Szélmalomharc a kábelrengetegek ellen – a föld alá száműznék a vezetékeket, de még messze állnak ettől az erdélyi városok

Sikeres kábelmentesítés. Ma már nem rondítják felső vezetékek a csíksomlyói kegytemplom felé igyekvők kilátását •  Fotó: Gecse Noémi

Sikeres kábelmentesítés. Ma már nem rondítják felső vezetékek a csíksomlyói kegytemplom felé igyekvők kilátását

Fotó: Gecse Noémi

Valóságos szélmalomharcot vívnak az erdélyi és partiumi önkormányzatok a szolgáltatókkal, mert nem a várt ütemben halad a vezetékek föld alá költöztetése. Temesvár polgármestere az első, akinél „elszakadt a cérna”, és saját kezével kezdte meg a kábelek levágását. Máshol sem rózsásabb a helyzet, de elmondható: a kábelmentesítési törekvésnek már mindenhol van látszata.

Krónika

2019. március 20., 11:342019. március 20., 11:34

Internet, kábeltévé és telefonhálózat nélkül maradt hétfő este Temesvár belvárosa, miután a Béga-parti város önkormányzatának képviselői – Nicolae Robu polgármesterrel az élükön – több kábelt is levágtak az oszlopokról. Elégedetlenségük oka, hogy a szolgáltatók nem költöztették a vezetékeket a föld alá. A városháza tájékoztatása szerint a nyolc szolgáltatót már több ízben is felszólították, azonban nem tettek eleget a kérésnek.

A kábelvágó akción az elöljáró leszögezte, azt követően döntöttek arról, hogy „erőszakhoz” folyamodnak, hogy az oszlopokon vezetett kábelek tulajdonosai „nem hallgattak a szép szóra”. Mint fogalmazott,

határozottan eltökéltek amellett, hogy megmentsék a várost a kábelektől. 

„Nem akarjuk internet, televízió, telefon nélkül hagyni a lakosságot, de nem tűrhetjük tovább, hogy a város tele van légvezetékekkel” – hangsúlyozta Robu, mielőtt elvágta volna az első kábelt. A művelet után azt mondta: „Győzelem!”.

keddi sajtótájékoztatóján pedig újfent leszögezte, hogy határozott jelzést akart küldeni az érintettek felé: „elég volt”.  „Jobban érzem magam, ha toll van a kezemben és nem guillotine, de tegnap kénytelen voltam guillotine-t ragadni. Sajnálom azokat, akik igazságtalanul szenvednek. Ártatlan polgárok, cégek, ezeknek a szolgáltatóknak az ügyfelei, és feléjük kellene a haragnak irányulnia, nem a temesvári önkormányzat felé” – fejtette ki Robu.  

Kolozsvárral példálóznak

A „kábelvágás” helyszínén amúgy hétfő este jelen volt az egyik telefonszolgáltató képviselője is, aki a Mediafax hírügynökség beszámolója szerint elismerte, hogy

kaptak felszólításokat, „ám nem lehet egyik napról a másikra a föld alá temetni az összes vezetéket, nem ilyen egyszerű”.

„A városházának uniós forrásokat kellett volna lehívnia. Nem érdekelte. Kolozsváron például miért lehetett? Ugyanazok a szolgáltatók, amelyeknek itt oszlopon futnak a kábelei, Kolozsváron a városházával partnerségben föld alá helyezték őket. Próbáltunk tárgyalni erről a polgármesteri hivatallal, de úgy tűnik, nincs kivel, hozzá nem értő emberek vannak a városházán, ez az igazság. Ha nem így lenne, a vezetékek rég a föld alatt futnának” – nyilatkozta Aleksandar Stancovici, az egyik mobilszolgáltató cég képviselője.

