Szellős vidék. Kisakna még az új út megépítése előtt
Fotó: Facebook/Ocnisoara
Nem adják fel a Magyarlapádhoz tartozó Kisaknára tervezett sós fürdő megálmodói: a Fehér Megyei Tanács a minap 17 millió lejről 21 millióra növelte a beruházásra szánt összeget, ugyanis a júliusi határidőig nem jelentkezett kivitelező. Ez is azt bizonyítja, mennyire komolyan gondolják a jelenleg alig több, mint tucatnyi lakost számláló falu, illetve a kistérség „feltámasztását”, amely idén aszfaltozott utat is kapott: a sóvidéken át futó kacskaringós látványosságot Transz-szalinának nevezték el. Miközben a csupán néhány román lakost számláló Kisakna és Vadverem igazi haszonélvezője a román polgármester által irányított község bőkezűségének, az összesen csaknem másfél ezres magyarság elszigeteltségre panaszkodik.
2023. augusztus 01., 16:322023. augusztus 01., 16:32
2023. augusztus 01., 23:562023. augusztus 01., 23:56
Magyarlapád szinte színmagyar falu Dél-Erdélyben, ahol szórványkollégium is működik. Községközpont, és így, a hozzárendelt falvak népességét összesítve már nagyjából csak fele-fele arányban lakják magyarok és románok. Az Árpád-kori településeket, többek között a kastélyáról és visszaköltözött bárójáról, Bánffy Farkasról nevezetes Fugadot is magában foglaló közigazgatási egységben jelenleg Magyarbece számít még színmagyar településnek, illetve Magyarbagón él még kisebbségben, de nagyobbacska közösség.
ami nem újdonság, hiszen Marian-Cătălin Indreiu immár 23 éve irányít. A helyi tanácsban politikai alakulata, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) van többségben: a 11 tanácsosból hatot a liberálisok adnak, ötöt az RMDSZ.
Nem véletlen, hogy talál a szó a szintén PNL-s irányítású megyei tanáccsal, amely hajlandó helyi álmokat felkarolni, és jelentős összegeket áldozni erre. Az egyik nagy cél már megvalósult: idén nyáron elkészült a Fugad–Kisakna–Vadverem aszfaltos út, mely végre civilizált körülmények között köti a világ többi részéhez utóbbi két települést.
A Transz-szalina
Fotó: Facebook/Marian Cătălin Indreiu
Az elzártság azt eredményezte, hogy – a 2011-es népszámlálási adatok szerint – Kisakna lakossága 26, Vadveremé 38 fősre csökkent, a tendencia pedig azóta is kitartott, ugyanis rossz időben szinte képtelenség volt elhagyni az említett falvakat, emiatt pedig sokan más otthont kerestek maguknak.
Sőt felvirágoztatást is ígérnek, mégpedig egy másik, még nagyobb beruházás révén. Ugyanis miközben épült a dimbes-dombos vidéken, sóhegyen át kanyargó, a „nagy testvérek”, azaz a Transalpina és a Transzfogarasi út neve után Transz-szalinának elkeresztelt községi út, a Fehér Megyei Tanács kiírta a versenytárgyalást a Kisakna területén tervezett sós fürdő megépítésére.
A tervezett sós fürdő látványterve
Fotó: Fehér Megyei Tanács/látványterv
Az évekkel ezelőtt megfogalmazott álom annak köszönhetően került jóval közelebb a megvalósuláshoz, hogy a megyei önkormányzat komolyan nekilátott a térség természeti kincseinek, jelen esetben a sós víz turisztikai kiaknázásának.
Az év Fehér megyei beruházásaként emlegetik a szombaton megnyíló marosújvári új sós gyógyfürdőt, amelytől „feltámadást” várnak az Osztrák–Magyar Monarchia, de még a Ceaușescu-diktatúra idején is pezsgő idegenforgalommal rendelkező városban.
A Fehér Megyei Tanács a stratégia következő állomásaként emlegeti a Kisaknára tervezett fürdő megvalósítását. Ennek érdekében átvett a helyi önkormányzattól egy 26 hektáros területet, mely egy sós vizű kutat is magában foglal, illetve azt a kis tavacskát is, melyet a helyiek hoztak létre fürdőzésre, reumakezelésre.
