Sós fürdőbe visz a Transz-szalina? Több millió eurós beruházások a 14 lelket számláló erdélyi faluban

Magyarlapád szinte színmagyar falu Dél-Erdélyben, ahol szórványkollégium is működik. Községközpont, és így, a hozzárendelt falvak népességét összesítve már nagyjából csak fele-fele arányban lakják magyarok és románok. Az Árpád-kori településeket, többek között a kastélyáról és visszaköltözött bárójáról, Bánffy Farkasról nevezetes Fugadot is magában foglaló közigazgatási egységben jelenleg Magyarbece számít még színmagyar településnek, illetve Magyarbagón él még kisebbségben, de nagyobbacska közösség.

Bár a korábbi, 2011-es népszámlálási adatok szerint még többségben volt a községben a csaknem másfél ezer lelket számláló magyarság – Fehér megyében még csak Torockó mondhatja el ugyanezt magáról –, polgármestert 2020-ban sem sikerült adnia,

ami nem újdonság, hiszen Marian-Cătălin Indreiu immár 23 éve irányít. A helyi tanácsban politikai alakulata, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) van többségben: a 11 tanácsosból hatot a liberálisok adnak, ötöt az RMDSZ.

Nem véletlen, hogy talál a szó a szintén PNL-s irányítású megyei tanáccsal, amely hajlandó helyi álmokat felkarolni, és jelentős összegeket áldozni erre. Az egyik nagy cél már megvalósult: idén nyáron elkészült a Fugad–Kisakna–Vadverem aszfaltos út, mely végre civilizált körülmények között köti a világ többi részéhez utóbbi két települést.

Az elzártság azt eredményezte, hogy – a 2011-es népszámlálási adatok szerint – Kisakna lakossága 26, Vadveremé 38 fősre csökkent, a tendencia pedig azóta is kitartott, ugyanis rossz időben szinte képtelenség volt elhagyni az említett falvakat, emiatt pedig sokan más otthont kerestek maguknak.

Ám most megvalósult a régi álom: a csaknem 8 kilométeres, a megyei útügyi hatóság által 8 millió lejből megépített aszfaltcsíktól azt várják, hogy „életben tartja” az eddig a világtól elzárt településeket.

Sőt felvirágoztatást is ígérnek, mégpedig egy másik, még nagyobb beruházás révén. Ugyanis miközben épült a dimbes-dombos vidéken, sóhegyen át kanyargó, a „nagy testvérek”, azaz a Transalpina és a Transzfogarasi út neve után Transz-szalinának elkeresztelt községi út, a Fehér Megyei Tanács kiírta a versenytárgyalást a Kisakna területén tervezett sós fürdő megépítésére.

Az évekkel ezelőtt megfogalmazott álom annak köszönhetően került jóval közelebb a megvalósuláshoz, hogy a megyei önkormányzat komolyan nekilátott a térség természeti kincseinek, jelen esetben a sós víz turisztikai kiaknázásának.

Ezt bizonyítja a mintegy 30 kilométerrel odébb, Marosújváron idén megnyitott új sós gyógyfürdő is, melyet az év beruházásaként emlegettek a megyében.

Mindent vissza? Megnyílik az új sós gyógyfürdő Marosújváron, ahol már csak áhított a monarchiabeli dicsfény

Az év Fehér megyei beruházásaként emlegetik a szombaton megnyíló marosújvári új sós gyógyfürdőt, amelytől „feltámadást” várnak az Osztrák–Magyar Monarchia, de még a Ceaușescu-diktatúra idején is pezsgő idegenforgalommal rendelkező városban.

A Fehér Megyei Tanács a stratégia következő állomásaként emlegeti a Kisaknára tervezett fürdő megvalósítását. Ennek érdekében átvett a helyi önkormányzattól egy 26 hektáros területet, mely egy sós vizű kutat is magában foglal, illetve azt a kis tavacskát is, melyet a helyiek hoztak létre fürdőzésre, reumakezelésre.

A megyei önkormányzat az első megvalósíthatósági tanulmány alapján úgy számolt, hogy mintegy 17 millió lejből megépíttethetik az összesen kilenc medencével csalogató új gyógyfürdőt, ám sem az áprilisi, sem pedig a júliusi határidőig nem jelentkezett kivitelező a versenytárgyaláson. Ezért nemrég arról döntöttek a tanácsosok, hogy vonzóbbá teszik a kiírást: 21 191 799,19 lejre (4,3 millió euróra) emelték a beruházásra szánt összeget.

A majdani kivitelezőnek két év áll majd rendelkezésére a modern létesítmény megépítésére, mely kilenc megmártózási lehetőséget nyújt majd egyszerre legtöbb 600 vendégnek:

lesznek édes vizű gyerek- és felnőttmedencék, de természetesen sós vizű is, ugyanakkor sós tavakat is tartalmaz majd a komplexum. A 150 férőhelyes parkolóval ellátott fürdőben homokos napozórész, vendéglő, játszótér, sportpályák, filagóriák is helyet kapnak a tervek szerint.

A Küküllőmenti-dombvidéken, sótömbök fölött-mellett fekvő Kisakna Nagyenyed felől, Csombord–Magyarléta-útvonalon közelíthető meg, a községközpontból pedig az új aszfaltos úton. Többek között Marian-Cătălin Indreiu polgármester nagy örömére, aki elmondta:

Kisakna száz éve még községközpont volt, ötszáz lakossal, ám az elszigeteltség eredményeként most már csak 14-en lakják.

„Az új út megvalósításával lezárjuk Magyarlapád község úthálózatának kiépítését, és lehetővé tesszük a lakosok számára, hogy elérjék a sómezőt, amelyen utólag kikapcsolódást szolgáló létesítményt építünk” – nyilatkozta korábban az elöljáró.

Miközben az új úttal a nagyvilághoz kapcsolt Kisaknán és Vadvermen csupán néhány tucat román lakos, és egyetlen magyar sem él a korábbi népszámlálási adatok szerint, a községközpontban, a mintegy ezer lakost számláló Magyarlapádon több mint 900-an magyarok. Bár hivatalosan itt székel a polgármester, az önkormányzat is, a helyiek igencsak „elhanyagolva” érzik magukat.

Mégpedig a politikai helyzetből fakadó tehetetlenség eredményeként. A magyarlapádi RMDSZ arra panaszkodott a Szabadság napilap egyik cikkében, hogy szélmalomharcot vívnak: mivel kisebbségben vannak a tanácsban, bármilyen javaslatot tettek, azt vagy tündérmesének nevezték, vagy egyszerűen nem különítettek el rá pénzt. Ezen felül csak teljesítetlen ígéreteket kaptak a magyarlakta falvakat érintő ügyekben, a polgármester nem válaszol kérdéseikre.

Ezért a magyar tanácsosok úgy döntöttek, a tanácsülésekért járó havi juttatásukat teljes egészében közösségi célokra ajánlják.

Így hozzájárulhattak a becei ravatalozó és a bagói imaház felépítéséhez, valamint a lapádi templom felújításához. Ugyanígy segítették a lapádi falunap szervezését, támogatták a focicsapatot és a futballpályák feljavítását.

Egyébként a felújított magyarlapádi templom tavalyi újraszentelésén köztársasági elnök is részt vett Novák Katalin személyében. Amint arról beszámoltunk, a Magyar Református Egység Napja alkalmából egyszerre tíz dél-erdélyi egyházközségben ünnepeltek templomfelújítást. „Mi, amikor templomokat építünk és újítunk szerte a Kárpát-medencében, azért tesszük, mert ezzel kezdődik a közösségeink megerősítése” – mutatott rá Novák Katalin a krónikákban először közel 1000 esztendeje, 1030-ban említett, népzenéjéről, néptáncáról is híres Magyarlapádon, amelyet akkor első szent királyunk felesége, Gizella birtokaként tartottak nyilván. „Azzal, hogy ma tíz templomot felszentelhettünk, azzal is azt üzenjük, hogy mi itt leszünk 1000 év múlva is, testvérek között, magyarul szólítva meg egymást” – fűzte hozzá a köztársasági elnök.

„Jó ma itt magyarnak, testvérek között lenni” – Templomszentelésen vett részt Magyarlapádon Novák Katalin államfő

Jó ma itt magyarnak, református kereszténynek lenni, testvérek között lenni, büszke vagyok rá, hogy magyar vagyok, református vagyok, és hogy ennyien együtt lehetünk – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök Magyarlapádon.