Nem hagyja annyiban. Nicolae Robu polgármester is részt vett a kábelvágásban •  Fotó: MEDIAFAX Galéria

Nem hagyja annyiban. Nicolae Robu polgármester is részt vett a kábelvágásban

Fotó: MEDIAFAX

Eltüntetik a városképet
rontó kábeleket

Kolozsváron valóban évek óta bevett gyakorlat, hogy az utcafelújítások során föld alá kerülnek a különféle kábelek, vezetékek. Mint Oláh Emese alpolgármester kedden a Krónika megkeresésére rámutatott, az a tény, hogy a kábelek sokaságától nem csodálhatók meg a műemlék épületek vagy a belváros hangulatos utcái, olyan szintű igénytelenség, amelyet Erdély szimbolikus fővárosában nem engedhetünk meg magunknak. „A közszolgáltatási vállalatok, internet- és kábeltelevízió szolgáltatók a vezetékekből valóságos hálót szőttek városszerte az évek során, mert számukra olcsóbb volt új kábelt húzni, mint megtalálni a meghibásodást a létezőben, és azt kicserélni, eltávolítani. Ezért, amikor 2015-ben átfogó útfelújítás zajlott a Monostori úton, a kábelek is a föld alá kerültek. Azóta az önkormányzat politikájává vált, hogy minden egyes út felújítása során eltűnjenek a városképet rontó kábelek. Ugyanakkor az ingatlantulajdonosokat is felszólítottuk, hogy a homlokzatokról vegyék le az oda nem illő vezetékeket, ezt sikerült is elérni, ami leginkább az elhanyagolt ingatlanok esetében kirótt 500 százalékos emelt adó bevetetésének köszönhető” – avatott be a részletekbe az elöljáró. Hozzátette:

új, magánterületen épülő ingatlanok vagy ingatlanfelújítások esetén is csak akkor adnak ki építési engedélyt, ha a vezetékek a föld alá kerülnek.

„Tehát a kábelmentesítési törekvéseinknek már van látszata, és a jövőben is folytatni szeretnénk ezt a munkát. Például a Wesselényi (Regele Ferdinand) útnak és környékének felújítása hamarosan elkezdődik, modern, gyalogos- és biciklisbarát környezetet fogunk kialakítani, amelyben nem lesz helyük az itt-ott lógó kábeleknek. De nemcsak a belvárosra összpontosítunk, hiszen a felújítás Románia első okos utcája, a Hóstáti (Mărăşti) negyedben található Szalay (Molnar Piuariu) utca is kábelmentes övezetté válik” – vetítette előre Oláh Emese.

Várad is szabadulna a kábelektől

Hasonlóképpen eltökélt kábelrengeteg eltüntetésében Nagyvárad önkormányzata is. A városban nagyjából három éve alakították ki a vezetékek föld alá helyezéséhez szükséges csatornarendszert.

A megújuló utcákban, mint amilyen a Kossuth (ma Independenței) vagy a Zöldfa (Vasile Alecsandri), már nem rondítják különféle vezetékek sem közvetlenül, sem közvetve az épületek homlokzatát, mint ahogy a megújult belvárosi palotákról is eltüntették a homlokzatokat már-már pókhálószerűen átszövő vezetékeket. De pár lépéssel odébb már a szemlélőnek az az érzése támad, hogy a belvárosban is sok még a tennivaló, nemhogy a lakónegyedekben.

Zatykó Gyula, Ilie Bolojan polgármester tanácsadója kedden kérdésünkre úgy nyilatkozott, hogy a témában igazából

érdekellentét feszül az önkormányzat és a szolgáltatók között, hiszen míg előbbi mihamarabb megszabadulna a városképet rondító vezetékektől, utóbbiaknak semmi hasznuk nincs belőle, maximum kiadásuk.

Pedig – tette hozzá – a város biztosít forrásokat is erre a célra, de így sem mindenki költöztette a föld alá a kábeleket. Zatykó szerint nagy a nyomás a városháza részéről a szolgáltatókra, hiszen a végső cél, hogy egyetlen vezeték se maradjon az oszlopokon.

Marosvásárhely: eltűnnek
és megjelennek

Marosvásárhelyen is komoly gondot jelentenek a még meglévő illetve újra meg újra megjelenő drótvezetékek. Az önkormányzat sokszor szélmalomharcot vív a szolgáltatókkal, amelyek a beruházási alapok hiányára hivatkozva, az úttestek és járdák felújításával egy időben elmulasztják a föld alá fektetni a huzalokat. „Számos esetben utólag ébrednek fel, és kérnek útfeltörési engedélyt. Megtagadhatnánk a jóváhagyást, de tekintettel a lakosság érdekeire, nem tesszük” – fejtette ki lapunknak Cosmin Blaga városházi szóvivő.

