Fotó: Krónika
Az útügyi hatóságok ezen rendelet alapján jártak el, amikor eltávolították a Kökös határában elhelyezett Székelyföld-táblát. Ha a jogszabályt Kolozsvár környékén is alkalmaznák, szinte valamennyi hirdetőtáblát el kellene távolítani az utak mellől. Az utakról szóló 1997-ben keltezett kormányrendelet egyébként olyan szigorú, hogy – amint egy Hargita megyei illetékes elmondta – a székely falvak felét le kellene bontani ahhoz, hogy a jogszabálynak érvényt szerezzenek. A tábladöntés kapcsán Markó Béla RMDSZ-elnök rosszallóan jegyezte meg, az RMDSZ koalíciós partnere a nacionalisták kedvében akart járni az intézkedéssel. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke bejelentette, máris elindította az újbóli táblaállításhoz szükséges engedélyek kiváltását.
„A Hargita megyei falvak felét le kellene bontani ahhoz, hogy érvényesítsük az útügyi szabványokat” – jelentette ki Budai András, a megyei tanács útügyi szolgálatának munkatársa. Budaitól azt próbáltuk megtudni, Hargita megyében is alkalmazzák-e azt a jogszabályt, amelyik alapján a Kovászna megyei útügyi hatóság eltávolíttatta a Kökös határába kitett Székelyföld reklámpannót. A hatóság voltaképpen a Szállításügyi Minisztérium által 1997 decemberében kibocsátott – a reklámpannók elhelyezésére vonatkozó – 571-es rendeletét alkalmazta. Eszerint a hirdetőpannókat településen kívül az útburkolat peremétől hét méterre, településen belül pedig négy méterre lehet felszerelni. A Székelyföld-táblát levétető hatóság azonban nem a rendeletre hivatkozott, hanem a Kovászna Megyei Tanács által megszerzett építési engedélyre. Eszerint ugyanis a kökösi hídtól 200 méterre, az út szélétől pedig 7 méterre kellett volna tenni a pannót. A táblát azonban nem a jóváhagyott helyre, hanem a kökösi hídtól 100 méterre, az út szélétől pedig 4,9 méterre állították fel.
Betarthatatlan törvények
Budai András arra a szabványra hivatkozott, mely szerint a hét méter széles megyei út mellett másfél méter szélességben vízelvezető sánc és ugyanilyen szélességű biztonsági zónának kellene lennie. Megjegyezte, erre településen belül a legritkább esetben van hely, de külterületen is gyakran a padkáig érnek a telekhatárok, kerítések. „Az utak a legtöbb esetben nincsenek telekkönyvezve, a pontos határaik nem rögzítettek, ezért nemcsak a táblák, de helyenként még az új házak is szinte rákönyökölnek a padkára. A büntetések magasak, de a tulajdonostól a tervezőn át az engedélyező önkormányzatig annyi érdekbe ütközünk, hogy nem lehet érvényt szerezni a törvény betűjének. A reklámtáblákat arrébb lehet ugyan költöztetni, ha nem a megfelelő helyre állítják, egy házat elbontatni viszont már keményebb dió” – mondta Budai András. A tisztázatlan telekkönyvi viszonyok miatt viszont a reklámtáblák zöme is magánterületen van, hiába esik bele abba sávba, amely az előírások szerint az úthoz tartozik. „A reklámozók leggyakrabban magánszemélyekkel kötnek szerződést, a telekkönyvet lobogtató bácsikának pedig hiába magyarázzuk az útügyi előírásokat, ő birtokon belül tudja magát. Több pert is veszítettünk ilyen ügyekben, pedig mindenkinek az lenne az érdeke, hogy az utak mentén vízelvezető sánc legyen, és biztonságosan lehessen közlekedni, tehát nem öncélú az útügyi szabvány” – mondta Budai András. Az elhelyezésükön túl egyetlen szabály van reklámtáblákra: sem színükben, sem formájukban nem hasonlíthatnak a forgalmi táblákra.
