A Borsos Tamás utca elején lakó Adorjáni Imre számítógépén és mobiltelefonján mintegy harminc olyan autó fényképe található, amely az utóbbi időben lezárta a családi ház kijáratát. Mint mondja, amint összegyűl az ötven, már nem a rendőrséghez, hanem annál magasabb fórumokhoz fordul. A rend őreit ugyanis nemigen érdekli a kisember panasza – vonta le a következtetést eddigi tapasztalataiból. A középkorú férfi a hatóságot teszi felelőssé a kialakult helyzetért: egyrészt a passzivitásuk zavarja, másrészt a pökhendiségük. Ugyanis számtalan alkalommal azzal szembesült, hogy amikor a száz méterrel odébb székelő rendőrségen jelentést tett, kiderült, hogy kapuját éppen a karhatalom valamelyik alkalmazottja zárta el.

„Egyszer, amikor panaszt tettem a rendőrségen, és a rendszámot is bediktáltam, a szolgálatos tiszt elővett egy listát, és közölte, hogy nem tehet semmit, mert éppen a kollégája állta el a kapunkat. A legtöbbször szaladva jönnek a rendőrség épületéből, és odébb viszik az autójukat” – ecseteli a helyzetet Adorjáni.

A férfi felvette a kapcsolatot a városházával is; három éven keresztül levelezett a polgármesteri hivatal illetékeseivel, arra kérve őket, hogy két szegélykő elhelyezésével határolják be a parkolót. Ám a rendteremtő céllal elhelyezett szegélyek rövid életűnek bizonyultak. Előbb a rendőrök azt blöffölték az éppen kikandikáló szomszédoknak, hogy ötezer lejes pénzbírsággal sújtották Adorjáni Imrét, majd a városháza emberei jöttek, és eltávolították az alig egy hónapja, szintén általuk elhelyezett akadályokat.

Futólépésben érkező egyenruhások

Szintén futkosó egyenruhásokhoz volt „szerencséje” a Borsos Tamásból nyíló Fürdő utcában lakó Mihai Poruţiunak is. Mivel a rövid, sikátorszerű macskaköves utca nem rendelkezik járdatesttel, a kerítéshez közel húzó sofőrök a bejárati kaput szokták eltorlaszolni. „Nagyon érdekes, hogy minden egyes rendőr, aki a telefonos reklamáció után odaszalad, ugyanazt a kifogást hozza fel: nem vette észre, hogy bejárati kapu van ott. Pedig még egy tiltótáblát is tettem azok kedvéért, akik összetévesztik a kaput a fallal” – magyarázza a fiatalember. Egy utcával odébb Poruţiu egy másik ingatlannal is rendelkezik; a helyzet ott sem különb. Szomszédja, Nagy István általában A4-es lapra írt üzenettel próbálja jobb belátásra bírni az egyenruhásokat. Miután valamelyik kollégájuktól megtudják, hogy autójuk szélvédőjén megjelent az

felirat, futólépésben érkeznek az ismert színművész háza elé.

A Rigó utcában lakó Nagy László unitárius lelkésznek egyszer épp temetésre kellett volna indulnia, amikor egy rendőr autójával találta szembe magát, így kénytelen volt taxit hívni. Mint meséli, a belügyisek régebben rendszeresen elzárták lakása bejáratát. Olyan is előfordult, hogy a kapuja előtt parkoló hatósági már csak akkor távolította el a kocsiját, miután munkaügyben megjárta a 45 kilométerre lévő Marosludast. „Gyakran jártam be a rendőrségre panaszt tenni, mindig egy »elnézéssel« fizettek ki. Az utóbbi időben mintha egy kicsit civilizálódtak volna, ritkábban parkolnak a bejáratunk elé” – meséli a lelkész.

Mostanság nemigen zárják el a Studium Alapítvány székházának Kozma Béla utcai bejáratát sem. A civil szervezet munkatársai egy kis trükkhöz folyamodtak: napközben nem csukják be a kaput, ezzel jelezvén, hogy az udvarról és az udvarra folyamatos a ki- és bemenetel. Székely Loránd gazdasági igazgató és kollégái így sincsenek könnyű helyzetben. A rendőrség munkatársai sokszor úgy parkolnak a szemközti ház előtt, hogy a Studium udvaráról türelem – és ügyességi játék kifordulni.

