mert például külföldre utazott a szüleivel. Ilyen esetek a korábbi években is voltak: a gyereket beíratták ugyan az iskolába, de nem járt be. A diákok egy része viszont egyáltalán vagy csak nagyon ritkán lépett be az online tanórákra, lemaradt a tananyaggal, és minősítést sem kaphatott. A tanfelügyelőség december végén osztotta ki a táblagépeket a rászorulóknak, akik csak januárban csatlakoztak be a távoktatásba, még utolsó napokban is kaphatnak jegyeket, és végül sikerül lezárni őket.

A második félévben is le lehet zárni az első félévet

Kolozs megyében is, akárcsak szerte az országban, vannak elszigetelt települések, ahol nincs internet-hozzáférhetőség, előfordult, hogy a gyerek bekérezkedett az osztályterembe, hogy onnan tudjon csatlakozni az online oktatáshoz – részletezte Török Zoltán. Rámutatott, a pedagógusok erőfeszítéseket tettek, hogy ezek a diákok ne maradjanak le a tananyaggal, kiküldték az anyagot, a munkalapokat, amit a diák visszajuttatott az iskolába. Könnyítés, hogy a megszokott előírástól eltérően kevesebb jeggyel is lehet zárni a félévet.

Török Zoltán arra is kitért, hogy a második félévben is van lehetőség az első lezárására. Eddig egy hónap állt a pedagógusok és a diákok rendelkezésére, hogy az első félévben elmaradt anyagot, minősítést pótolják, most viszont ezen a téren is van könnyítés: attól számítva, hogy a gyerek visszatér az iskolába, vagy csatlakozik a távoktatásba, két hónap alatt pótolhatják az anyagot, és lezárhatják az első félévet.

Kovászna megyében szintén 1700 diák van abban a helyzetben, hogy kérdéses a félévi lezárása. A tanfelügyelőség a rendőrség segítségét is kérte, hogy egyenként megkeressék az érintett családokat, és feltérképezzék, mi áll a hiányzások hátterében. Kiss Imre főtanfelügyelő hangsúlyozta, nagy eltérés van azon diákok között, akiket csak egy-két tantárgyból nem sikerül lezárni, és azok között, akik egyáltalán nem csatlakoztak az online oktatásba.

Készülnek a pótlásra

Az oktatási minisztérium által kidolgozott programtervet várják a tanfelügyelőségek, hogy ennek alapján a tanintézetek elkészíthessék a pótlások órarendjét. Kiss Imre szerint ez nem egyszerű feladat, hiszen a diákok lemaradása nem egységes, így minden iskolának sajátos megoldásokat kell találnia. Annál is inkább, hogy van, ahol egyáltalán nem lesz szükség pótlásra, de olyan tanintézet is, ahol több száz diákot kell felzárkóztatni. Kiss Imre hangsúlyozta, ahhoz, hogy a folyamat sikeres legyen, a diák és a szülők együttműködésére is szükség van.

A programban való részvétel feltételeit miniszteri rendelet szabályozza majd.

A tervezet 50 millió eurós költségvetést ír elő, 30 millió euróval többet, mint amiről a napokban Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter beszélt. A miniszter a múlt héten azt mondta, a tanárok száz lejt kaphatnak egy felzárkóztató órára, ezt az összeget megadózzák. Ennek alapján egy tanár átlag heti 500 lej, havi 2000 lej bruttó javadalmazást kaphat a felzárkóztatásért. A minisztérium 16 hetes felzárkóztatási időszakot tervez, ezalatt egy tanár átlag bruttó 8000 lejt kereshet a pluszórákból.