Méterek és jogszabályok
Az út menti építkezésekre a 1997/43-as számú, a közutakról szóló kormányrendelet is kitér. Ez a jogszabály meghatározza az utak biztonsági és védelmi zónáit, melyen belül az út gondnoka dönthet arról, az úttól milyen távolságra engedélyezi a táblák felállítását. Az utak biztonsági zónája másféltől öt méterig terjed domborzattól függően, a biztonsági övezet, amely az esetleges útszélesítésre, fejlesztésekre jelölnek ki, az út tengelyétől mérve akár 18–22 méter is lehet. A reklámtáblák elhelyezését egyedi engedélyek alapján, az út jellegét, a forgalom nagyságát és a terepviszonyokat figyelembe véve állítja ki az útgondnokságot ellátó hatóság, építési engedélyt a területileg illetékes önkormányzat bocsáthat ki, és mert a forgalmat befolyásolhatja, a rendőrségtől is engedélyt kell kérni az építkezés elvégzésére. „A reklámtáblák elhelyezésénél elsősorban a közlekedés biztonságát tartjuk szem előtt, ezért sem egységes az elhelyezés módja, az úttesttől való távolság. Ha azonban az engedélyben megszabott feltételeknek eleget tesz az építtető, akkor nem távolítható el egyetlen tábla sem” – jelentette ki Budai András.
Vaskalapos Maros megyeiek
Míg Kolozs megyében úgy tűnik, nem tartatják be a törvényt, a reklámcégek kedvükre helyezhetnek el reklámpannókat az út közvetlen szomszédságában, a Maros megyei utászok vaskalaposabbak. Az országutak gondnokságát ellátó vállalat igazgatója, Gheorghe Ispas elmondta, a számtalan szóbeli és írásbeli felszólítás ellenére is a tavaly mintegy harminc reklámpannót kellett leszerelniük. „A napokban is három, az úthoz túl közel elhelyezett táblát távolítottunk el az E60-as Marosvásárhelytől Brassó felé tartó útszakaszán. Mi nem kivételezünk senkivel. Két óriásreklám a halász-vadász egyesületé, egy pedig a talajfeljavító igazgatóságé, azaz egy állami intézményé volt” – sorolta a szintén állami intézmény igazgatója. Ispas szerint a törvény 7 méteres távolságot szabó kitétele nem véletlen. Különböző számítások szerint csak ekkora távolság esetében biztosított a gépkocsivezetők megfelelő kilátása. Az út szélétől kisebb távolságra táblát elhelyezők közül sokan azzal próbálnak védekezni, hogy magánterületre vagy éppenséggel egy kerítésen belül állították fel a pannót. „Minket ez nem érdekel, kültelkek esetében a törvény akkor is hétméteres távolságot ír elő” – nyomatékosította Ispas. A félreértések és az utólagos gondok elkerülése végett az igazgató azt tanácsolja minden érdekelt személynek, intézménynek vagy cégnek, hogy már a tábla tervezésekor egyeztessen az útügyi hatósággal.
