Sikeres kábelmentesítés. Ma már nem rondítják felső vezetékek a csíksomlyói kegytemplom felé igyekvők kilátását
Fotó: Gecse Noémi
Valóságos szélmalomharcot vívnak az erdélyi és partiumi önkormányzatok a szolgáltatókkal, mert nem a várt ütemben halad a vezetékek föld alá költöztetése. Temesvár polgármestere az első, akinél „elszakadt a cérna”, és saját kezével kezdte meg a kábelek levágását. Máshol sem rózsásabb a helyzet, de elmondható: a kábelmentesítési törekvésnek már mindenhol van látszata.
2019. március 20., 11:342019. március 20., 11:34
Internet, kábeltévé és telefonhálózat nélkül maradt hétfő este Temesvár belvárosa, miután a Béga-parti város önkormányzatának képviselői – Nicolae Robu polgármesterrel az élükön – több kábelt is levágtak az oszlopokról. Elégedetlenségük oka, hogy a szolgáltatók nem költöztették a vezetékeket a föld alá. A városháza tájékoztatása szerint a nyolc szolgáltatót már több ízben is felszólították, azonban nem tettek eleget a kérésnek.
A kábelvágó akción az elöljáró leszögezte, azt követően döntöttek arról, hogy „erőszakhoz” folyamodnak, hogy az oszlopokon vezetett kábelek tulajdonosai „nem hallgattak a szép szóra”. Mint fogalmazott,
„Nem akarjuk internet, televízió, telefon nélkül hagyni a lakosságot, de nem tűrhetjük tovább, hogy a város tele van légvezetékekkel” – hangsúlyozta Robu, mielőtt elvágta volna az első kábelt. A művelet után azt mondta: „Győzelem!”.
keddi sajtótájékoztatóján pedig újfent leszögezte, hogy határozott jelzést akart küldeni az érintettek felé: „elég volt”. „Jobban érzem magam, ha toll van a kezemben és nem guillotine, de tegnap kénytelen voltam guillotine-t ragadni. Sajnálom azokat, akik igazságtalanul szenvednek. Ártatlan polgárok, cégek, ezeknek a szolgáltatóknak az ügyfelei, és feléjük kellene a haragnak irányulnia, nem a temesvári önkormányzat felé” – fejtette ki Robu.
A „kábelvágás” helyszínén amúgy hétfő este jelen volt az egyik telefonszolgáltató képviselője is, aki a Mediafax hírügynökség beszámolója szerint elismerte, hogy
„A városházának uniós forrásokat kellett volna lehívnia. Nem érdekelte. Kolozsváron például miért lehetett? Ugyanazok a szolgáltatók, amelyeknek itt oszlopon futnak a kábelei, Kolozsváron a városházával partnerségben föld alá helyezték őket. Próbáltunk tárgyalni erről a polgármesteri hivatallal, de úgy tűnik, nincs kivel, hozzá nem értő emberek vannak a városházán, ez az igazság. Ha nem így lenne, a vezetékek rég a föld alatt futnának” – nyilatkozta Aleksandar Stancovici, az egyik mobilszolgáltató cég képviselője.
Nem hagyja annyiban. Nicolae Robu polgármester is részt vett a kábelvágásban
Fotó: MEDIAFAX
Kolozsváron valóban évek óta bevett gyakorlat, hogy az utcafelújítások során föld alá kerülnek a különféle kábelek, vezetékek. Mint Oláh Emese alpolgármester kedden a Krónika megkeresésére rámutatott, az a tény, hogy a kábelek sokaságától nem csodálhatók meg a műemlék épületek vagy a belváros hangulatos utcái, olyan szintű igénytelenség, amelyet Erdély szimbolikus fővárosában nem engedhetünk meg magunknak. „A közszolgáltatási vállalatok, internet- és kábeltelevízió szolgáltatók a vezetékekből valóságos hálót szőttek városszerte az évek során, mert számukra olcsóbb volt új kábelt húzni, mint megtalálni a meghibásodást a létezőben, és azt kicserélni, eltávolítani. Ezért, amikor 2015-ben átfogó útfelújítás zajlott a Monostori úton, a kábelek is a föld alá kerültek. Azóta az önkormányzat politikájává vált, hogy minden egyes út felújítása során eltűnjenek a városképet rontó kábelek. Ugyanakkor az ingatlantulajdonosokat is felszólítottuk, hogy a homlokzatokról vegyék le az oda nem illő vezetékeket, ezt sikerült is elérni, ami leginkább az elhanyagolt ingatlanok esetében kirótt 500 százalékos emelt adó bevetetésének köszönhető” – avatott be a részletekbe az elöljáró. Hozzátette:
„Tehát a kábelmentesítési törekvéseinknek már van látszata, és a jövőben is folytatni szeretnénk ezt a munkát. Például a Wesselényi (Regele Ferdinand) útnak és környékének felújítása hamarosan elkezdődik, modern, gyalogos- és biciklisbarát környezetet fogunk kialakítani, amelyben nem lesz helyük az itt-ott lógó kábeleknek. De nemcsak a belvárosra összpontosítunk, hiszen a felújítás Románia első okos utcája, a Hóstáti (Mărăşti) negyedben található Szalay (Molnar Piuariu) utca is kábelmentes övezetté válik” – vetítette előre Oláh Emese.