Tapasztalataink szerint

azok után is újabb meg újabb vezetékek jelennek meg a levegőben, miután az addigiak föld alá kerültek.

Mostanság pedig nem csak az úttal párhuzamosan kábeleznek a szolgáltatók, vezetékeiket számos esetben az úttest fölött is átvezetik. Szintén gyakran előfordul, hogy a rég nem használt vezetéket nem távolítják el, inkább a villanypóznák körül hagyják. Az is előfordul, hogy magánterületek fölött, a tulajdonosok jóváhagyása nélkül húznak be vezetékeket a második, harmadik szomszédhoz. A városháza sem szolgál a legjobb példával: a főtéren – sok más kábellel együtt – március közepén még ott lógnak az oszlopok közt a karácsonyi díszkivilágítás elemei.

Csíkszereda: szigorú fellépés

Csíkszeredában az elmúlt években több utcában, lakóövezetben is földbe helyezték a villanyvezetékeket az adott utca, lakótelep teljes felújítása során. Elsőként a Márton Áron utca rendbetételekor számolták fel az áramszolgáltató oszlopait és biztosítottak lehetőséget arra, hogy a földben vezessék a kábeleket, az önkormányzat pedig saját oszlopokat állíttatott a közvilágítás számára. Később ugyanígy jártak el más utcákban is. Szőke Domokos, Csíkszereda alpolgármestere érdeklődésünkre elmondta, minden egyes beruházás előtt értesítették a szolgáltatókat arról, hogy számítsanak arra, hogy az áramszolgáltató felszámolja az útszéli oszlopait. Mint az elöljáró felidézte, ugyan nem használtak annyira drasztikus intézkedést, mint a temesvári polgármester, azonban arra volt példa a Márton Áron utca felújításakor, hogy miután az áramszolgáltató kiemelte az oszlopokat a földből és a „gazdátlan” kábeleket lefektették a szegélykövek mellé, néhány órán belül előkerült azok „gazdája”, az érintett szolgáltató is, így végül megoldódott a probléma. Érdekesség ugyanakkor, hogy a Taploca utca felújításakor

az egyik kábeltévé szolgáltató nem vállalta, hogy földbe vezesse a vezetékeit, inkább lemondott az adott övezetben az ügyfeleiről.

Sepsiszentgyörgy:
a villanyszolgáltatóra várnak

Sepsiszentgyörgyön a tíz évvel ezelőtt megkezdett városfejlesztés része a közvilágítás korszerűsítése, már több utcában eltűntek a légvezetékek, és a betonoszlopokat is korszerű lámpatestekre cserélték. Azonban gondot okoz, hogy az oszlopok egy részét, melyeken nincs közvilágítás, és már az áramhuzalok sem futnak, még mindig nem vitte el a villanyáram-szolgáltató. Az önkormányzat már több alkalommal átiratban kérte a vállalatot, hogy távolítsa el ezeket. Antal Árpád polgármester szerint viszont

érdemes várni arra, hogy az áramszolgáltató a föld alá rejtse a kábeleket az utcák felújítása során, mert így eltűnik a huzalrengeteg,

az önkormányzat tulajdonába kerülnek a közvilágítás lámpaoszlopai. Az elöljáró rámutatott, ezért gyakran elhúzódnak a munkálatok, de hosszú távon megéri elviselni a kellemetlenséget. Az áramszolgáltatót nem tudják kötelezni semmire, valójában szívességet tesz a városnak azzal, hogy többé-kevésbé ráhangolódik a munkálatokra, és ezekkel párhuzamosan a saját költségén a föld alá rejti a kábeleket. Ezt száz évben egyszer kell meglépni, véli Antal Árpád. Az átalakítások után a közvilágítás, a lecserélt oszlopok a város tulajdonába kerülnek, a lakosságnak szolgáltatott áramot az Electrica tulajdonában levő, de már a föld alá rejtett kábelek vezetik. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 02., szombat

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)

A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)
2024. november 01., péntek

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész
2024. november 01., péntek

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására

A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására
2024. november 01., péntek

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban

Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban
2024. november 01., péntek

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron

Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron
2024. november 01., péntek

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát

Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát
2024. november 01., péntek

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”

Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

2024. október 31., csütörtök

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat

Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat
2024. október 31., csütörtök

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus

Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus