Tanácstalanok a gazdák, mit vessenek a tartós aszály miatt, az öntözésnek nemigen akad alternatívája

A szakemberek szerint nem szárazságtűrő fajtákkal, hanem az öntözhető területek növelésével lehet harcolni az aszály ellen

A szakemberek szerint nem szárazságtűrő fajtákkal, hanem az öntözhető területek növelésével lehet harcolni az aszály ellen

Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a gazdák a tartós aszály miatt. Míg az őszi vetésű szalmás gabonák és a repce elfogadható termést hozott, a kukorica és a napraforgó sok helyen kiégett. Ennek következtében sokan tanácstalanok, hogy mit érdemes vetni. Érmelléki agrármérnököt, falugazdászt és egyetemi oktatót kérdeztünk a lehetséges megoldásokról.

Makkay József

2024. szeptember 07., 18:532024. szeptember 07., 18:53

Az újabb száraz, aszályos nyár és a többéves átlaghőmérsékletet meghaladó szeptemberi hőség azt vetíti előre, hogy csapadék szempontjából az idei ősz sem lesz kedvező a gazdák számára, ami jelentős problémát okoz a repce és a szalmás gabonák őszi vetésekor. Sok gazda már most tanácstalan, hiszen egy közepes mennyiségű szalmásgabona- és repcebetakarítás után a sikeresen induló tavaszi kukoricavetések a nagy nyári hőség miatt megbicsaklottak, a tengeritáblák fele, vagy jó esetben egyharmada az aszály áldozatává vált.

Székelyföldtől és Közép-Erdélytől eltérően – ahol az országos átlagnál több eső esett –

a Bánságban és a Partiumban súlyos a helyzet, ahol még a rövid tenyészidejű, szárazságtűrő kukoricahibridek sem teljesítettek kielégítően. Egyértelművé vált: ahol nem lehet öntözni, nagyon meg kell gondolni, hogy milyen kultúrnövényt termeszt a gazda.

Laskovics István falugazdász szerint nehéz változtatni a 4-5 növényi kultúrából álló erdélyi szántóföldi növénytermesztésen •  Fotó: Makkay József Galéria

Laskovics István falugazdász szerint nehéz változtatni a 4-5 növényi kultúrából álló erdélyi szántóföldi növénytermesztésen

Fotó: Makkay József

Sok gazda számára a repce jelenti a mentőövet

Az erdélyi és a partiumi gazdáknak ennek ellenére sincs sok választási lehetőségük – állapította meg portálunknak Laskovics István agrármérnök, érmelléki falugazdász, aki szerint a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák ma Erdélyben búzát, kukoricát, napraforgót, repcét és a Székelyföldön főleg krumplit termesztenek. Ezek a növények váltják egymást évek óta.

Idézet
Nem a gazdák döntésén múlik, hogy átállnak-e vagy sem más növényi kultúrákra, ez az értékesítési lehetőségektől függ.

Azért szűkült össze ennyire a termeszthető növények lajstroma, mert a sörárpát, a takarmányként termesztett gabonaféléket – tritikálét például –, a lent, a kendert és sorolhatnék más növényeket is, egyszerűen nem lehet nagyban értékesíteni, nincs piacuk” – mutat rá az erdélyi gazdák kiszolgáltatottságára az érmihályfalvi agrárszakember.

korábban írtuk

Rekordméretű aszálykár: a szakemberek az öntözhető mezőgazdasági területek gyors növelését követelik
Rekordméretű aszálykár: a szakemberek az öntözhető mezőgazdasági területek gyors növelését követelik

Rekordméretű kártérítést kell fizetnie az aszálykárt szenvedett gazdák számára a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak. Egy bukaresti konferencián a szakemberek új agrárstratégiát követeltek a szaktárcától.

A négy-öt növényt számláló sorból a búza teljesített a legrosszabbul az elmúlt két-három évben. A masszív ukrajnai gabonaimport miatt az önköltségi ár köré vagy az alá süllyedt a felvásárlási ára, így a gazdák csak kiemelkedő hektárhozamok mellett számíthattak némi jövedelmezőségre. Mialatt az őszi vetésű szalmás gabonák ősszel, télen, kora tavasszal hozzájutnak csapadékhoz, és viszonylag jó termést hoznak, az egyre szárazabb nyarak miatt ez nem mondható el a kukoricáról.

A sok negatív tapasztalat miatt a gazdák az utóbbi években tömegesen átálltak repcetermesztésre, ami viszonylag stabil jövedelmezőséget biztosított sok farm számára, de ezzel párhuzamosan csökkent a korábban jó pénzt hozó napraforgó-termesztés.

Öntözéssel is nehezen bírják a növények a sorok közötti 50 fokos hőséget

Laskovics Istvánt arról is kérdeztük, mekkora segítség az erdélyi gazda számára a szárazságtűrő fajták, hibridek termesztése. Az agrármérnök szerint túlzás azt állítani, hogy a szárazságtűrő hibridek valamiféle csodaszert jelentenek. Annyi az előnyük, hogy amikor a hagyományos fajták teljesen kiégnek, a szárazságtűrő kukoricahibridek esetében számítanunk némi termésre, de csapadék vagy öntözés nélkül egy nagyon aszályos esztendőben jövedelem ebből sem származik.

Az érmelléki szakember Kelet-Magyarország legnagyobb mezőgazdasági kiállításának, az elmúlt héten Debrecenben tartott Farmer Expónak a tapasztalatait osztotta meg a Krónikával, ahol kiemelt téma volt az irrigáció, az öntözés lehetősége.

A magyar agrárkormányzat erre helyezi a hangsúlyt, mindent az öntözési programok kiterjesztésének és sikerének rendelnek alá. E nélkül nehéz tervezni a mezőgazdaságban, a tartós aszálynak igazából egyetlen ellenszere van: az öntözővíz.

De ez sem oldja meg a gazdák összes gondját, amire több Bihar megyei zöldség- és gyümölcstermesztő idei rossz tapasztalata a példa. A csepegtetős öntözéssel ellátott, fólia alatti vagy szabadföldi parcellák is megsínylették a jóval 30 fok fölötti kánikulai meleget, ami napon, a növényi sorok között 50 Celsius-fokig is felkúszik. Ekkora hőséget nehezen bírnak ki a nálunk honos termesztett növények: a hőség okozta stressz miatt folyamatos öntözéssel is kevesebb a termés, öntözés nélkül pedig semmilyen hozam nem várható.

Az öntözésnek nincs alternatívája

A Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület alkalmazásában lévő érmelléki falugazdász szerint számottevő gazdasági beruházást igényel átállni egyik kultúrnövény termesztéséről a másikra. Példaként az Erdélyben mintegy tíz éve meghonosodott káposztarepce-termesztést emeli ki, ami speciális vetőgépet és a betakarító kombájn adapterekkel történő felszerelését jelenti. Aki viszont a cukorrépa-termesztés felé köteleződne el, annak drága betakarító gépet kell vásárolnia, mert a mezőgazdaságban megfizethető kézi munkaerő már alig létezik, és a régi gépek eltűntek. A biztosított felvásárlás mellett is tehát minden átállás komoly beruházást igényel, amit ma már csak a nagyobb agrárvállalkozók tudnak megengedni gazdaságukban.

Idézet
A tartós aszályos évek miatt nagyon sok gazda tanácstalan, de a jelenlegi terménystruktúrát a felvásárlás hiánya miatt nehéz átírni.

Csak azt érdemes termeszteni, ami fizetőképes piac van. Az egyetlen megoldás az lenne, ha a román kormány sokkal többet fektetne be az öntözés támogatásába, az irrigációs rendszerek kiépítésébe. Az öntözővíz kiterjesztésének ugyanis nincs alternatívája” – mutatott rá portálunknak az Érmihályfalván dolgozó Laskovics István agrármérnök, falugazdász.

Nyárádi Imre István egyetemi oktató úgy véli, extrém időjárási viszonyok között a szárazságtűrő hibridek sem tudnak csodát művelni •  Fotó: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Galéria

Nyárádi Imre István egyetemi oktató úgy véli, extrém időjárási viszonyok között a szárazságtűrő hibridek sem tudnak csodát művelni

Fotó: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Nyárádi Imre István docens, dékánhelyettes, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem agrármérnöki szakának tanulmányi programfelelőse a Krónikának elmondta, hogy a vízhiány, illetve a kedvezőtlen csapadékeloszlás miatt elsősorban a vetésszerkezetet kellene átgondolni. „Olyan növényfajokat is vonjunk be a termesztésbe, amelyek jelenleg nem népszerűek, de kisebb vízmennyiséggel is elfogadható eredményt produkálnak, kukorica helyett például a ciroktermesztés lehetne a kiút” – javasolta az egyetemi oktató.

Véleménye szerint nagyobb gondot kellene fordítani a fajta/hibrid-választékra is.

„Több kultúrfaj esetében olyan fajtákkal, hibridekkel rendelkezünk, amelyek gazdaságosabban hasznosítják a vizet (jobb transzspirációs koefficiensük van), de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy extrém klímakörülmények között messze nem tudnak csodát művelni ezek sem" – fogalmazott portálunknak Nyárádi Imre István.

A szakember szerint a víz az egyik olyan termesztési tényező, amelynek döntő termésfokozó hatása van és a jelenlegi, viszonylag alacsony piaci árak mellett a termesztők csakis magas terméshozamokkal tudnak gazdaságosan termeszteni. Ha a piaci ár nagyobb lehetne, akkor a termesztő számára a kisebb termés is megfelelő lehetne gazdasági szempontból – mutatott rá Nyárádi Imre István.

korábban írtuk

Irrigációs rendszerek nélkül ráfizetésessé válhat a gazdálkodás Erdélyben is, összefogással lehetne újraindítani az öntözést
Irrigációs rendszerek nélkül ráfizetésessé válhat a gazdálkodás Erdélyben is, összefogással lehetne újraindítani az öntözést

Bármerre jár az ember, megrepedt termőfölddel és sárguló, kiszáradt kukoricatáblákkal találkozik: az aszály keményen érezteti hatását Erdély minden részén.