Hasonlóképpen eltökélt kábelrengeteg eltüntetésében Nagyvárad önkormányzata is. A városban nagyjából három éve alakították ki a vezetékek föld alá helyezéséhez szükséges csatornarendszert.
A megújuló utcákban, mint amilyen a Kossuth (ma Independenței) vagy a Zöldfa (Vasile Alecsandri), már nem rondítják különféle vezetékek sem közvetlenül, sem közvetve az épületek homlokzatát, mint ahogy a megújult belvárosi palotákról is eltüntették a homlokzatokat már-már pókhálószerűen átszövő vezetékeket. De pár lépéssel odébb már a szemlélőnek az az érzése támad, hogy a belvárosban is sok még a tennivaló, nemhogy a lakónegyedekben.
Zatykó Gyula, Ilie Bolojan polgármester tanácsadója kedden kérdésünkre úgy nyilatkozott, hogy a témában igazából
Pedig – tette hozzá – a város biztosít forrásokat is erre a célra, de így sem mindenki költöztette a föld alá a kábeleket. Zatykó szerint nagy a nyomás a városháza részéről a szolgáltatókra, hiszen a végső cél, hogy egyetlen vezeték se maradjon az oszlopokon.
Marosvásárhelyen is komoly gondot jelentenek a még meglévő illetve újra meg újra megjelenő drótvezetékek. Az önkormányzat sokszor szélmalomharcot vív a szolgáltatókkal, amelyek a beruházási alapok hiányára hivatkozva, az úttestek és járdák felújításával egy időben elmulasztják a föld alá fektetni a huzalokat. „Számos esetben utólag ébrednek fel, és kérnek útfeltörési engedélyt. Megtagadhatnánk a jóváhagyást, de tekintettel a lakosság érdekeire, nem tesszük” – fejtette ki lapunknak Cosmin Blaga városházi szóvivő.
Tapasztalataink szerint
Mostanság pedig nem csak az úttal párhuzamosan kábeleznek a szolgáltatók, vezetékeiket számos esetben az úttest fölött is átvezetik. Szintén gyakran előfordul, hogy a rég nem használt vezetéket nem távolítják el, inkább a villanypóznák körül hagyják. Az is előfordul, hogy magánterületek fölött, a tulajdonosok jóváhagyása nélkül húznak be vezetékeket a második, harmadik szomszédhoz. A városháza sem szolgál a legjobb példával: a főtéren – sok más kábellel együtt – március közepén még ott lógnak az oszlopok közt a karácsonyi díszkivilágítás elemei.
Csíkszeredában az elmúlt években több utcában, lakóövezetben is földbe helyezték a villanyvezetékeket az adott utca, lakótelep teljes felújítása során. Elsőként a Márton Áron utca rendbetételekor számolták fel az áramszolgáltató oszlopait és biztosítottak lehetőséget arra, hogy a földben vezessék a kábeleket, az önkormányzat pedig saját oszlopokat állíttatott a közvilágítás számára. Később ugyanígy jártak el más utcákban is. Szőke Domokos, Csíkszereda alpolgármestere érdeklődésünkre elmondta, minden egyes beruházás előtt értesítették a szolgáltatókat arról, hogy számítsanak arra, hogy az áramszolgáltató felszámolja az útszéli oszlopait. Mint az elöljáró felidézte, ugyan nem használtak annyira drasztikus intézkedést, mint a temesvári polgármester, azonban arra volt példa a Márton Áron utca felújításakor, hogy miután az áramszolgáltató kiemelte az oszlopokat a földből és a „gazdátlan” kábeleket lefektették a szegélykövek mellé, néhány órán belül előkerült azok „gazdája”, az érintett szolgáltató is, így végül megoldódott a probléma. Érdekesség ugyanakkor, hogy a Taploca utca felújításakor
Sepsiszentgyörgyön a tíz évvel ezelőtt megkezdett városfejlesztés része a közvilágítás korszerűsítése, már több utcában eltűntek a légvezetékek, és a betonoszlopokat is korszerű lámpatestekre cserélték. Azonban gondot okoz, hogy az oszlopok egy részét, melyeken nincs közvilágítás, és már az áramhuzalok sem futnak, még mindig nem vitte el a villanyáram-szolgáltató. Az önkormányzat már több alkalommal átiratban kérte a vállalatot, hogy távolítsa el ezeket. Antal Árpád polgármester szerint viszont
az önkormányzat tulajdonába kerülnek a közvilágítás lámpaoszlopai. Az elöljáró rámutatott, ezért gyakran elhúzódnak a munkálatok, de hosszú távon megéri elviselni a kellemetlenséget. Az áramszolgáltatót nem tudják kötelezni semmire, valójában szívességet tesz a városnak azzal, hogy többé-kevésbé ráhangolódik a munkálatokra, és ezekkel párhuzamosan a saját költségén a föld alá rejti a kábeleket. Ezt száz évben egyszer kell meglépni, véli Antal Árpád. Az átalakítások után a közvilágítás, a lecserélt oszlopok a város tulajdonába kerülnek, a lakosságnak szolgáltatott áramot az Electrica tulajdonában levő, de már a föld alá rejtett kábelek vezetik.
A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.
A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.
Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.
Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.
Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
szóljon hozzá!