Fotó: Pap Melinda
„Csakis az önképünk alapján tudjuk megmutatni magunkat", és az erdélyi magyarság elmúlt száz évének feldolgozásához nemcsak magyar-román, de magyar-magyar párbeszédre is szükség van, hangzott el a kolozsvári történészkonferencián.
2018. május 07., 18:332018. május 07., 18:33
A „magyar szenvedéstörténet" helyett az erdélyi magyarság múltját és értékeit, illetve a jövővel kapcsolatos elvárásait hívatott bemutatni az a konferenciasorozat, melyet a román centenárium apropóján szerveznek, és melynek első állomását hétfőn tartották Kolozsváron.
A nagyváradi Szacsvay Akadémia kezdeményezésére, az RMDSZ és az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) által szervezett konferencia az első abban a sorozatban, amellyel az erdélyi magyarság elmúlt száz évét kívánják áttekinteni a centenáriumi évben.
hívta fel a figyelmet Szabó Ödön történész, parlamenti képviselő, a Szacsvay Akadémia vezetője. „Talán mi éreztük a fontosságát, hogy erre jobban felkészüljünk" – fogalmazott. Emlékeztetett, a Szacsvay Akadémia négy modulban szervezett előadássorozatot az elmúlt években, melyek közül a történelem és a kisebbségkutatás bizonyult a legérdekfeszítőbbnek, így ezeket más erdélyi városokba is elvitték. A bemutatott anyagokat tartalmazó kötetet később román és angol nyelven is bemutatják, hogy kialakulhasson egyfajta párbeszéd a kisebbségi és többségi történészek között.
Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke szerint a centenárium évében nem a „magyar szenvedéstörténetet" akarja bemutatni a szövetség, hanem a román-magyar párbeszéd elindításához is hozzá szeretne járulni. Nemcsak a múltra koncertrálnak, hanem a jövőre vonatkozó elvárásokat is ismertetnék és a jelent is bemutatnák, mondta, mivel az erdélyi magyarságnak csak a „hisztérizált médiaképét" ismeri a többségi társadalom. A szövetség az előadássorozat mellett számos programot szervez, kialakítja az erdélyi magyar személyiségek arcképcsarnokát, dokumentumfilm-sorozatot készítenek a témában, kronológiát állítanak össze, fordítói és digitalizálási programot indítanak és az Erdélyi Magyar Adatbankot is bővítik.
Keszeg Vilmos néprajzkutató, az EME elnöke kijelentette: a konferencia előadásai keretet adhatnak az arra irányuló erdélyi törekvésnek, hogy minden település, minden család beillessze a saját történetét a történelembe.
A konferencia programjában erdélyi és magyarországi történészek egyaránt szerepelnek,
a panel nyitányaként Borsi-Kálmán Béla történész, műfordító, diplomata a magyar és román nacionalizmus megnyilvánulásáról értekezett. A román-magyar együttéléssel kapcsolatos vitát továbbra is a történészeknek kell lefolytatniuk, vélte, mellőzve a különböző nézeteknek a zsigeri, ösztönös elutasítását. Következtetésként kifejtette, be kell ismerni: a magyar nemzetépítés „sovány eredményeket" hozott, de a román fejlődés is jelentősen alulmaradt Erdély lehetőségeihez képest. Az ülésvezető Lönhárt Tamás történész, egyetemi adjunktus úgy vélte, rá kellene jönni, hogy „csakis az önképünk alapján tudjuk magunkat megmutatni", és ehhez magyar-magyar párbeszédre is szükség van.
Romsics Ignác történész, egyetemi tanár A román-magyar határ kijelölése a párizsi békekonferencián című előadásában részletekbe menően ismertette a „határrajzolás" folyamatát, melyen a nagyhatalmak közül elsősorban az amerikai küldöttség vezetője ragaszkodott következetesen az etnikai arányok tiszteletben tartásához.
bár olyan olasz javaslat is elhangzott, hogy Nagyvárad is maradjon Magyarországé, derült ki. Bár a magyar delegáció csak a Magyarországhoz tartozó vagy független Erdélyt tartotta megnyugtató megoldásnak, és a Romániához való csatolásáról általános népszavazást szervezett volna, az Erdély-kérdés már korábban eldőlt, és ezen már a magyaroknak kedvező, „igazságos bánásmódot" szorgalmazó brit és olasz álláspont sem változtatott.
Fotó: Facebook/Szacsvay Akadémia
Arról, hogy a trianoni döntés miként csapódott le az erdélyi magyarság körében Fodor János történész számolt be, rámutatva: a gyulafehérvárihoz hasonlóan a magyarok is terveztek nagygyűléseket, de ezek nem bizonyultak eléggé reprezentatívnak, így Kós Károly kalotaszegi köztársasága és Paál Árpád önálló székely miniállama is terv maradt. A román bevonulással és hatalomátvétellel párhuzamosan a magyar adminisztráció részéről létezett egyfajta ellenállás, de együttműködők is voltak, a renegátnak kikiáltott Maurer Béla és az Új Világ című lap köré csoportosulók együttműködtek a románokkal és az 1919-es választáson 8 képviselőt és 4 szenátort juttattak be a román parlamentbe. Érdemi munka azonban nem köthető nevükhöz, csupán „behódoló szövegeket" olvastak fel, mutatott rá az előadó.
hogy képviselje a magyarokat. Így végül a Gyárfási Elemér által megfogalmazott nézet győzött, miszerint az erdélyi magyarok érdekeit csak a parlamentben lehet érvényesíteni, így az 1922-es választásokon már részt vesz az erdélyi magyarság és később az Országos Magyar Párt is létrejön. Erről az időszakról Bárdi Nándor, K. Lengyel Zsolt, Lőrincz D. József és Hunyadi Attila Gábor beszélt a jelenlévőknek.
A kolozsvári történészkonferencián kedden a második bécsi döntést övező időszakról hallhatnak az érdeklődők, Ablonczy Balázs, Sárándi Tamás, L. Balogh Béni, Gidó Attila, Ravasz István, Benkő Levente, Nagy Mihály Zoltán előadásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!