Napi iskolai ebéd öt lejért

Okos-Rigó Dénes iskolaigazgatóval körbejárjuk az épületegyüttest, ahol az elmúlt két évtizedben többször is megfordultam, amikor a korábbi igazgató, Lakatos András mandátuma idején egy-egy új létesítményt, épületet avattak, szoros együttműködésben a Póka András György polgármester által vezetett helyi önkormányzattal.

Kalotaszentkirály nem csak a legszebb Kolozs megyei, hanem talán a leggondozottabb erdélyi falu is egyben, ahol a község elöljárói két dologhoz nagyon értenek: sokat pályáznak és rendet tartanak (büntetések árán is) a településeken. A tiszta környezet és a rengeteg virág nem csak sok anyaországi turistát vonz a településre – sok nyári rendezvény színhelye a községközpont –, hanem iskolája is híres, ahova a szülők szívesen íratják gyerekeiket. Nyilván nem minden kalotaszegi falunak tetszik ez, de olyan világban élünk, ahol a szülő iskolát választhat, és értelemszerűen olyan oktatási intézmény mellett dönt, ahol gyerekét jó környezetben és biztonságban tudhatja. És az sem elhanyagolható szempont, hogy az iskolai étkezdében minden diák és tanár naponta öt lejért ebédelhet.

Miközben konyhai vizitációnkon desszertnek szánt fánkkal kínál a szakácsnő, az igazgató elmeséli, hogy iskolájukat annak ellenére ,,kifelejtették” a román kormány által támogatott ingyenes melegebéd-programból, hogy több mint harminc esztendeje napi rendszerességgel főznek a diákoknak. Ennek ellenére önerőből és az RMDSZ Iskola Alapítványának támogatásával sikerült megoldani, hogy minimális áron kínálják az iskolai menza ételeit. A vakáció idejére betervezett nyári rendezvényekből származó bevételeket visszaforgatják az iskolai étkeztetésbe.

Nehéz indulás, hiányzó szaktanárok

A két éve működő magyar szakiskolai képzés történetét járjuk körül Kalotaszentkirályon, amihez 2022-ben úgy látott hozzá az igazgató, hogy nem volt benne biztos, sikeres lesz-e az indulás, betelnek-e a helyek. Kolozsváron már jóval korábban beindult a Református Kollégium szakiskolája, illetve a válaszúti mezőgazdasági szakiskola működött még magyar nyelven a megyében, így harmadikként vágtak bele a szakoktatásba. Amiről Okos-Rigó Dénes azt mondja, hogy mindenki beszél róla, csak nehezen valósítható meg.

A két évfolyam szakmai párosítása is érdekes: a gyerekek fele turisztikai szakon tanul éttermi felszolgálónak, pincérnek és élelmiszerbolti eladónak, míg a másik csoport elektronikát és automatizálást sajátít el a három év alatt. A nyolc osztályos kalotaszegi településeken, illetve a Kolozsváron reklámozott képzésnek végül meglett az eredménye: 2022-ben és 2023-ban is indulhatott osztály, és abban reménykednek, hogy idén is lesz folytatás.

Lelkipásztorból elektronikát oktató szaktanár

Kalotaszentkirályon a turisztikai szakosztály képzését mára sikerült megnyugtatóan rendezni. A könyvelői és a titkárnői állást betöltő két hölgy közgazdasági egyetemet végzett, megfelelő képesítéssel rendelkeznek a szakoktatáshoz. A csapatba közben betársult egy harmadik tanár is, a Kolozsvárról ingázó Pusztai Linda, akinek közgazdász-jogász képesítése van, így ő felel az elméleti oktatásért.

,,A IX. és a X. szakiskolai osztályt tanítom: az alapokat jelentő könyvelést, és a Minőség a turizmusban elnevezésű tantárgyat oktatom. Az elmélet részeként a fiatalok elsajátítják a turisztikai szolgáltatásokat az asztalterítéstől a vendégekkel való kommunikációig” – magyarázza a tanárnő, aki elégedett diákjaival, és abban bízik, hogy a kalotaszentkirályi szakoktatás nagy jövő elé néz.

Indulás előtt azonban benézek az elektronikai szakosztályba, ahol Hover Zsolt gyerőmonostori református lelkipásztor foglalkozik a nebulókkal az iskolai tanműhelyben. Kissé meglepődöm, hogy a jó tollú és jó prédikációiról ismert lelkipásztorral itt találkozom. Elmondja, hogy kényszermegoldásként ugrott be helyettesítő óraadó tanárnak a szakosztályba, miután két éve hiába hirdették meg a mérnök-tanár állást, senki nem jelentkezett. Holott az ősztől induló három osztályban kijönne a teljes katedra.

