Szili Katalin: a kollektív jogok hiánya asszimilációhoz vezet
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy – jelentette ki az autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott szombaton Budapesten.
2021. október 30., 14:502021. október 30., 14:50
Szili Katalin a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) közgyűlésén a nemzeti kisebbségvédelemről és az autonómiáról tartott előadásában azt hangsúlyozta, hogy az őshonos kisebbségek európai jogairól szóló diskurzusba fontos beemelni a nemzeti jelzőt.
– mondta.
Példaként említette, hogy 2019-ben az Európai Parlament határozatot fogadott el az afrikai származású emberek alapvető jogairól, amelyek között a munkához és lakhatáshoz való jogukat is elismerte, miközben nem hozott hasonló határozatot az őshonos kisebbségekről.
Szili Katalin közölte: ezért Magyarország az Európa Tanácson (ET) keresztül képviseli ezzel kapcsolatos javaslatait.
A miniszterelnöki megbízott a feladatok között említette a nemzetközi intézményrendszer tematizálását, illetve a jogsértések és jogfosztások bemutatását. Közölte: az ET magyar elnöksége több konferenciát is szervezett a kisebbségvédelemről, amelynek nyomán született egy Strasbourgi Nyilatkozat elnevezésű dokumentum is. A nyilatkozat rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy. Szerepel benne az is, hogy
A politikus szerint ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, mivel a kisebbségvédelem alapja az identitás védelme, egyúttal az identitás védelméhez való jogot különösen fontosnak nevezte a globalizálódó világban.
Az országoknak – Magyarországhoz hasonlóan – el kellene ismerniük, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők. Romániában, Szlovákiában, Franciaországban ez jelenleg nincs így – mondta.
A miniszterelnöki megbízott javasolta: a közgyűlés záródokumentumába kerüljön be, hogy a NYEOMSZSZ kiáll a kormány elmúlt tíz évben folytatott „következetes nemzetpolitikája” mellett, egyúttal támogatja az ET magyar elnöksége által elfogadott Strasbourgi Nyilatkozatot, és kiáll a Minority Safepack és Nemzeti régiók elnevezésű európai polgári kezdeményezés mellett.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára javaslatot tett a NYEOMSZSZ nyugat-európaiból összeurópai szervezetté alakítására, szorgalmazta közép-európai és balkáni országok bevonását a szervezetbe.
Közölte: a tavalyi és az idei nemzetpolitikát a kiszámíthatóság és folytonosság, valamint a járványhelyzethez való alkalmazkodás jellemezte. Tavaly 82 nemzeti jelentőségi intézmény 12 nemzeti jelentőségű programját, összesen 270 ilyen tevékenységet támogattak, köztük a NYEOMSSZ működését – tette hozzá.
Az államtitkár szólt az idei Nemzeti Újrakezdés Program diaszpóra alprogramjáról, amelynek keretében működésre és fejlesztésre 208 pályázatot támogattak csaknem 132 millió forinttal, továbbá 138 pályázó rendezvényeit támogatták mintegy 43 millió forinttal.
A mintegy 250 hétvégi magyar iskola és az azokhoz kötődő óvodák működtetése szempontjából kiemelte a civil szervezetek és egyházak jelentőségét, fejlődésüket dinamikusnak nevezte, majd kitért arra is, hogy új hétvégi iskolák is alakultak.
Potápi Árpád János elmondta, hogy a pandémia alatt is folytatódtak a külhoni magyar intézmények fejlesztései. Ezek közül a Stockholmi Magyar Ház felújítását, az Országos Svájci Magyarház TV kiépítését, Báthory István tartui emléktáblájának felújítását emelte ki.
A politikus beszámolt arról, hogy a magyar gyökerekkel rendelkező külföldi hallgatók magyar felsőoktatási intézményekben folytatandó tanulmányait támogató felsőoktatási ösztöndíjprogramra a 2021/2022-es tanévre több mint 150-en jelentkeztek mintegy 40 országból, közülük 76-an kezdhették meg tanulmányaikat.
Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon való részvételhez a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak regisztrációval kell rendelkezniük, amelyet legkésőbb 2021. decemberig meg kell tenniük.
A konklávé május 8-án Robert Francis Prevost amerikai bíborost választotta meg a katolikus egyház vezetőjének, aki XIV. Leó pápa néven kezdi meg szolgálatát. A pápaválasztásról Oláh Zoltán nagyprépost, kanonok beszélt a Krónikának.
Országos premierként jóváhagyta a környezetvédelmi minisztérium 2000 hektárnyi erdőterület parkerdővé alakítását Brassó környékén.
A 33,6 köbméter illegálisan szállított faáru mellett egy Suceava megyében bejegyzett utánfutós tehergépkocsit is lefoglalták a Bihar megyei rendőr-főkapitányság egyenruhásai egy ellenőrzés során Nagyürödgdön.
Előbb 24 órára, majd bírósági döntés alapján 30 napra őrizetbe vettek két szatmárnémeti férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy kiskorúaknak árult drogot.
Két ember meghalt, ketten pedig súlyosan megsérültek egy pénteki balesetben a Kolozs megyei Nádasszentmihályon.
Természetbarátokat és környezetvédelem iránt érdeklődőket várnak szombaton a kolozsvári Keleti parkba, ahol egy különleges vezetett túra keretében szakértők mutatják be a terület értékeit, biodiverzitását.
A kolozsvári Műszaki Egyetem (UTCN) automatizálási és számítástechnika kara két eseménnyel várja szombaton a középiskolás diákokat és szüleiket: matematika felvételi szimulálásával, valamint nyílt nappal.
Országos tüntetéssorozatot szervez május 9-én, este a Declic szervezet a szélsőségesek hatalomátvétele ellen. Erdélyben Kolozsváron, Nagyváradon, Aradon, Temesváron és Brassóban várják a résztvevőket.
Közös felhívást tettek közzé az államelnök-választás tárgyában a romániai magyar egyházak főpásztorai. Az egyházfők arra kérik a romániai magyar választópolgárokat, azt a jelöltet támogassák, aki alkalmas a szélsőséges politikai erők ellensúlyozására.
Május 12. és 15. között forgalomkorlátozásra kell számítani a Temes megyei Marzsinán a vasúti átkelő felújítási munkálatai miatt. A regionális vasúti igazgatóság ideiglenes átkelőhelyet alakít ki a gépjárművek számára.
szóljon hozzá!