Bosszú és fölényeskedés

A rendőrség főbejáratától mintegy ötven méterre lakó Ábrám Zoltán évek óta nem hajtott be családi háza udvarára autóval. Az orvosi egyetem tanárának rengeteg bosszúságot okoztak a szabálytalanul parkoló rendőrök, és nem csak.

– idézi fel egy régebbi esetét a professzor. Azóta inkább kint parkol, így legalább bármikor el tud indulni. Már ha a kocsija üzemképes, teszi hozzá. Ugyanis az is megesett, hogy az utcán parkoló autójába részegen vezető rendőr hajtott bele karácsony előtt.

A Székelyhon napilap Borsos Tamás utca 11. szám alatti székháza rézsutosan átellenben fekszik a rendőrség bejáratával. A munkatársak látásból már ismerik azokat a rendőröket, akik se szó, se beszéd, rendszerint a fekete vaskapu előtt parkolnak. Amint a lapterjesztéssel foglalkozó, így a legkorábban érkező Ambrus Attila a telefonjával készített fényképen mutatja, a leggyakrabban egy kék, MS 82 BCS rendszámú Hyundai Tucson városi terepjáró zárja el a bejáratot. „Az illető, egy százharminc kiló körüli pasas megáll, de még mindig bömbölteti a manelét, nehézkesen kiszáll az autójából, majd komótosan átsétál a rendőrségre. És ezt megteszi szinte minden második reggel” – számol be a Székelyhon munkatársa.

Kolléganője, Orosz Csilla egy fekete autós rendőrt ismert meg. Az illetőben volt annyi „jóérzés”, hogy a munkaideje lejárta után, 15 órakor belépett a szerkesztőségbe, és elnézést kért.

– idézi a rend őrét Orosz Csilla. Amikor a Transversum Kft. ügyvezetője átlépett a rendőrségre, hogy kérje meg a bejáratnál szolgálatot teljesítő tisztet, értesítse a szabálytalanul parkoló kollégáját, hogy mozdítsa el a cég kapujából autóját, azzal a meglepetéssel szembesült, hogy az illető maga intézkedett – a gépkocsi ugyanis az övé volt.

Összejátszik a két rendőrség?

Bár a lakók panaszözöne telefonon a 112-es számra vagy személyesen a rendőrség szolgálatos tisztjéhez fut be, a parancsnokok semmit nem tudnak róla, vagy legalábbis úgy tesznek. Ez derül ki a lapunk által megkeresett Emanuela Rugină nyilatkozatából. A sajtószóvivő meglepettnek mutatkozott, amikor vázoltuk a helyzetet; megkérdezte a feletteseit, azonban azt a választ kapta – és továbbította –, hogy

Mindez már csak azért is furcsa, mivel a parkolásokat ellenőrző önkormányzati alárendeltségű helyi rendőrség osztályvezetői posztba visszaminősített volt igazgatója, Ioan Damaschin azt állítja, hogy a Borsos Tamás utcában és környékén minden egyes délelőtt kénytelenek a szabálytalanul parkolókat és a kapukat elzárókat büntetni.

A lakók azonban nemigen bíznak a fekete egyenruhás helyi rendőrökben. Van, aki azzal gyanúsítja őket, hogy szemet hunynak magasabb rangú kollégáik kihágásai fölött. „Ez akkor vált bizonyossá számomra, amikor a fekete ruhás rendőr azt mondta, hogy 400 lejjel büntette a kapum előtt parkoló másik rendőrt. A feleségem kíváncsiságból megnézte az ablaktörlő alá helyezett cetlit, amely mindössze egy meghívó volt a helyi rendőrség Dózsa György utcai székházába” – állítja Adorjáni Imre. Egyébként Ioan Damaschin közlése szerint a szabálytalan parkolásért kiszabott büntetés 145 lej.