,,Margittai szakközépiskolában végeztem elektronikai szakon, azóta is szenvedélyem a villamosság. Mérnökdiplomám ugyan nincs, de minden szakkönyvnek utánanéztem, ami a szakiskolai oktatáshoz szükséges. Beszereztük a román tankönyveket, és Magyarországról a magyar nyelvűeket, így a kettő bőven elég” – magyarázza a lelkipásztor, akinek kis lélekszámú gyülekezete lehetővé teszi, hogy szabadidejét így kamatoztassa.

A diákok kedvelik tanárukat: tőle sajátíthatnak el minden gyakorlati tudnivalót, ami a szakmájukhoz szükséges.

Diákokra méretezett matematikát tanítanak

Hover Zsolt szerint a gyerekek inkább a szakoktatás gyakorlati részét kedvelik, így azzal tudja legjobban motiválni őket. Már javítottak háztartási gépeket, és jövőre az automatizálási szakterülettel foglalkoznak, ami tág fogalom, de sok területen hasznosítható tudást kapnak a fiatalok.

korábban írtuk

Kalotaszentkirály sikertörténetének titkai – Minden évben avatnak valamit a legszebb erdélyi nagyközségben

A Kolozs megyei községek önkormányzatai közül az elmúlt két évtizedben Kalotaszentkirály kapta a legtöbb elismerést és kitüntetést. Az öt faluból álló községbe mintegy 28 millió euró értékű pályázati pénz folyt, ami megváltoztatta a falvak arculatát.

Az elektronikai osztály legényei nem túl beszédesek az újságíróval, de a közeli Bánffyhunyadról ingázó Simon Péter végül kötélnek áll, és válaszol a kérdéseimre. Bátyja a Kolozsvári Református Kollégiumban szerzett szakmunkás képesítést, és a Bosch kolozsvári gyárában dolgozik. Péternek kapóra jött, hogy szülővárosa szomszédságában indult a szakiskola, így örömmel jelentkezett Kalotaszentkirályra nyolcadik után.

Előnyben, aki jól beszél románul

Két étterembe is ellátogatunk Bánffyhunyadon. A központban a Derby vendéglő két diákot foglalkoztat Péntek Nóra pincérnő felügyelete mellett. Kevés a vendég, de ez napszaktól függ, mert sokszor telt ház van. A diákok itt tanulják meg a rendelés felvételét és a kiszolgálást. „Az első lépéseket a felügyeletem alatt végzik el, és rendre minél többet bízom rájuk, amíg belejönnek a teendőkbe” – magyarázza a pincérnő. Megtanulják a megfelelő kommunikációt, a türelmetlen emberrel való bánásmódot is, aki azonnal szeretné az első és a második fogást az asztalon látni.

Kovács Júlia másodéves pincértanuló Zsobokról érkezett a szakiskolába. Kérdésemre, hogy miért döntött a szakiskola mellett, azt mondja, szeret az emberekkel foglalkozni, társalogni, ez a szakma áll legközelebb hozzá. ,,Éttermi felszolgálásból a világon bárhol meg lehet élni, de azért itt szeretnék dolgozni Bánffyhunyadon. Tíz éve tanulok németül, ezzel már elboldogulok, és két éve kezdtem el az angolt” – magyarázza. Kolléganőjével praktizál együtt az étteremben, és amennyiben a vakációban igényt tartanak a munkájukra, pénzért is elszegődnének dolgozni.

A 41-es pizzázó szintén egy magyar család tulajdonában áll a Kalotaszentkirály felé vezető úton. Okos Tibor étterem-tulajdonos elégedett az itt gyakorlatozó két diákkal. Azt mondja,

A kalotaszentkirályi diáklány, Noémi már otthonosan mozog a két helyiségből álló pizzériában. Kávét, üdítőt szolgál fel, asztal terít, felveszi a pizzarendelést és kiviszi. ,,Nekem könnyebb, mert jól beszélek románul, de nem minden kolléganőmnek erőssége a román nyelvtudás, de szerintem ők is belejönnek” – magyarázza. Igaz, neki sem indult könnyen a gyakorlat, amikor először a Kolozs megyei iskolaigazgatók kalotaszentkirályi találkozóján kellett felszolgálnia. Hiába magyaráztak el mindent részletesen az oktatók, nagyon izgult, nehogy valamit elrontson, de végül minden jól ment. Látszik rajta, hogy szereti és örömmel végzi leendő szakmáját. Azt mondja, eddig egyetlen vendég sem panaszkodott a munkájára.

A két tanárnő elégedett a diákjaival. A rutinos gyakorlat mögött sok iskolai felkészítő áll. Mint mondják, a turisztikai szolgáltatásokban a kommunikáció a legfontosabb, ezért erre helyezik a hangsúlyt. Miközben ők is tanulják az oktatói rutint, az éttermekből érkező pozitív visszajelzések azt igazolják, hogy szakiskolai képzésük jó úton jár.