A megyei önkormányzat az első megvalósíthatósági tanulmány alapján úgy számolt, hogy mintegy 17 millió lejből megépíttethetik az összesen kilenc medencével csalogató új gyógyfürdőt, ám sem az áprilisi, sem pedig a júliusi határidőig nem jelentkezett kivitelező a versenytárgyaláson. Ezért nemrég arról döntöttek a tanácsosok, hogy vonzóbbá teszik a kiírást: 21 191 799,19 lejre (4,3 millió euróra) emelték a beruházásra szánt összeget.
A kisaknaiak által „rögtönzött” sós tavacska
Fotó: Facebook/Ocnisoara
lesznek édes vizű gyerek- és felnőttmedencék, de természetesen sós vizű is, ugyanakkor sós tavakat is tartalmaz majd a komplexum. A 150 férőhelyes parkolóval ellátott fürdőben homokos napozórész, vendéglő, játszótér, sportpályák, filagóriák is helyet kapnak a tervek szerint.
A Küküllőmenti-dombvidéken, sótömbök fölött-mellett fekvő Kisakna Nagyenyed felől, Csombord–Magyarléta-útvonalon közelíthető meg, a községközpontból pedig az új aszfaltos úton. Többek között Marian-Cătălin Indreiu polgármester nagy örömére, aki elmondta:
Fotó: Fehér Megyei Tanács/látványterv
„Az új út megvalósításával lezárjuk Magyarlapád község úthálózatának kiépítését, és lehetővé tesszük a lakosok számára, hogy elérjék a sómezőt, amelyen utólag kikapcsolódást szolgáló létesítményt építünk” – nyilatkozta korábban az elöljáró.
Miközben az új úttal a nagyvilághoz kapcsolt Kisaknán és Vadvermen csupán néhány tucat román lakos, és egyetlen magyar sem él a korábbi népszámlálási adatok szerint, a községközpontban, a mintegy ezer lakost számláló Magyarlapádon több mint 900-an magyarok. Bár hivatalosan itt székel a polgármester, az önkormányzat is, a helyiek igencsak „elhanyagolva” érzik magukat.
Fotó: Facebook/Marian Cătălin Indreiu
Mégpedig a politikai helyzetből fakadó tehetetlenség eredményeként. A magyarlapádi RMDSZ arra panaszkodott a Szabadság napilap egyik cikkében, hogy szélmalomharcot vívnak: mivel kisebbségben vannak a tanácsban, bármilyen javaslatot tettek, azt vagy tündérmesének nevezték, vagy egyszerűen nem különítettek el rá pénzt. Ezen felül csak teljesítetlen ígéreteket kaptak a magyarlakta falvakat érintő ügyekben, a polgármester nem válaszol kérdéseikre.
Így hozzájárulhattak a becei ravatalozó és a bagói imaház felépítéséhez, valamint a lapádi templom felújításához. Ugyanígy segítették a lapádi falunap szervezését, támogatták a focicsapatot és a futballpályák feljavítását.
Fotó: Facebook/Marian Cătălin Indreiu
Egyébként a felújított magyarlapádi templom tavalyi újraszentelésén köztársasági elnök is részt vett Novák Katalin személyében. Amint arról beszámoltunk, a Magyar Református Egység Napja alkalmából egyszerre tíz dél-erdélyi egyházközségben ünnepeltek templomfelújítást. „Mi, amikor templomokat építünk és újítunk szerte a Kárpát-medencében, azért tesszük, mert ezzel kezdődik a közösségeink megerősítése” – mutatott rá Novák Katalin a krónikákban először közel 1000 esztendeje, 1030-ban említett, népzenéjéről, néptáncáról is híres Magyarlapádon, amelyet akkor első szent királyunk felesége, Gizella birtokaként tartottak nyilván. „Azzal, hogy ma tíz templomot felszentelhettünk, azzal is azt üzenjük, hogy mi itt leszünk 1000 év múlva is, testvérek között, magyarul szólítva meg egymást” – fűzte hozzá a köztársasági elnök.
Jó ma itt magyarnak, református kereszténynek lenni, testvérek között lenni, büszke vagyok rá, hogy magyar vagyok, református vagyok, és hogy ennyien együtt lehetünk – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök Magyarlapádon.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!