Háromszéki magyarázkodás
A Kovászna megyei önkormányzat jogászai közben azt vizsgálják, történt-e visszaélés hétfőn, a Székelyföld-tábla eltávolításakor. Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke szerint az útügyi hatóság dolgozói úgy bontották le a táblát, hogy erről nem értesítették időben az önkormányzatot, ezért ennek képviselői nem lehettek jelen a reklámtábla levételénél. Az útügyi igazgatóság Brassó megyei kirendeltségének átiratát, amely a tábla eltávolítására szólította fel az önkormányzatot, pénteken, munkaidő után kapták meg faxon, a dokumentumot csak hétfőn iktatták, így még rendelkezésükre állt volna 24 óra, hogy a táblát maguk szereljék le. „Lángvágóval átvágták a tartóoszlopot, tehát elégé barbár módon szedték le a táblát az utászok, és persze magyarázkodnak, hogy nem állt minden technikai lehetőség a rendelkezésükre. Nyilván ez nem mentség, a lényeg azonban az, hogy visszaszereztük a táblát, és elkezdődött a felújítása” – mondta Demeter János. A szükséges engedélyek beszerzése után ugyanis újból vissza kívánja állítani a megyei önkormányzat Kökös határában a Székelyföld bejáratát jelző reklámtáblát, ma nyújtják be a kéréseket az Országos Útügyi Igazgatósághoz és a rendőrséghez. „Nincs olyan törvény, amely alapján a reklámtábla tartalmába beleszólhatnának, csupán az elhelyezés technikai részében illetékesek” – mondta Demeter János. A tábla eltávolítása kapcsán Markó Béla RMDSZ-elnök tegnapi sajtótájékoztatóján óriási baklövésnek tartja az RMDSZ-szel együtt kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) minisztereinek hozzáállását a táblaügyhöz. Markó szerint a liberális miniszterek azt hitték, a tábla eltávolításával a román közvélemény nacionalista részének a kedvében járnak. „Törvényes rendelkezésekre hivatkozva távolították el a táblát, de nevetséges, hogy miként kerestek ürügyet erre, és azon vitatkoztak, hogy a tájékoztató plakát szélétől vagy az azt tartó oszloptól kell számítani a törvényes távolságot” – mondta Markó.
Sorin Stoican, az útügyi hatóság Kovászna megyei vezetője szerint hétfőn összesen nyolc, törvénytelenül elhelyezett táblát bontottak le Kovászna megyében.
Május elsejei razziát tartottak Maros megyében a közlekedésrendészet munkatársai. Elsősorban azokra a sofőrökre vadásztak, akik a majális leple alatt szeszes italt fogyasztottak, és úgy ültek volánhoz.
Rajtakaptak a rendőrök két férfit, akik Spanyolországból hozattak veszélyes és különösen veszélyes kábítószereket, hogy azokat eladjanak. A kábítószerkereskedő apa és fia akkor bukott le, amikor egy 350 ezer lej értékű szállítmányt vettek át.
Összesen 3,5 millió euróból öt zöldövezetet újítanak fel vagy alakítanak ki az Arad megyei Pécskán. A magyar határ közelében fekvő település önkormányzata a lakosság komfortérzetét szeretné növelni, egyúttal egészséges életkörülményeket teremteni.
A brassói helyi közlekedési vállalat (RATBV) összesen 39 sofőrjét vették őrizetbe 24 órára egy üzemanyaglopási ügyben, amelyben szerdán 46 házkutatást tartottak.
Öt napon át száz Szilágy megyei rendőr elsősorban a gyalogosokat ellenőrizte, hogy mennyire tartják be a közlekedésrendészeti szabályokat. Az április 22–27. között falun és városon megtartott megyei szintű razzia a megelőzésre helyezte a hangsúlyt.
Összeomlott szerdán Erdély egyik legrégebbi fedeles hídja, a 156 éves Urmánczy-híd a Hargita megyei Maroshévízen – tudatta Czirják Károly helytörténész, a helyi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke.
A Fehér megyei Tövisen avatták fel kedden Románia legnagyobb napelemparkját. Az összesen 55 millió eurós napelempark-beruházás – ebből 15 millió euró vissza nem térítendő támogatás – az országos helyreállítási terv (PNRR) részét képezi.
A május elsejei hosszú hétvégén általában jó idő lesz, a sokéves átlagnál helyenként jóval magasabb hőmérsékletekkel, de a hegyekben és dombvidéken elszórtan átmeneti légköri instabilitás is előfordulhat.
Egy második világháborús repülőbombát találtak szerdán reggel az aradi Neuman Ferenc Aréna közelében, egy építkezésen.
Lelkiismeret szerinti voksolást javasol szimpatizánsainak a román elnökválasztás május 4-én, vasárnap tartandó első fordulóján az egyik kisebbik erdélyi magyar párt, a Magyar Polgári Erő (MPE).