Szekeres Imre adósságról, Markó Béla autonómiáról beszélt a bodvaji vashámor elõtt

„Ne hazudjatok! Mit keresel itt?” – ilyen és hasonló bekiabálások hangzottak el a magyar miniszter beszéde elején. Szekeres Imre a kérdésre válaszolva elmondta, hogy honvédelmi miniszterként azt az adósságot kívánja leróni, amellyel Budapest és az anyaországi magyarok Székelyföldnek tartoznak. A miniszter kiemelte: a bodvaji vashámor a magyar történelem talán legtanulságosabb jelképe, amely az anyaországi és a határon túli magyarok összefogását igazolja. Markó Béla RMDSZ-elnök kiemelte: Bukarestnek és Budapestnek is adóssága van velünk szemben, de elsõsorban nekünk magunknak van adósságunk önmagunkkal szemben. „A bodvaji vashámor arra figyelmeztet, hogy a Székelyföldnek szüksége van a maga önálló életére, szüksége van a területi autonómiára, azért, mert a székelység mögött több évszázados önálló hagyomány és képesség áll a megmaradásra” – mondta a miniszterelnök-helyettes. Markó hozzátette: a mi eljövendõ autonómiánknak elsõsorban ezekre a hagyományokra kell támaszkodnia. Az RMDSZ-elnök szerint a történelembõl merített önbizalmon, erõn és jövõépítõ képességen alapul Székelyföld önállósága, története és autonómiája. A közös munkát a többi felszólaló is hangsúlyozta. „Ma nem öntünk ágyút, ma fegyverünk az összetartozás” – mondta köszöntõjében Demeter János, az újjáépítést vállaló Kovászna Megyei Tanács elnöke.
Az ünnepségen felszólalt még Bardócz Csaba, Nagybacon polgármestere, Berencsi Attila, a kezdeményezést támogató Honvédség és Társadalom Baráti Kör elnöke és Csikány Tamás hadtörténész. A programban a felszólalók között szerepelt Sylvester Lajos közíró is, aki Szekeres Imre jelenléte elleni tiltakozásaként, határozottan elutasította a felkérést. A felújított bodvaji vaskohó jelentõs történelmi érték, hiszen 1848-ban Gábor Áron itt öntötte Háromszék önvédelmi harcának elsõ két ágyúját.

----------