korábban írtuk

Inkább legyen jégeső, mint szárazság? Sokan a terjedő aszállyal hozzák összefüggésbe a jégeső-elhárító rendszereket
Inkább legyen jégeső, mint szárazság? Sokan a terjedő aszállyal hozzák összefüggésbe a jégeső-elhárító rendszereket

Pró és kontra vélemények kereszttüzében áll az országos jégeső-elhárító rendszer: a gazdák egy része azzal vádolja az üzemeltetőket, hogy emiatt mindenütt kevesebb az eső. A hivatalos szervek szerint egyesek ,,bedőlnek az összeesküvés-elméleteknek”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 24., kedd

Tömegközlekedést létesítenek Pécskán, idővel a határon is átjárhatnak az elektromos buszok

Európai uniós támogatásból valósítják meg a tömegközlekedést az Arad megyei Pécskán. A magyar határhoz közeli kisváros két elektromos autóbusz vásárlására, illetve a tömegközlekedési infrastruktúra kialakítására nyert pályázatot.

Tömegközlekedést létesítenek Pécskán, idővel a határon is átjárhatnak az elektromos buszok
2025. június 24., kedd

24. TIFF – 125 ezer néző, telt házas vetítések és világsztárok Kolozsváron

Látványos fináléval zárult vasárnap este a 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál.

24. TIFF – 125 ezer néző, telt házas vetítések és világsztárok Kolozsváron
2025. június 24., kedd

Állandó meghívott tag képviseli a magyarságot Brassó önkormányzatában

Állandó meghívott tagként képviseli a magyarságot Brassó önkormányzatában Toró Tamás, miután a Cenk alatti városban két egymást követő önkormányzati ciklusban sem sikerült magyar képviselőt bejuttatni a tanácsba.

Állandó meghívott tag képviseli a magyarságot Brassó önkormányzatában
2025. június 24., kedd

Kerékpárost gázolt a vonat a Maros-parti megyeszékhelyen

Elgázolt a vonat egy kerékpárost kedd délelőtt Arad külvárosában – az áldozat belehalt sérüléseibe.

Kerékpárost gázolt a vonat a Maros-parti megyeszékhelyen
2025. június 24., kedd

Banki csalásokra szakosodott szatmári bűnbanda ügyében nyomoz a rendőrség, 3,5 millió lejes kárt okoztak

Egy héttagú szatmári bűnbanda ügyében hat romániai megyében és két magyarországi helyszínen is házkutatásokat tartottak kedd reggel a rendőrök. A banki csalásokra szakosodott bűnözők mintegy 3,5 millió lej kárt okoztak különböző bankoknak.

Banki csalásokra szakosodott szatmári bűnbanda ügyében nyomoz a rendőrség, 3,5 millió lejes kárt okoztak
2025. június 24., kedd

Vízért kiáltanak Dicsőszentmártonban, „megérti” a lakosok fájdalmát a vészhelyzeti bizottság

Egyre nehezebben viselik Dicsőszentmárton lakói a Kis-Küküllő megnövekedett sótartalma miatt előálló vezetékesvíz-hiányt. A felháborodást a Maros Megyei Vészhelyzeti Bizottság is érzékeli: közölték, hogy „megértik a lakosok fájdalmát és frusztrációját”.

Vízért kiáltanak Dicsőszentmártonban, „megérti” a lakosok fájdalmát a vészhelyzeti bizottság
2025. június 23., hétfő

Mágia és misztikum: felelevenítették a Szent Iván-éji tűzugrás népszokását

A pogány hagyományokban gyökerező népszokást elevenítette fel a Szent Iván-éji tűzugrás újbóli meghonosításával a pécskai Búzavirág Egyesület és Néptáncegyüttes, amely a nyári napforduló estéjén szervezte meg a az idei Pécskai Magyar Napok „fénypontját”.

Mágia és misztikum: felelevenítették a Szent Iván-éji tűzugrás népszokását
2025. június 23., hétfő

Román–magyar határrendészeti akció: drága táblagépeket és csempészcigit is „kiszimatoltak”

Nagyszabású román–magyar határrendészeti razziát tartottak az elmúlt hétvégén Arad megye területén a két ország határőrizeti szervei. Több száz személyt és gépjárművet ellenőriztek, tucatnál is több bírságot róttak ki.

Román–magyar határrendészeti akció: drága táblagépeket és csempészcigit is „kiszimatoltak”
2025. június 23., hétfő

Fiatal edző a váradi gyerekeket szállító busz balesetének halálos áldozata

Marius Coman, a Nagyváradi VSK U14-es kategóriában országos bajnok kosárlabdacsapatának 23 éves segédedzője vesztette életét vasárnap az A2-es autópályán történt buszbalesetben.

Fiatal edző a váradi gyerekeket szállító busz balesetének halálos áldozata
2025. június 23., hétfő

Hőség ront a fél országra

Kánikulára figyelmeztető sárga jelzést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének mintegy felére.

Hőség ront a fél országra
Hőség ront a fél országra
2025. június 23., hétfő

Hőség ront a fél országra