentlakók megtanulják elfogadni a másságot. Az együttélésnek gyakorlati haszna is van, például román társaik révén a székelyföldi gyerekek megtanulnak románul.
A komplexum felépítését egy magyarországi cég, illetve hollandiai gyülekezetek támogatásával sikerült megvalósítani. Utóbbiak használtruha-rakományokat is küldtek, amelyet az egyház saját boltjában értékesített, s a pénzből fizetéseket, ösztöndíjakat biztosított. „Azt mondhatnám, hogy ez egy rongybirodalom, és én vagyok benne a rongykirály” – fogalmaz nevetve a lelkész. Egy külföldről kapott buszt fuvarozásra használtak, ezáltal újabb összegek gyűltek össze.
Szegedi szerint a hatóságok toleranciáról tettek tanúbizonyságot, hogy segítették munkájukat, anyagi támogatást azonban keveset vagy egyáltalán nem adtak. Ráadásul az Illyés és az Apáczai Közalapítvány megszüntetésével a szórványkollégiumok helyzete bizonytalanná vált, hiszen épp a legfontosabb elemet iktatták ki: a kiszámíthatóságot. A Szülőföld Alaptól, a Szövetség a Szórványért Egyesülettől és a Communitas Alapítványtól sikerült támogatást szerezniük, amelyből leaszfaltozták a futballpályát és kicserélték a hőközpontot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Brassó péntekenként kedvezményes hegyi kalandra hívja a mountainbike-rajongókat – helyi lakosoknak 50 százalékos kedvezménnyel érhetők el a felvonók a Keresztényhavasra.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.
Látogatottsági adatok