Szili Katalin: a kollektív jogok hiánya asszimilációhoz vezet
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy – jelentette ki az autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott szombaton Budapesten.
2021. október 30., 14:502021. október 30., 14:50
Szili Katalin a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) közgyűlésén a nemzeti kisebbségvédelemről és az autonómiáról tartott előadásában azt hangsúlyozta, hogy az őshonos kisebbségek európai jogairól szóló diskurzusba fontos beemelni a nemzeti jelzőt.
– mondta.
Példaként említette, hogy 2019-ben az Európai Parlament határozatot fogadott el az afrikai származású emberek alapvető jogairól, amelyek között a munkához és lakhatáshoz való jogukat is elismerte, miközben nem hozott hasonló határozatot az őshonos kisebbségekről.
Szili Katalin közölte: ezért Magyarország az Európa Tanácson (ET) keresztül képviseli ezzel kapcsolatos javaslatait.
A miniszterelnöki megbízott a feladatok között említette a nemzetközi intézményrendszer tematizálását, illetve a jogsértések és jogfosztások bemutatását. Közölte: az ET magyar elnöksége több konferenciát is szervezett a kisebbségvédelemről, amelynek nyomán született egy Strasbourgi Nyilatkozat elnevezésű dokumentum is. A nyilatkozat rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy. Szerepel benne az is, hogy
A politikus szerint ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, mivel a kisebbségvédelem alapja az identitás védelme, egyúttal az identitás védelméhez való jogot különösen fontosnak nevezte a globalizálódó világban.
Az országoknak – Magyarországhoz hasonlóan – el kellene ismerniük, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők. Romániában, Szlovákiában, Franciaországban ez jelenleg nincs így – mondta.
A miniszterelnöki megbízott javasolta: a közgyűlés záródokumentumába kerüljön be, hogy a NYEOMSZSZ kiáll a kormány elmúlt tíz évben folytatott „következetes nemzetpolitikája” mellett, egyúttal támogatja az ET magyar elnöksége által elfogadott Strasbourgi Nyilatkozatot, és kiáll a Minority Safepack és Nemzeti régiók elnevezésű európai polgári kezdeményezés mellett.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára javaslatot tett a NYEOMSZSZ nyugat-európaiból összeurópai szervezetté alakítására, szorgalmazta közép-európai és balkáni országok bevonását a szervezetbe.
Közölte: a tavalyi és az idei nemzetpolitikát a kiszámíthatóság és folytonosság, valamint a járványhelyzethez való alkalmazkodás jellemezte. Tavaly 82 nemzeti jelentőségi intézmény 12 nemzeti jelentőségű programját, összesen 270 ilyen tevékenységet támogattak, köztük a NYEOMSSZ működését – tette hozzá.
Az államtitkár szólt az idei Nemzeti Újrakezdés Program diaszpóra alprogramjáról, amelynek keretében működésre és fejlesztésre 208 pályázatot támogattak csaknem 132 millió forinttal, továbbá 138 pályázó rendezvényeit támogatták mintegy 43 millió forinttal.
A mintegy 250 hétvégi magyar iskola és az azokhoz kötődő óvodák működtetése szempontjából kiemelte a civil szervezetek és egyházak jelentőségét, fejlődésüket dinamikusnak nevezte, majd kitért arra is, hogy új hétvégi iskolák is alakultak.
Potápi Árpád János elmondta, hogy a pandémia alatt is folytatódtak a külhoni magyar intézmények fejlesztései. Ezek közül a Stockholmi Magyar Ház felújítását, az Országos Svájci Magyarház TV kiépítését, Báthory István tartui emléktáblájának felújítását emelte ki.
A politikus beszámolt arról, hogy a magyar gyökerekkel rendelkező külföldi hallgatók magyar felsőoktatási intézményekben folytatandó tanulmányait támogató felsőoktatási ösztöndíjprogramra a 2021/2022-es tanévre több mint 150-en jelentkeztek mintegy 40 országból, közülük 76-an kezdhették meg tanulmányaikat.
Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon való részvételhez a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak regisztrációval kell rendelkezniük, amelyet legkésőbb 2021. decemberig meg kell tenniük.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!